Az UNION Biztosító számításai szerint egy nettó 300 ezer forintos átlagkeresetű, most 50 éves munkavállaló várható nyugdíja 200 ezer forint lesz, de egy hasonló jövedelmű 40 éves már csak 150 ezer forintra számíthat. Náluk is rosszabb helyzetben van a több százezer katás vállalkozó, hiszen többségük 40 év munka után várhatóan csak mindössze 41 ezer forint nyugdíjat kap majd. Nincs más megoldás, saját magunknak is takarékoskodnunk kell a nyugdíjas éveinkre – derül ki a biztosító blogcikkéből.
A nyugdíjcélú előtakarékossági megoldások közül évről évre egyre többen választják a nyugdíjbiztosításokat, amelyek legfontosabb jellemzőit foglalták össze.
Milliókat adhat az állam annak, aki elkezd spórolni
Minél előbb elkezdünk takarékoskodni a nyugdíjra, annál több pénz ütheti a markunkat az államtól. Ugyanis minden egyes ezer forinthoz, amit egy nyugdíjbiztosításba befizetünk, további akár kétszáz forintot az állam is hozzátesz, méghozzá úgy, hogy a befizetéseink 20 százalékát adójóváírás formájában visszaigényelhetjük az éves személyi jövedelemadóból. Az állami támogatás maximuma nyugdíjbiztosításnál 130 ezer forint lehet évente, így ha valaki 40 évesen elkezd spórolni, az a nyugdíjig már csak az adóvisszatérítéssel is több millió forinthoz juthat.
Katásoknak és külföldön dolgozóknak is elérhető az adó-visszatérítés
Az állami támogatás megszerzéséhez tehát olyan jövedelemre van szükség, ami után személyi jövedelemadót fizetünk. Azok számára is van megoldás viszont, akiknek nincs szja-köteles jövedelmük – például mert a több százezer hazai katás vállalkozó közé tartoznak, vagy a külföldön dolgozók táborát gyarapítják. A nyugdíjbiztosítások esetében ugyanis a biztosított (aki majd a nyugdíjat kapja) és a szerződő (azaz a díjat fizető) személye eltérhet egymástól, így nem kell lemondaniuk az akár 130 ezer forintos összegről. Ha például valakinek katásként nincs szja-köteles jövedelme, de a házastársának vagy más közeli családtagjának van, akkor szerződőként a rokon is félretehet a nyugdíjbiztosításba, és az általa fizetett szja-ból jár majd vissza az államtól akár 130 ezer forint – hívja fel a figyelmet a biztosító.
Havi 10 ezer forinttal 7 millió forintot gyűjthetünk
Az adójóváírással tehát sok pénzt bezsebelhetünk. Ha például egy 40 éves férfi a nyugdíjazásáig havi 25 ezer (azaz összesen 7,5 millió) forintot félretesz, akkor az adóvisszatérítéssel és a befektetései 4 százalékos átlagos hozamával együtt 12 millió forintot gyűjthet össze. Ha valaki pedig már 30 évesen elkezd spórolni idősebb korára és havi 10 ezer forintot fizet egy nyugdíjbiztosításba, akkor az állami támogatással és a hozamokkal együtt 7 millió forintot gyűjthet össze, mire visszavonul.
Ha nem tudunk havonta félretenni
Tudni kell, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokhoz az aktív évek alatt csak veszteséggel lehet hozzáférni. Tehát ha a nyugdíj előtt hozzányúlunk a befektetéshez, akkor az adókedvezményt 20 százalékkal növelten vissza kell fizetnünk, és ha a megkötéstől számított 10 éven belül vesszük fel a pénzt, akkor még kamatadót is fizethetünk. Érthető módon sokan bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy éveken keresztül félre tudnak-e tenni egy fix összeget minden hónapban.
Több megoldás is van ebben az esetben. Például nem muszáj rendszeres díjas nyugdíjbiztosítást kötni, dönthetünk akár egy egyszeri díjas konstrukció mellett is: ez már 20 ezer forinttal elindítható, majd a nyugdíjba vonuláskor megkapjuk a megtakarítást. Ha pedig úgy döntünk, hogy minden hónapban félreteszünk, azaz egy rendszeres díjas terméket választunk, kezdhetünk egy alacsonyabb összeggel, például havi tízezer forinttal is, amelyet később megemelhetünk, vagy eseti díjjal is kiegészíthetünk.
Minden negyedik ügyfél bukja az állami támogatást – két fontos határidőre kell figyelni
Akinek még nincs nyugdíjbiztosítása, az december 31-ig kötheti meg a szerződést, és fizethet be arra egy tetszőleges összeget. Így már az idei évre is megkaphatja az akár 130 ezer forint adójóváírást. Van azonban még egy fontos határidő: az adóvisszatérítés nem jár automatikusan, hanem az szja-bevallásban kell majd igényelni a pénzt, következő év május 20-ig. Ezt minden negyedik ügyfél elmulasztja, ami miatt ők bukják a nekik járó összeget, tehát érdemes figyelni a határidőre.
Dönthetünk, hogy nulla kockázat, vagy magasabb hozam
Aki nyugdíjbiztosítást köt, két típus közül választhat:
- Az úgynevezett klasszikus nyugdíjbiztosítás egy minimum hozamot garantál a megtakarításra – igaz, a mostani környezetben ez nem túl sok –, viszont előre tudható, hogy a befizetésekkel, az adóvisszatérítéssel és a hozamokkal együtt minimum mennyi pénzünk lesz, amikor nyugdíjba megyünk majd. Így tehát semmit sem veszíthetünk, de a megtakarításunk összege szinte biztosan kisebb lesz mint akkor, ha némi kockázatot is vállalunk.
- Ha 15-20, vagy akár még 30 évünk is van a nyugdíjig, akkor érdemes szétnézni a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások között is. Ezek nem garantálják a hozamot, ám a magasabb kockázatú eszközalapok az elmúlt 5 évben 8-10 százalékos éves hozamot is termeltek. Márpedig egy pár százalékos eltérés a hozamok között akár milliós különbséget is jelenthet a lejáratkor. De nem szabad elfelejteni: hosszú távon magasabb nyereség csak nagyobb kockázattal érhető el.
Figyeljünk a költségekre is, milliós különbségek lehetnek
A kockázat és a hozam mellett a költségekre is érdemes figyelni, amikor nyugdíjbiztosítást választunk, mert az egyes termékek költségei nagyon eltérők lehetnek, így évek alatt szintén akár milliós különbségek adódhatnak. Ezért az MNB honlapján elérhető teljes költségmutatók (tkm) segítségével mindenképpen célszerű összehasonlítani az egyes nyugdíjbiztosítások éves átlagköltségét. Minél alacsonyabb a tkm, annál kisebb az adott termék költsége.
A legfontosabb, hogy bármilyen kis összeggel is, de minél előbb érdemes elkezdeni a takarékoskodást a nyugdíjas évekre, mert még egy 10-20 milliós nyugdíj-megtakarítás eléréséhez sem kell tízezreket félretenni havonta, ha elég korán elkezdjük a rendszeres spórolást.
