A kelet-közép-európai tartós gazdasági növekedés húzza maga után a régió dél-keleti szomszédait. Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője – összegzi a közlemény.
A TMF Group megbízásából az Economist Intelligence Unit (EIU) által készített elemzés megállapította, hogy az üzleti környezet jelentősen javult a kis- és középvállalatok számára a régió számos országában: legfőképpen Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. Ugyanakkor továbbra is kihívást jelent a cégeknek az adminisztrációs, szabályozói és adózási környezet.
A tanulmány kiemeli: a gazdaság növekedése egyre inkább a kkv-knak köszönhető, a mértéke pedig a későbbiekben is meghaladja majd az eurozóna növekedését. A kkv-k haszonélvezői a különböző befektetésösztönző programoknak, a bővülő finanszírozási lehetőségeknek és az adókedvezményeknek.
A régióban egyre népszerűbb a gyártási folyamatok és a szolgáltatások kiszervezése a közeli országokba, az úgynevezett „nearshoring” – elsősorban Lengyelországba. A startupok főként Szlovákiára és Lengyelországra jellemzőek, a szolgáltatóközpontok pedig az olyan országok számára jelentenek jó lehetőséget, mint Magyarország és Lengyelország.
Bürokratikus akadályok és adóterhek
Az előbbieken túl a régió gazdasági szereplőinek számos nehézséggel is szembesülniük kell. Ezek között található a túlzott bürokrácia és a szektoriális adóztatás. Továbbra is problémát jelent a közbeszerzésekhez kapcsolódó bürokrácia a régió több országában. Az alacsony társasági adókulcsok ellenére a térség országainak továbbra is átfogó adóreformokra lenne szüksége. A jelentés külön felhívja a figyelmet a kiszámíthatatlan jogszabályalkotásra, azon belül is a szektorspecifikus különadók problémájára.
Költségvetési hiány és különadók
A tanulmány Magyarországra vonatkozó része pozitívumként említi, hogy a kormány kontroll alatt tartja a költségvetési hiányt, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezt részben a különadók kivetése révén tudta elérni. A különadók kapcsán a tanulmány hangsúlyozza: egyes adók azt a célt szolgálják, hogy konkrét vállalatokat hozzanak kedvező vagy éppen hátrányos helyzetbe. További pozitívumként emelik ki az alacsony társasági adót, valamint a kormánynak azon tervét, hogy egységesítse a társasági adót, amely várhatóan az alacsonyabb, 10 százalékos adókulcshoz esik majd közelebb.
A jelentés szerint a devizahitelek rendezése után új fejezet nyílhat a bankok számára Magyarországon, amelyek a jövőben több hitelt adhatnak a kkv-knak, továbbá a hitelterhektől megszabaduló lakosság a többletbevételeket fogyasztásra költheti, ami lökést adhat a gazdasági növekedésnek.
