A kis- és középvállalkozásokat évek óta törvény védi: ha valamilyen szabálysértést találnak náluk az ellenőrző hatóságok , akkor az első alkalommal bírság helyett csak figyelmeztetést adhatnak nekik. Kivétel, ha NAV-os ellenőrzésről van szó. Ruszin Zsolt adószakértő arra hívta fel a figyelmünket, hogy a gyakorlat nem egységes: van, hogy becsúszik elsőre is a bírság.
Hiába volt első szabálysértés, mégis büntettek
A bíróságra került konkrét ügyben egy kkv azt kérte, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vegye fel a BÜHG-nyilvántartásba (bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási nyilvántartás), ami bonyolult és lassú eljárás. A lényeg, hogy mire az élelmiszerhatóság megadta az engedélyt, már nem is volt szükség rá, mert közben megváltoztak a jogszabályok.
Kiderült azonban, hogy az élelmiszerhatóság ilyenkor is vár egy „nullás” bevallást. Ezt a kkv nem tudta, így nem is teljesítette. Aztán a nyári szabadságolások alatt a Nébih küldött egy bonyolult szövegezésű levelet, amelyben a kkv-státuszról érdeklődött. Nyilván azért, hogy megbüntethetik-e a céget, vagy kkv-ként csak figyelmeztetést adhatnak neki.
Ez az irat azonban csak későn került a kkv ügyvezetőjéhez. Akkorra már megérkezett a bírságot tartalmazó levél is. És mivel a Nébihnél másodfok nincs, így kizárólag bírósági kereset benyújtásával lehetett kérni, hogy helyezzék hatályon kívül a büntetést. A kkv így jobb híján perelt.
A bíróság elutasította a keresetet
Az illetékes Fővárosi Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon a Nébih alperesként arra hivatkozott, hogy az ügyfélnek írt levelével eleget tett annak a kötelezettségnek, hogy tisztázza a kkv-státuszt. Ezt az indoklást pedig a bíró, Dudás Dóra Virág el is fogadta.
Az ítélettel és ezzel az egész kifejtéssel több gond is van az adószakértő szerint:
- A felperes kkv volt, ez a per során világossá vált, egyik fél sem vitatta. A kkv-törvény pedig a vállalkozást mentesíti saját státusának bizonyítása alól. Vagyis nincs szükség semmilyen, a Nébih által alkalmazott vagy ahhoz hasonló „bizonyító” eljárásra.
- Nyilatkozat hiányában a hatóságnak a rendelkezésre álló nyilvános adatok alapján kellett volna döntenie a vonatkozó jogszabály alapján:
Az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell.
- Ha nyilvános az összes cég- és mérlegadat, akkor a Nébih gyakorlatában miért nyilatkozaton múlik a kkv-minősítés?
A per során az adószakértő egyébként tájékoztatta arról a bíróságot, hogy más hatóságok (például a környezetvédelmi felügyelőségek) a nyilvános adatok alapján végzik el a besorolást, és amikor a bírságról döntenek, eleve figyelembe veszik a kkv-státuszt. Ami még érdekes, hogy nem egységes a bírói gyakorlat: ugyanaz a bíróság egy másik hasonló ügyben a megbüntetett cégnek adott igazat a Nébihhel szemben.
Az ítélet Ruszin Zsolt szerint
Hiszen ezek szerint a hatóság elsőre is megbüntetheti a kkv-t. Rákérdeztünk az élelmiszer-hatóságnál is, mi a gyakorlat náluk, ha egy vállalkozást valamilyen szabálytalanságon érnek.
Nébih: a hatóság feladata a kkv-státusz megállapítása
Válaszukban ismertették, mely esetekben nem lehet figyelmeztetést adni, hanem muszáj kiszabni a bírságot a kkv-törvény alapján:
- ha a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
- ha környezetkárosodás következett be,
- ha fiatalkorúak védelmét célzó rendelkezést sértettek meg, vagy
- kiszolgáltatott személyt, illetve ha
- a vállalkozás nem működik együtt a békéltető testületi eljárásban.
A konkrét ügyben azonban nem állt fenn egyik tényező sem. Figyelmeztetést pedig a Nébih válasza szerint például akkor lehet adni, ha valamely jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztotta az adózó (például mint esetünkben, nem küldte be a nullás bevallást). Ezek alapján csak figyelmeztetés járt volna. Na de mi a helyzet a kkv-státusszal, kell-e róla nyilatkozni?
Az élelmiszerhatóság válasza szerint:
Az ügyben említett ügyfélnyilatkozatra is kitértek: azt írták, az is elfogadható. Azaz nem kötelező. A bíróság mégis ennek hiánya miatt hagyta helyben a kiszabott bírságot.
Azt nem sikerült megtudnunk, hány vállalkozás járhatott hasonlóan a Nébihnél, mert ilyen nyilvántartásuk nincs.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
