A vállalkozások az éves adóbevallási és -fizetési kötelezettségeiket május 31-éig teljesítik. Eddig kell bevallani és megfizetni a társasági adót, az innovációs járulékot, a kevesek által ismert élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a helyi iparűzési adót is.
„Bár ez utóbbit a kisadók közé sorolják, valójában sok esetben a társasági adónál nagyobb megterhelést jelent a cégeknek, hiszen ezt az adót az árrés után kell megfizetni” – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. Az adóalap ugyanis a nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítésekkel, az eladott áruk bekerülési értékével (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a kutatás-fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Csökkentő tételként nem vehetőek figyelembe a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségek. Idetartoznak a kereskedelem szerves részét jelentő szállítási és egyéb díjak, a tevékenység során felmerült bérköltségek vagy éppen a marketingkiadások.
Nagyon bonyolult lett az adóalap kiszámítása
Ráadásul az elmúlt évben jelentős jogszabályváltozás is érintette ezt az adónemet: az új szabályok szerint ugyanis az ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatások együttes értékét már csak sávosan lehet levonni.
A kapcsolt vállalkozások adóalapját (ha az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes összege a nettó árbevétel 50 százalékát meghaladja) össze kell vonni, az adóalap-kalkulációt az együttes adatokra elvégezni, majd az árbevétel arányában felosztani.
A sávos levonás ugyan nem okoz problémát az 500 millió forint árbevétel alatti cégeknek, a nagyobb, ráadásul csoportban működő vállalatok azonban egy igen bonyolult számítási módszerrel szembesülnek. A szakértő szerint a legnagyobb hibalehetőséget mindenképpen ez a sávos levonás rejti magában, amelyet érdemes adótanácsadóval ellenőriztetni. További részleteket itt olvashat.
