A tavalyi évet a hazai fizetőeszköz a 297-es szint körül fejezte be az euróval szemben. A 2014-es év gyengüléssel indult, és nagyjából az első hétvégére újra 300 forint felett volt az euró. Onnan „visszajöttünk”, majd az utóbbi napokban újra 300 környékén billeg az euró.
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint a forint teljesítményének a megítélésénél érdemes legalább tavaly májusig visszamenni. Mert így jobban látható, hogy a kilengések ellenére viszonylag stabilan tartja magát a magyar fizetőeszköz. Főleg a dollárral szemben igaz ez, de az euróval szemben sincsenek szélsőséges elmozdulások.
Jórészt az amerikai pénznyomda tartja lázban a befektetőket
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még 2012 őszén indította el újabb gazdaságélénkítési programját, a QE3-at (quantitative easing). Ben Bernanke Fed-elnök először tavaly májusban pendítette meg, hogy lassítanak a havonta 85 milliárd dolláros pénznyomdán. Ezt a lépést aztán év végéig lebegtették, és végül december közepén jelentették be, hogy havonta 10 milliárd dollárral csökkentik a mennyiségi lazítást.
Forrás: Northphoto
Az elemzői többség szerint csak és kizárólag a Fed pénzpumpája okozta a tőzsdék szárnyalását, de Suppan Gergely szerint a folyamat mögött más fontos tényezők is meghúzódnak.
Érdekes kettősség
Tavaly a fejlett piacok (főleg az amerikai Wall Street-i tőzsdeindexek) sorra történelmi rekordokat értek el, és éves szinten akár 25-30 százalékot emelkedtek. A német DAX szintén szárnyalt, és év végére már naponta döntötte meg az újabb rekordokat. A tavalyi év slágere volt a japán tőzsdemutató, a Nikkei is, amely 54 százalékkal hasított felfelé! Ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a japán jegybank is gőzerővel pumpálta a pénzt a szigetország gazdaságába (ha arányosan nézzük, akkor még a Fedet is túlszárnyalták). Ezzel gyengítették a japán jent, illetve segítették a helyi cégeket, növelték a versenyképességüket és a profitot – összegezte a senior elemző.
Viszont, ha tovább nézzük a börzéket, akkor a többiek – néhány kivételtől eltekintve – negatív teljesítménnyel zárták az évet. 2013-ban a magyar tőzsdeindex, a BUX 2 százalékkal emelkedett. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent, de pozitív eredmény, hogy így is felülteljesítette a feltörekvő piacokat.
Gyengülő trend
Ahogy Ben Bernanke májusban bejelentette az eszközvásárlási program tervezett lassítását, onnantól kezdve fokozott idegesség lett úrrá – főleg a feltörekvő piacokon.
A feltörekvő devizák mélyrepülésbe kezdtek. Így például a török líra, a dél-afrikai rand (ezekkel a forint nagyon sokszor együtt mozog). De az indonéz, illetve az indiai rúpia, a brazil reál és számtalan más deviza is jelentős gyengülést mutatott a dollárral szemben.
Az ábrán a forint, a török líra, a dél-afrikai rand, a brazil real, az indiai és indonéz rúpia teljesítménye látható 2012 elejétől kezdve a dollárral szemben. A magasabb érték gyengülést, az alacsonyabb erősödést jelent. Ebből is látszik, hogy a forint mintegy 9,5 százalékkal erősödött a dollárral szemben, a többi devizánál viszont 15-34 százalék közötti leértékelődés látható.
A forint miért vált el a többi feltörekvő devizától?
Suppan Gergely szerint ebben jelentős szerepe van annak, hogy stabilan többletet mutat Magyarország folyó fizetési mérlege (ez tompítja a kamatcsökkentés forintgyengítő hatását is). Több más feltörekvő országban – így például Indiában, Dél-Afrikában, Törökországban – viszont óriási probléma a folyó fizetési mérleg jelentős deficitje, ami rányomta bélyegét a fizetőeszközük árfolyamára is.
„Szintén kedvez a forint árfolyamának, hogy a lakossági megtakarítások elég látványosan emelkednek, főleg az állampapírok esetében. Jó hír, hogy ez az emelkedés már olyan mértékű, hogy akár ezekkel a befektetésekkel is finanszírozható az állam adott évi hiánya. Vagyis innentől kezdve Magyarországnak nincs szüksége újabb külső hitelekre (nem kell a külföldi befektetők számára magas kamatokkal vonzóvá tenni az állampapírokat), szemben a korábbi, például a 2008 előtti időszakkal” – magyarázta a Takarékbank szakértője.
A háztartások állampapír-vásárlásának további előnye, hogy jóval stabilabb finanszírozási rendszert jelentenek, mint a külföldi befektetők, akik pénzpiaci lejtmenet esetén gyorsan más portfóliókba helyezik át a dollármilliárdjaikat. (A lakosság nyitása azzal is magyarázható, hogy az alacsony betéti kamatok miatt az eddig bankban tartott megtakarításaikat máshol kamatoztatják.)
Suppan Gergely hozzátette: természetesen az adósságfinanszírozásánál továbbra is fontos szempont, hogy az eddigi külföldi nagybefektetők – így például a kulcsszereplőnek számító Templeton – a jövőben is itt maradjanak a magyar piacon. Tehát a meglévő befektetéseik megtartása és megújítása mellett döntsenek.
Lepadlózott a forint – Indokolatlannak tartják az elemzők a látványos gyengülést.
