„Az elmúlt években az energetikában világszerte jelentős változások történtek, nemcsak az innováció, hanem a szakpolitika területén is. Gondoljunk csak az orosz-ukrán vagy az arab helyzetre, de az Egyesült Államok palagáz-termelése vagy a németországi atomerőművek fokozatos leállítása is szintén hatalmas változást hozott” – emelt ki néhány nemzetközi „mozzanatot” Varga István, a Renexpo szakmai igazgatója.
Az energiahatékonyság „paksi” vetülete
A szakértő szerint idehaza a jövőt illetően természetesen kulcskérdés az energiatakarékosság előtérbe helyezése, de emellett legalább annyira fajsúlyos terület (lenne) az energiahatékonyság is. „A lakossági és az ipari épületállomány felújítása jelentős gazdasági potenciált jelentene a cégek számára. Egy ilyen energiahatékony korszerűsítés nemcsak a nyílászárók vagy a szigetelés cseréjét, hanem ettől jóval komplexebb átalakítást jelent. Sokatmondó adat, hogy Magyarországon a 4 millió lakás és a 2,5 millió épület 80 százaléka már most sem felel meg a jelenlegi európai és hazai követelményeknek. Főleg a hőenergia-felhasználás területén kellene előrelépés. Az energiapazarló épületek tömeges rendbetételével ugyanis akkora energia-megtakarítást lehetne elérni, ami vetekszik akár egy paksi beruházás nagyságrendjével” – magyarázta Varga István.
Ingatlanfelújítás: pályázatok, eredmények
A fejlesztési tárca zöldgazdaság fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára az expó megnyitóján jelentette be, hogy a kormány az Európai Bizottság elé terjesztette a lakások energetikai felújításának támogatására kidolgozott programot. A tervezetben szerepel a nyílászárók cseréje, a falak és födémek hőszigetelése, a gépészet megújítása, de az okos mérők felszerelése is. A finanszírozás kidolgozása az uniós elfogadást követi, de várható, hogy a közösségi pénz mellett kedvezményes kamatozású hiteleket is kaphatnak a lakásaikat felújítók.
Hizó Ferenc kitért arra is, hogy a panelprogram keretében eddig 50 milliárd forint kifizetett támogatással 220 ezer lakás újult meg, és döntés született a 320 ezres lakásszám eléréséről. Az Új Széchenyi Terv keretében 2011-ben 40,5 milliárd, tavaly és tavalyelőtt pedig összesen 105 milliárd forint pályázati pénz állt rendelkezésre a megújuló energia és az energiahatékonyság támogatására.
Az „áramvonalas” közlekedés előnyei
A Renexpón az energiatudatosság jegyében az e-közlekedés előnyeivel is megismerkedhettek a látogatók. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ standján egy elektromos autót és egy e-robogót is kiállítottak. A társaságcsoport szakértőjétől megtudhattuk, hogy az első – sok szempontból még kezdetlegesnek számító – elektromos meghajtású autók már a XIX. század végén nagy számban jelen voltak az Egyesült Államok, sőt Európa útjain is.
Érdekesség, hogy Magyarország élenjáró volt az elektromos rendszerek kidolgozásában. Jedlik Ányos mérnök 1828-ban építette meg a világ első elektromos hajtású autómodellét. Az első villanyautót az 1830-as évek elején gyártották, amelyben az áramot egyszer használatos telepek biztosították.
A XX. század elején viszont az elektromos megoldást háttérbe szorították a belső égésű motorok, de a 70-es évektől ismét lendületet vettek az e-közlekedéssel kapcsolatos kutatások.
Az ELMŰ-ÉMÁSZ a magyarországi energiaszolgáltatók között elsőként 2010 szeptemberében Budapesten nyitotta meg az első nyilvános e-töltőállomást. Az elektromos közlekedésről további hasznos információkat itt olvashat.
A standon a játékosabb kedvű látogatók 3D-s e-autóversenyen is részt vehettek, de természetesen azok is hasznos információkkal lehettek gazdagabbak, akiket a megújuló energiafelhasználás, így például a napelemek telepítése vagy a Zöld Tarifa érdekelt.
A magyar mérnökök tudnak valamit
A szakkiállításon a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) is szerepelt vállalt, és a szervezet már második éve segített abban, hogy a kisebb innovatív társaságok is a kiállítók között legyenek. Idén hét felkarolható pályázó mutathatta be fejlesztését. Volt közöttük olyan informatikai cég, amely pince-hőmérsékletű burokkal képes körbevenni a házat, ami főleg a légkondicionálás költségeit vágja vissza drasztikusan. De olyan fejlesztést is bemutattak, amely a tehenészeti telep hulladékából állít elő biogázt és trágyát.
A NIH pályázatára idén kétszer annyian jelentkeztek. Spaller Endre, a hivatal elnöke szerint ez is jól érzékelteti, hogy a hazai kkv-k közül sokan rendelkeznek olyan tudással, amellyel akár nemzetközi sikereket is el lehet érni. A kisvállalkozások méretükből adódóan a multikhoz képest töredék annyi forrásból gazdálkodnak, viszont a magyar mérnökök tudásának köszönhetően így is – akár külföldön is keresett – piacképes innovációkat tudnak létrehozni.
Spaller Endre kérdésünkre elmondta: a vállalkozásoknak érdemes nemzetközi együttműködésben is gondolkodniuk, hiszen az Európai Unió jelentős forrásokkal támogatja a határokon átnyúló fejlesztéseket. Hozzátette: a tapasztalatok szerint a német cégek, befektetők részéről például számottevő érdeklődés tapasztalható a magyar innovációk iránt.
