A 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet lehetővé tette, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelje. Ennek megfelelően jelenleg is több százezren dolgozhatnak otthonról. A távmunkára eddig is részletes munkajogi, illetve adójogi szabályok vonatkoztak, az otthoni munkavégzés ugyanakkor – különös tekintettel a felmerülő többletköltségek elszámolására – nem került külön rendezésre.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. 24. pontja szerint a munkavállaló költségként elszámolhatja a munkaszerződésben elrendelt távmunka során felmerült alábbi költségeket:
- arányos bérleti, közüzemi díjak,
- internethasználati díjak,
- számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadások, illetve értékcsökkenés.
Az adóhatóság álláspontja szerint ez a költségelszámolás – a veszélyhelyzet időtartama alatt – abban az esetben is alkalmazható, ha nem munkaszerződésben állapodtak meg a felek, hanem a kormányrendelet alapján a munkáltató egyoldalúan rendelte el a távmunkavégzést.
Mi is a „home office”?
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény értelmében távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják.
Az otthoni munkavégzésre vonatkozóan nincsen törvényi meghatározás, ha azonban a munkavállaló otthonról (vagyis a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen) rendszeresen számítástechnikai eszközzel végez munkát, és eredményét elektronikusan továbbítja, akkor az a tartalmát tekintve távmunkavégzésnek minősül.
A KCG Partners hozzátette: az adóhatóság most azt is megerősítette, hogy amennyiben a home office-ban végzett munka tartalmát tekintve megfelel a távmunka fogalmának, akkor arra a távmunkavégzésre vonatkozó költségelszámolás is alkalmazható. A vonatkozó szabályok alapvetően nem változtak, ugyanakkor az adóhivatal – a vészhelyzetre is tekintettel – elfogadni látszik azok kiterjesztő értelmezését.
Mi legyen az új laptoppal?
A gyakorlatban tehát, ha a munkavállaló 180 ezer forintért vásárol egy laptopot otthoni munkavégzés céljából (költség), és azt számára a munkáltató kifizeti (bevétel), akkor a munkavállaló a költséget a törvényi keretek között elszámolhatja, és így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Még gyakoribb lehet, hogy – amennyiben a munkáltató az otthoni munkavégzéshez szükséges internet havi díját megtéríti – úgy azt is adómentesen teheti meg.
Kiemelt kép: Getty Images
