A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vizsgálati rendszerének eredményeként derült fény a Buda-Cash hiányosságaira; a módszer lényege, hogy nem a szolgáltatott információkat használják, hanem a helyszínen generáltatják az adatokat, amelyet a Buda-Cash és a QUAESTOR sem tudott előállítani – mondta a jegybank felügyeleti szóvivője szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Binder István hangsúlyozta, hogy mindkét esetet a jegybank tárta fel, előzetes bejelentés, illetve meghallgatás nem történt.
Innen indult ki a jegybank
A Buda-Cash tulajdonosi körével átfedést mutató kisebb bankoknál gyanús értékpapír-tranzakciókat látott a jegybank, így nem várta meg a törvény által előírt átfogó vizsgálati időpontot, hanem azonnal a helyszínre ment és az új vizsgálati rendszerrel pontról pontra végigment a pénzügyi szolgáltató szegmensein, feltárva a szabálytalanságokat – mondta.
Az MNB célzott ellenőrzése során beigazolódott a gyanú, miszerint a pénzügyi szolgáltató eltüntetett a kisbankok működésének fedezetéül szolgáló mintegy 60-65 milliárd forint értékű értékpapírt, ezt követően kért beszélgetési lehetőséget a Buda-Cash az MNB illetékeseitől.
Félrekommunikált a Quaestor
Felidézte, a QUAESTOR közleményében dominóhatásra hivatkozik, vagyis a Buda-Cash miatti bizalmatlanság okozta a bedőlést. Valójában azonban az MNB vizsgálódásai nyomán kénytelenek voltak csődöt jelenteni. Pedig mondhatták volna, hogy az idén kifizetendő 4-5 milliárd forint értékű kötvény – ami nagyságrendekkel kisebb a ténylegesen értékesített kötvényállományhoz képest – esetében időlegesen felfüggesztik a visszaváltásokat.
Soha többé ne fordulhasson elő
A felügyeleti szóvivő elmondta: a jegybank továbbra is a pénzügyi rendszer megtisztításán dolgozik, hogy soha többé ne fordulhasson elő újra, hogy a brókerek milliárdokat eltapsolnak az emberek pénzéből.
Emlékeztetett, hogy az MNB 16 hónapja kapott mandátumot a pénzügyi szektor felügyeletére és az elmúlt másfél évben napirenden volt többek között a bankok elszámoltatása, az egyoldalú banki szerződésmódosítások, a takarékszövetkezeti szektor rendbetétele, a piramisjátékok leleplezése és a befektetési vállalatok ügyei.
Binder István kitért arra is, hogy a jegybank szigorító törvénycsomagra tesz majd javaslatot, amelynek értelmében a mindenkori felügyelet számára nem 5, hanem 2-3 évente lenne kötelező átfogó helyszíni vizsgálatokat kezdeményezni, évente pedig a nyilvántartásokról meggyőződni. A javaslat szerint a kiszabható személyi bírságok összegét a mostani 20 millió forintról, az okozott károk tükrében, több száz millió forintra kellene emelni – mondta.
