Az MNB tavasszal publikált 330 pontos versenyképességi programja szerint a július elsején elindult jegybanki kötvényprogram elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet finanszírozási alternatívát. Azonban később a piac fejlődésével a kkv-kal szemben fennálló hitelkövetelések is megjelenhetnek értékpapírosított formában, ami az MNB szerint a kkv-szektor finanszírozási feltételeinek további javulását eredményezheti.
Nos, a kkv-knál még nem tartunk. Jelenleg ugyanis a minimális kibocsátási volument 1 milliárd forintban határozta meg a jegybank, írta az Mfor. Az MNB szerint ma Magyarországon hozzávetőleg 100-150 olyan cég van, amely kellően nagy egy 1 milliárd forint feletti, 40-60 pedig egy 10 milliárd feletti kötvénykibocsátáshoz. Október közepéig csaknem 150 vállalat regisztrált a programba és 26-an már át is mentek a szűrőn.
Több szempontból is előnyös lehet
Az MNB szerint a programmal cél az, hogy a résztvevő cégek a bankhitelek mellett megfelelő mértékben támaszkodjanak a kötvénykibocsátáson keresztüli forrásbevonásra is. Példaként említik a Mészáros Lőrinctől látványosan elszakadni próbáló Jászai Gellért többségében és vezetése alatt állló 4iG, amely a T-Systems Zrt. már a nyáron bejelentett, de még tető alá nem hozott felvásárlás 50-60 milliárd forintosra taksált vételárának felét a növekedési kötvényekből teremti elő. (Ezt napokon belül bejelenthetik.)
A cikk szerint több kibocsátó szeme előtt persze az (is) lebeghet, hogy kötvényekkel cseréljék le magasabb kamatozású hiteleik egy részét. A kötvény-hitel cserével ugyanis csaknem meg lehet felezni a finanszírozási költségeket.
NER-es cégek is lecsaptak rá
A programra már regisztráltak összesített mérlegfőösszege megközelíti a GDP 15 százalékát, e cégek fele 1-10 milliárdos mérlegfőösszeggel rendelkezik. Közülük az MNB szeptember elejei tájékoztatása szerint 33-an kértek hitelminősítést az erre kijelölt két német cégtől, a Scope Ratings-től és az Euler Hermestől, s azt eddig már 26-an meg is kapták. Közülük 22-en eddig összesen közel 400 milliárd forint értékű növekedési kötvény kibocsátásáról hoztak döntést.
A 26 hitelminősített cégben számszerűen kisebbségben vannak a tulajdonosaik alapján kormányközelinek tekinthető társaságok, az elfogadott kibocsátási értékeik alapján azonban a súlyuk jelentős, így az Mfor szerint kimondható, hogy Az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), a BIF (Schmidt Mária) és az egyesek szerint Rogán Antalhoz köthető B+N Referencia Zrt. együttesen 187 milliárdot vonhat be növekedési kötvények révén. S ez az összeg még nagyobb lehet, mivel a szintén Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Tigáz még nem számszerűsítette szándékait. Hasonlóan további három társasághoz, melyek közül kettő, a Bonafarm Csoport és a Pick Szeged Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának az érdekeltsége.
Az MNB eddig összesen már csaknem 80 milliárd forint értékben vett növekedési kötvényeket, s a 70 százalékos plafont kimaxolva további 184 milliárd foritnyit vehet még. A cikkhez mellékeltek egy táblázatot is, abból derül ki, hogy az ismert cégek közül melyik mekkora kibocsátást tervez, és abból mennyit vett az MNB – NER-es cégektől (Duna Aszfalt, Opus, Market) eddig kis híján 50 milliárd forintnyi kötvényt vett a jegybank.
Kiemelt kép: 24.hu / Bielik Istán
