Hatalmas összegből lehetnek okosabbak a magyar városok

A „smart city” megoldásokról folytattak párbeszédet politikai, gazdasági, civil szervezetek és szakemberek nemrég Budaörsön, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) által szervezett Okos Város Konferencián.

Az intelligens város nemcsak egy szemléletmód, de annak megfelelően egy működési gyakorlat is.

Ez a szemlélet a település működtetésének komplex megközelítésén alapul: a közlekedés, a közbiztonság, a közigazgatás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások, a környezetvédelem és energetika, valamint a kultúra és a turisztika működtetésére is kihat. Egy intelligens város ezeket a területeket integráltan kezeli, ezek fejlesztésében és működtetésében pedig a központi és helyi közigazgatás, a piaci szereplők és maga a lakosság kölcsönösen együttműködik.

Ezért is fontos, hogy az állam részéről milyen ösztönzők állnak az egyes városok rendelkezésére e téren. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár a konferencián elmondta: a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia is tartalmazza azokat a célokat és fejlesztési irányokat, amelyeket a városok követhetnek.

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program kiemelten kezeli az intelligens városi szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztéseket és támogatásokat.

A fejlesztések egy részét központi platformok létrehozásával ösztönzi a kormányzat. Ezek technológián alapuló központi piactérként működnek majd az önkormányzatok, közszolgáltatók (parkolási társaságok, közlekedési és energiacégek), valamint a piaci szereplők között. Ilyenek például a központi fizetési és elszámolási rendszerek, a központi térinformatikai rendszer, valamint számos egyéb platform is. Ennek legfőbb előnye, hogy szükségtelenné teszi a széttagolt, párhuzamos fejlesztéseket.

Hamarosan megnyíló pályázatok

A tágan értelmezhető okosváros-fejlesztési projektekre a Széchenyi 2020 keretében megközelítőleg 1231,4 milliárd forint áll rendelkezésre – emelte ki Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára.

A gazdaság- és területfejlesztési forrásokból zajlik a közlekedési, környezetvédelmi, informatikai, energetikai beruházások támogatása, de számos, kifejezetten az okosváros-koncepciót követő fejlesztés is így valósulhat meg. Ez utóbbiak között említette az e-közigazgatás fejlesztését, a szélessávú internet bevezetését minden önkormányzathoz, és az ország egész területén elérhető 30 Mb/s internet hozzáférés biztosítását, melyet kiemelt beruházásként kezel a kormányzat, és kötelezettségként vállaltunk az EU felé 2018-ig.

Számos, a települések és kkv-k okosváros-fejlesztéseit támogató pályázati lehetőség nyílt meg idén tavasszal is, a források java pedig előreláthatóan a nyár és az ősz folyamán lesz elérhető.

Fontos, hogy a települések mindig a saját igényük, lehetőségeik szerint határozzák meg a fejlesztési irányokat és célokat. Az Invitel ezért kifejezetten az okosváros-fejlesztésekre szakosodott szakértői támogatással segíti a településeket – mondta Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

Hozzátette: ebbe az önkormányzatok ICT-igényeinek felmérése, a stratégiaalkotás éppúgy beletartozik, mint a kapcsolódó fejlesztések megvalósítása és üzemeltetése. Legyen szó akár egy energiakorszerűsítési beruházásról, a közvilágítás vagy a térfigyelő rendszerek kiépítéséről.

A szakember szerint nem elég szlogenként ráhúzni egy-egy fejlesztésre a smart jelzőt, fontos a komplex szemléletmód és a hosszú távú gondolkodás, hogy tényleg megvalósítható és valóban hasznos, a városüzemeltetést fenntarthatóbbá, a helyiek életét jobbá tevő projektek szülessenek.