„A cégvezetők jelenleg átlagosan 5,3 százalékos árbevétel-növekedést valószínűsítenek, ami az előző negyedévhez képest csupán 0,2 százalékpontos, de az egy évvel korábbi értékhez (4 százalék) viszonyítva jelentős elmozdulás. A kkv-k többsége (51 százalék) továbbra is 0-6 százalék közötti árbevétel-növekedéssel számol, illetve egyre több társaság (34 százalék) ennél nagyobb növekedést prognosztizál. Az árbevétel-csökkenéssel kalkulálók aránya (15 százalék) nem változott az előző negyedévhez képest” – részletezte Németh László, a K&H kkv-marketing főosztályvezetője.
Vegyes a kép
A mikrovállalkozások a legoptimistábbak a jövőt illetően, ők átlagon felüli, 6,6 százalékos növekedést valószínűsítenek az árbevételeknél, szemben az előző negyedévi 5,1 százalékos értékkel. A kis- és középvállalkozások várakozásai viszont ennél jóval szolidabbak: 4,2 és 4,4 százalékra mérséklődtek az előző negyedévhez (5,3 és 5,7 százalék) képest.
Olvad a nyereség
Míg az árbevétel-várakozások folyamatosan növekednek, addig eredményüket tekintve egyre visszafogottabbak a cégvezetők. Legtöbbjük (79 százalék) ugyan továbbra is emelkedést prognosztizál, de a nyereség átlagos mértéke negyedévről negyedévre egyre alacsonyabb.
Az átlagos elvárás jelenleg a 2,6 százalékos eredménynövekedés, szemben a korábbi negyedévek 2,8 és 3,3 százalékos értékeivel. A következő egy évre vonatkozóan szintén a mikrovállalkozások a legbizakodóbbak: ők 3,4 százalékos profitnövekedéssel számolnak. A kkv-k ennél jóval borúsabban látják a jövőt: a kisvállalkozások átlagosan 1,7 százalékos, a középvállalatok mindössze 1,4 százalékos profitnövekedést várnak idén.
Hamarabb fizetnek a vevők
A zsugorodó profitvárakozások ellenére a vevőkkel kapcsolatos elvárások viszont pozitív irányba mozdultak el. Ez annak köszönhető, hogy a piaci várakozások javultak, aminek hátterében feltehetően az élénkülő belső fogyasztás és a bővülő kiskereskedelmi forgalom áll.
„A vevői számlák kifizetésének határideje és a finanszírozandó időtáv rég nem látott szintre csökkent. Jelenleg átlagosan 28 napos fizetési határidővel szembesítik a vevők a cégeket, így mintegy 4 nappal csökkent az átlagos határidő az előző negyedévhez képest. Ilyen alacsony értékre legutóbb 2007-ben volt példa. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások átlagosan 21 napos határidővel teljesítik a szállítói számlákat, így a finanszírozandó időtáv mindössze 7 napra csökkent a korábban jellemző 8-10 napról. Ez azért meghatározó, mert a fizetési határidők lerövidülése jelentősen javítja a társaságok likviditási helyzetét” – fejtette ki a szakértő.
