Július 1-jén léphet hatályba az a törvény, amely a 2019/1023/EU irányelvet magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a vállalkozások gazdasági tevékenysége pénzügyi nehézségek esetén is fenntartható legyen.
A javaslat nem terjed ki az önálló vállalkozó magánszemélyek, így egyéni vállalkozók adósságrendezésére és adósságmentesítésére, mivel rájuk a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény (2015. évi CV.) vonatkozik, melynek módosítása külön szükséges az uniós irányelv alapján.
Benczik Vivien, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje a várható változásokkal kapcsolatban kiemelte: szerkezetátalakítási eljárást minden gazdasági tevékenységet végző jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat. A törvényjavaslat azonban tételesen megnevezi azokat az adóstípusokat, akik számára az eljárás megindítása kizárt. Ilyenek a pénzügyi szervezetek, a magánszemély vállalkozók, valamint az államháztartási szervezetek. A szerkezetátalakítási tervhez ugyanakkor tőketulajdonosok és egyéb harmadik személyek is csatlakozhatnak.
A javaslat azt is kimondja, hogy nem vonható az eljárás körébe a foglalkoztatással összefüggő közteher, az adós tevékenységével összefüggő áfa, valamint a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgy. A szakértő hozzátette, hogy egyszerre több szerkezetátalakítás nem folytatható le.
- A folyamat során olyan tervet kell kidolgozni és elfogadtatni a bírósággal, amely alkalmas az adós működőképességének megőrzésére. Továbbá képes átalakítani a vállalkozás adósságösszetételét és a visszafizetési kondíciókat, hogy azok összhangba kerüljenek az adós teljesítőképességével.
- Abban az esetben, ha az átalakítás sikertelen, a moratórium megszűnik, ami alapján azonban a bíróság még nem jogosult az adós fizetésképtelenségének megállapítására.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza az ún. követelés-érvényesítési moratórium engedélyezésére irányuló eljárást. Ezt az adós kérelmezheti annak érdekében, hogy a hitelezők a szerkezetátalakítási eljárás során ne folytathassanak az adóssal szemben végrehajtási intézkedéseket, valamint ne kerüljön sor vele szemben fizetésképtelenségi eljárások megindítására.
Mindez a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint arra adhat biztosítékot, hogy a szerkezetátalakítási eljárás ne jelentsen aránytalan kockázatot az adós számára. A moratórium azonban a hitelezők érdekeit is szem előtt tartva csak határozott időtartamra szólhat, sőt kivételes esetekben minimum a 90 napos időtartam lejártát megelőzően is megszüntethető.
A törvényjavaslat mindezek mellett meglehetősen szűkre szabja a bírósági döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok körét, illetve azok jogkövetkezményeit. Továbbá szükségessé teszi a csődtörvény kiegészítését, valamint a csődeljárás, illetőleg a szerkezetátalakítási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezését is. Ezeket az eljárásokat ugyanis nem lehet párhuzamosan lefolytatni, és az adósnak választania kell, melyik eljárás megindítását kívánja.
