A kozmetikai iparban tíz éve vállalkozó olvasónk megjárta egy új vevőjével. A nyáron több telefont és emailt is váltottak, az érdeklődésből megrendelés lett, amit olvasónk kft.-je teljesített is. Azonban az új vevő, a Díva Centert működtető Bellesallux Kft. azóta sem fizetett.
Hogy miért adták ki az ismeretlen új vevőnek az árut fizetés nélkül? Nem ebben egyeztek meg, hanem abban, hogy a kiállított számlát előre fizeti a vevő, még mielőtt a sürgősségre tekintettel a futárcégnek átadnák az árut. A pénz azonban nem jött, a futár viszont igen, és mivel komolynak tűnt a fizetési ígéret, az egyébként követett gyakorlat ellenére kiadták a megrendelt árut. Ami, mint utólag kiderült, hiba volt.
Olvasónk egyébként úgy véli, cégével megbízható üzleti stratégiát követnek: az elmúlt 10 évben számos importőrrel, gyártóval és vevővel dolgoztak együtt, de először kerültek abba a helyzetbe, hogy egy új vásárló nem fizetett nekik. A számla majdnem 400 ezer forintra rúg – ebből mindössze egy 50 ezer forintos részletet utalt át az új partner július végén. Azóta csak az ígérgetés megy.
Több eladósodott cég van mögöttük
A történtek után olvasónk megnézte a cégadatokban, mit lehet tudni adósáról. Azt találta, hogy a webáruház, illetve az ügyvezető Csere Adrienn már két végrehajtás alá került céget (Trafagador Bt.; Diva Kosmetic Kft.) tudhat maga mögött.
Olvasónk felé nincs beszerzési kényszerben a nemfizető vevő, mert a Díva által rendelt termékeket nem csak ők forgalmazzák. Így jobb híján behajtót fogadott, aki eddig nem járt eredménnyel, illetve feljelentést tett a cég ellen.
Az ORFK Kommunikációs Szolgálatának tájékoztatása szerint az ügyben a Kaposvári Rendőrkapitányság folytat nyomozást csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.
Érdeklődtünk még a fogyasztóvédelemnél is. A fővárosi kormányhivatal mint fogyasztóvédelmi hatóság azt írta megkeresésünkre, hogy a Diva Cosmetics-szel összefüggésben egyetlen megkeresés érkezett (2016 decemberében) a fogyasztóvédelmi főosztályhoz, hogy a vállalkozás nem reagált a fogyasztó írásbeli megkeresésre. Az ügyben fogyasztóvédelmi hatóságként eljárva a kormányhivatal kötelezte a vállalkozást, hogy 30 napon belül érdemben válaszoljon.
A versenyhivatalhoz nem érkezett panasz a vállalkozásra. Kerestük az ügyvezető Csere Adriennt is, amint válaszol, közöljük.
Bátrabban hiteleznek a cégek
A magyar vállalkozások egyébként, úgy tűnik, az idén bátrabban hiteleznek a vevőiknek, mint tavaly. Az Atridius felmérése szerint a hitelre történő értékesítés 2016-os visszaesése után a vállalkozások közötti üzletekben ismét növekedett a halasztott fizetés aránya Magyarországon. A 65,5 százalékos mutató azt jelzi, hogy Kelet-Európában Magyarországon valósult meg a legtöbb olyan értékesítés, ami hitelre történt. Ezzel párhuzamosan az egy évvel korábbihoz képest (36,2%) a lejárt számlák aránya Magyarországon 29,7 százalékra csökkent 2017-ben. Ráadásul az országban rögzített 2017-es nemfizetési arány jóval a kelet-európai átlag (41,5%) alatt van.
A magyar vállalkozások belföldi partnereinél gyakrabban (35,6%) fordul elő, hogy nem fizetnek időre, mint a külföldieknél (23,7%). Az átlagos kiegyenlítés pedig 53-ról 37 napra csökkent. Kelet-Európában Szlovákia (0,3%) után Magyarországon (0,6%) volt a második legalacsonyabb a behajthatatlan követelések aránya. Kevesebb követelést írtak le Magyarországon behajthatatlanként, mint összességében Kelet-Európában (1%).
A magyar beszállítók szerint a belföldi partnerek leginkább a következő okok miatt nem fizetnek:
- pénzügyi (likviditási) problémáik vannak (75,7),
- egyfajta finanszírozási formaként (szállítói hitel) fogják fel a halasztott fizetést (11,2%).
A Bisnode legfrissebb kutatása szerint kevesebb számlát sikerül időben kifizetniük a magyarországi cégeknek, ám ha már késnek, legalább kevesebbet, mint korábban. Azok, akik nem fizetnek időben, átlagosan 15,5 napig várakoztatják beszállító ügyfeleiket a határidő lejárta után. Országosan a számlák 61,5 százalékát fizetik ki időre.
