Nemzetközi cégcsoportok előszeretettel alkalmaznak magyar társaságokat arra, hogy uniós jövedelmeiket EU-n kívüli anyavállalatukba eljuttassák. Az anya-leányvállalati irányelv napokban elfogadott módosításával azonban hamarosan beszűkül a profitok adómentes kifizetésének ezen lehetősége – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.
Magyarországon rendkívül kedvezőek a külföldre juttatott jövedelmek forrásadóztatásának szabályai. Sok más fejlett államtól eltérően, nálunk ugyanis nem vetnek ki forrásadót egy külföldi társaság részére juttatott kamat-, jogdíj- vagy osztalékjövedelemre. Ezt a kedvező adószabályt a nemzetközi adótervezésben a közelmúltban gyakran ki is használták.
A magyar szabályozás mellett fontos megemlíteni az Európai Unióban már 1990-től hatályos úgynevezett anya-leányvállalati irányelvet. Ez alapján a tagállamok nem vethetnek ki forrásadót olyan osztalékra, amelyet a tagállami ország társasága egy másik tagállamban lévő anyavállalata részére fizet meg.
Fotó: MTI / EPA / Fernando Veludo
„Ezen irányelv és az osztalékok magyarországi forrásadó-mentessége könnyen kombinálható adóelőnyök elérésére” – véli Jalsovszky Pál vezető ügyvéd. Ha egy vállalatcsoport valamely uniós székhelyű tagja az EU-n kívüli anyavállalatának osztalékot juttatott, és az adott EU-ország helyi jogszabályai (valamint a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény) az osztalék kifizetését forrásadó alá vonták, úgy ez utóbbi könnyen elkerülhető volt egy magyar társaság beiktatásával.
Az EU-tagállambeli társaság által Magyarországra fizetett osztalék az irányelv rendelkezései miatt mentesült a forrásadó alól, a magyar társaság által az EU-n kívülre fizetett osztalék pedig a magyar helyi szabályok miatt nem adózott – összegezte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakembere.
2016-tól jönnek a szigorítások
Az Európai Unió Tanácsa a napokban fogadta el az irányelv módosítását, amelynek célja éppen a fentiekhez hasonló adóelkerülési technikák kiszűrése. A módosítás értelmében az irányelv által biztosított mentességek (így például az osztalék forrásadó-mentessége) a jövőben nem lesznek alkalmazhatóak olyan tulajdonosi struktúrák esetén, amelyek létrehozásának célja vagy egyik fő célja az irányelv céljával ellentétes adóelőny kiaknázása.
A fenti szabály előreláthatólag 2016-tól lép hatályba, és az EU tagállamai legkésőbb ekkortól kötelesek a rendelkezést saját jogszabályaikba beilleszteni.
További hatások
Az irányelv nemcsak azt írja elő a tagállamoknak, hogy mentesítsék a másik tagállamban letelepedett anyavállalatnak fizetendő osztalékot a forrásadóztatás alól, hanem azt is, hogy a kapott osztalék után az anyavállalatnak se legyen adófizetési kötelezettsége a saját országában (vagy az osztalékot fizető társaság országában fizetett társasági adót számítsák bele az anyavállalatot terhelő osztalék adóterhébe). Az irányelv jövőbeni módosítása ezen adómentesség feltételeire is hatással lesz.
A magyar társaságiadó-törvény szerint a kapott osztalék mentes a társasági adó alól, feltéve, ha az osztalék nem úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságtól” származik. Az irányelv módosításának szellemében 2016-tól viszont a kapott osztalékok adómentességének újabb kivételét kell majd a magyar jogalkotónak megalkotnia. Kérdéses, hogy ez miként fog bekerülni a magyar jogrendszerbe és milyen többletterhet fog róni azokra a magyar vállalkozásokra, akik élni akarnak a külföldről kapott osztalék adómentességének lehetőségével. Erre a választ előreláthatólag majd a 2015. év végén esedékes adótörvénycsomagban fogjuk megkapni.
