A csődkockázat felmérése során a vállalatvezetőket arról kérdezték, hogy mennyire tartják valószínűnek, hogy az ágazatukba tartozó, hasonló tevékenységet végző konkurenseik a következő fél év folyamán kilépnek a piacról.
A többség (55 százalék) egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy ez megtörténik, és mindössze 7 százalékuk (5 százalék szerint valószínű, 2 százalék szerint nagyon valószínű) gondolja úgy, hogy várhatóan lesz olyan versenytársa, amelyik lehúzza a rolót.
Azok a cégvezetők, akik szerint valószínű, hogy lesznek kilépések a piacukon, átlagosan úgy vélik, hogy a versenytársak 15 százaléka lehet érintett.
Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóipari társaságok vezetői számítanak legkevésbé csődhullámra, míg legnagyobb arányban a kereskedelmi és az építőipari vállalkozások döntéshozói prognosztizálnak piaci kilépéseket.
Piaci vagy támogatott külső finanszírozás
Júliusban a legalább 20 főt foglalkoztatók 79 százaléka igénybe vett a működéséhez valamilyen külső finanszírozási forrást. Ez az arány az átlagnál magasabb a feldolgozóipari és a kereskedelemben tevékenykedők körében (87 százalék), és alacsonyabb az építőipari és a szolgáltatást nyújtó cégek esetében (72 százalék) – összegezte a MKIK GVI felmérése.
Az érintett társaságok 65 százaléka piaci szereplőktől elérhető finanszírozási eszközt – például banki folyószámla-, forgóeszköz- vagy beruházási hitelt, lízinget stb. – vesz igénybe. A külső finanszírozási forrást igénybe vevők 38 százaléka az államilag támogatott eszközök valamelyikét – például vissza nem térítendő állami támogatás, állami járulékkedvezmény, Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik terméke, NHP hitel stb. – választotta.
Negyedük kérte a moratóriumot
A 20 fő feletti vállalkozások 14 százaléka vette igénybe a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumot, további 9 százalékuk pedig korábban igénybe vette, de már kilépett belőle.
Legnagyobb arányban a nagyvállalatok vezetői válaszolták azt, hogy cégük nem volt jogosult a hitelfizetési halasztásra (47 százalék), de körükben a legmagasabb azok aránya is, akik éltek ezzel a lehetőséggel.
Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok veszik vagy vették a legnagyobb arányban igénybe a moratóriumot (32 százalék, 22 százalékuk jelenleg is él vele), míg a legkisebb arányban az építőipari cégek (8 százalék).
