A 278 intézményi befektetőt tömörítő csoport ügyvédjei közölték, hogy 3 milliárd 255 millió eurós kártérítést követelnek a wolfsburgi székhelyű vállalattól a dízelbotrány kapcsán, mert megítélésük szerint a Volkswagen fontos információkat titkolt el a részvénytulajdonosok elől.
Tizenhét német befektetési cég mellett a panaszosok között van egyebek között ausztrál, osztrák, kanadai, francia, dán, japán, luxemburgi, holland, norvég, svéd, svájci, brit, amerikai és tajvani cég is, csakúgy mint az Egyesült Államok egyik legnagyobb nyugdíjalapja, a California Public Employees’ Retirement System (Calpers). Az ügyvédek azt remélik, hogy más károsultak is csatlakoznak a gyűjtőkeresethez.
A braunschweigi törvényszékre már 65 beadvány érkezett a Volkswagen ellen, miközben az Egyesült Államokban és a világ más országaiban is számos eljárást és pert indítottak.
Fél éve robbant ki a dízelbotrány
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) tavaly szeptember 18-án azzal vádolta meg a legnagyobb európai autógyártót, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások.
A Volkswagen ennek nyomán elismerte, hogy mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autóba telepítettek olyan szoftvert, amely csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem. Az emiatt kirobbant világméretű botrány erősen megtépázta a Volkswagen-részvények árfolyamát, így a korábban mit sem sejtő tulajdonosok most sorra jelentik be kártérítési igényeiket.
Így zuhant a VW-papírok árfolyama
Az ügy kipattanása előtti utolsó kereskedési napon, tavaly szeptember 18-án még 162,40 eurón zártak a VW törzsrészvényei a frankfurti tőzsdén. Az utóbbi 52 hetet tekintve 262,45 eurón tavaly március közepén volt a legdrágább a részvény, október elején pedig a legolcsóbb, 86,36 eurós áron. Kedden délben 2,25 százalékos mínuszban, 113 eurón forogtak be a VW-törzsrészvények.
A Volkswagen elsőbbségi részvényeit 1,96 százalékos mínuszban, 129,80 eurón jegyezték délben, ami nagyjából 40 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi árfolyamhoz képest. Az utóbbi 52 hét alatt a 95 euró és a 245,50 euró közötti sávban mozgott az elsőbbségi részvények jegyzése – összegezte az MTI.
