Magyarországon „a cégek egyelőre nem veszik elég komolyan, hogy mindenkinek visszajelzést adjanak. Valószínűleg még nem látják ennek hosszú távú negatív hatásait” – véli Andavölgyi Vivien, a Profession.hu toborzási szakértője.
Mekkora a probléma?
Az álláskereső portál rendszeresen méri felhasználóinak elégedettségét. Ennek keretében a szöveges véleményt adó munkavállalók 15 százaléka említette spontán, hogy azért volt negatív élmény számára a munkakeresés, mert nem kapott visszajelzést a pályázatával kapcsolatban. Figyelembe véve, hogy a felhasználók konkrét kérdés nélkül hozták fel a témát, így valószínűsíthetően az érintettek köre ennél jóval nagyobb is lehet.
„Manapság egy álláskereső jellemzően nemcsak egy meghirdetett pozícióra jelentkezik, hanem több lehetőséget is megpályáz. Ezért versenyelőnyben vannak a legjobb szakemberekért folytatott harcban azok a vállalatok, amelyeknek jól kialakított visszajelzési rendszere van, ugyanis a visszajelzés lassúsága, hiánya miatt könnyen dönthetnek a pályázók másik lehetőség mellett. Ráadásul a jelentkezők egy ilyen társaságot biztosan nem fognak jó szívvel ajánlani ismerőseiknek sem” – magyarázta a toborzási szakértő.
Miért marad el a visszajelzés?
A legtöbb vállalkozás általában kapacitáshiánnyal vagy a visszajelzésekre kidolgozott folyamatok hiányával indokolja, miért nem értesítik a sikertelenül pályázókat. „De gyakran előfordul, hogy a cégek csak a toborzási folyamat lezárását követően, az új munkatárs munkába állása után adnak csak visszajelzést azoknak, akik nem jutottak tovább. Ez akár két-három hónapot is igénybe vehet” – mondta Somogyi-Vass Eszter, a Profession.hu kiválasztási folyamatot, céges visszajelzéseket megkönnyítő ATS rendszerének szakértője.
Jelenleg az állásportálon hirdető cégek háromnegyede (ez több mint 24 ezer vállalkozást jelent) használja az ATS rendszert, melyben könnyebben nyomon követhetik a jelentkezőket, üzenetet küldhetnek a pályázóknak, és a kiválasztási folyamat aktuális állapotát is megoszthatják velük.
Az itt mért üzenetküldések száma tavalyhoz képest megháromszorozódott – de ez átlagosan még mindig csak az adott hónapban hirdető társaságok negyedét jelenti. A kiválasztási folyamat státuszát szintén a hirdető cégek 25 százaléka osztotta meg a jelentkezőivel.
Az eddigi tapasztalatok szerint a rendszert az adminisztrációs, a fizikai, segéd- és betanított munka, a közigazgatási, a mezőgazdasági, az oktatási és a szakmunka típusú álláshirdetések esetén használják leginkább a munkáltatók. Ezzel szemben a bank, biztosítás, bróker (a hirdetések 5 százaléka) és az üzleti támogató központok hirdetései (7 százalék) esetén a legkevésbé jellemző az ATS használata.
Kiemelt fotó: iStock
