Startupról általában akkor beszélhetünk, amikor egy kezdő vállalkozás olyan innovatív szellemi tőkével vagy technológiával rendelkezik, amely magas fejlődési potenciált rejt magában. Legszűkebb értelemben az számít startupnak, ha egy tulajdonosi kör először dönt cégalapítás mellett, és olyan vállalkozásba fog, amelyik nagy növekedési potenciálja miatt felkelti a befektetők figyelmét.
Csalóka a kezdet
Annak megítélése, hogy a cég potenciálja mekkora, nem egyszerű feladat. Több évnyi adat alapján viszont kiszámítható, hogy ezen társaságok hány százaléka vált eredményei alapján gazdasági tényezővé, illetve hány jutott el odáig, hogy ha eredményt nem is, de külföldi befektetőt vagy komolyabb tőkeemelést fel tud mutatni.
Továbbra is egészségtelen a cégstruktúra
Az utóbbi néhány évben számos sikertörténetet lehetett hallani hazai és nemzetközi startup vállalkozásokról, részben ez is erősítette az arányaiban amúgy is magas cégalapítási kedvet.
„A cégalapításoknak csak a harmada köthető olyan tulajdonosokhoz, akik életükben először vállalkoztak. Tehát az igazi kezdő vállalkozók aránya rendkívül alacsony, s ez az egészségtelen hazai struktúra újabb bizonyítéka” – véli Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.
A statisztikák szerint ezeknek a társaságoknak csak a töredékéből lesz említésre méltó vállalat Magyarországon, a nemzetközi színtéren pedig még kritikusabb a helyzet.
A friss tulajdonosok kevesebb mint 1 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy árbevételük három éven belül kinőtte a nemzetközi mikrovállalkozás kategóriát, a közép- és nagyvállalatok aránya pedig nem is mérhető. Az újdonsült tulajdonosoknak csak a fele számolt be értékesítési forgalomról három év után, de a beszámolók 60 százalékában az árbevétel a 10 millió forintot sem éri el. 100 millió forint feletti bevétellel pedig már csak a vizsgált cégek 2 százaléka rendelkezik. „A rendkívül rossz arányok sajnos azt sugallják, hogy a kezdő vállalkozások is csak a hazai cégstruktúra elaprózottságát és fluktuációját növelik” – értékelte az ügyvezető.
Valamivel jobb a helyzet, ha az árbevétel helyett a tőkevonzó képességet tekintik a startuppá válás kritériumának. „Ha azt nézzük, hogy a társaságok végrehajtottak-e komolyabb – legalább 5 millió forintos – tőkeemelést, vagy tulajdonosi szerkezetükbe bekerült-e külföldi tőke, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kezdő vállalkozások 3,5 százalékánál történt ilyen pozitív változás a működésük első három évében” – tette hozzá Tóth Tamás.
Ágazati szempontból sem kecsegtető a helyzet
A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy jellemzően az innovatív szellemi tőkére építő vállalkozások lehetnek sikeresek. Az utóbbi években túlnyomó részt az informatika, az infokommunikáció és a tudományos tevékenységben újat alkotó társaságok lehettek sikeresek. A hazai adatok alapján viszont az látszik, hogy ezekben az ágazatokban rendkívül alacsony a startupok aránya.
Az Opten ügyvezetője elmondta: idehaza főleg a kereskedelemben és a logisztikában magas a friss cégtulajdonosok aránya. Bár ez pozitív dolog ezekre a szektorokra nézve, csakhogy ezekben az ágazatokban az innovatív megoldásoknak és a paradigmaváltásnak kisebb a relevanciája és a valószínűsége.
