Üzleti tippek

Idén is tarol a SZÉP-kártya, utána jön a készpénz

Noha a munkáltatók többsége idén is megtartotta az előző évben kínált cafeteria-elemek zömét, az adóelőnye miatt kiemelt helyzetben lévő SZÉP-kártya, valamint a pénzkifizetés teszi ki a teljes juttatások 96 százalékát.

A BDO Magyarország felmérése körülbelül ezer munkavállaló idei választásait összegzi. Bár az adatok országos szinten nem tekinthetők reprezentatívnak, azokból számos fontos következtetés leszűrhető. A mintában szereplő cégeknél az átlagos havi cafeteria-juttatás 2020-ban 30.310 forint, ami éves szinten csaknem 364 ezer forintot tesz ki.

  • A Széchenyi Pihenőkártyák részesedése a cafeteria-juttatások összértékén belül elérte a 68 százalékos mértéket. Ez az arány 2018-ban még csupán 38, tavaly pedig 54 százalék volt.

Részletesebb bontásban idén is a vendéglátás alszámla a legnépszerűbb 38 százalékkal, míg a szálláshely 23, a szabadidő alszámla pedig 7 százalékos részarányt képvisel.

A SZÉP-kártya térhódítása nem meglepő

A legnépszerűbb cafeteria-elemek közül ugyanis ez a lehetőség 2019 óta egyedüliként tarthatta meg kedvezményes adózását. Jelenleg csupán 15% szja és 17,5% szociális hozzájárulás terheli. Emiatt tudott idén a munkabérrel azonos mértékben adóztatott pénzkifizetés rovására is növekedni.

Adókedvezményt kap a SZÉP-kártya, és akár 800 ezer forintot is tehet rá a munkáltató
A vendéglátás védelme érdekében tolják a pihenőkártyát.

A kápét is sokan választották

A pénzkifizetés a visszaesés ellenére továbbra is a teljes cafeteria-érték 28 százalékát képviseli, 2019-ben 40 százalékos volt a részesedése. Ennek a népszerűségnek az az oka, hogy az alacsonyabb keresetűek az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják – akár alacsonyabb összegű juttatás formájában is.

A BDO hozzátette: bár a pénzkifizetés adózása immár nem tér el a munkabértől, a cégek mindegyike fenntartotta ezt a lehetőséget, sőt egy részük a többletteher egy részét vagy egészét is átvállalta. Ennek több oka is van: egyrészt a béren kívüli juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé. Másrészt az alapbérbe épített juttatás megemelte volna egy sor bérhez kötődő juttatásnak, például a túlóradíjnak az összegét is.

A 2020-ra szóló cafeteria fennmaradó 4 százaléka

  • önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári befizetésekre (2,8%),
  • helyi közlekedési bérletek térítésére (1,1%),
  • bölcsődei-óvodai költségtérítésre (0,6%),
  • ajándékkártyára (0,2%),
  • kulturális szolgáltatásra és sportrendezvény-belépőre (0,3%) lett fordítva.

Kiemelt fotó: MTVA / Faludi Imre 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik