Meglehetősen ellentmondásos helyzetben vannak az üzleti szolgáltató központok Magyarországon. Miközben egyik oldalon színvonalas munkával, kimagasló munkakörülményekkel és feltételekkel várják a munkavállalókat, mégis, rendre nehézségbe ütköznek, hogy megfelelően képzett, idegen nyelven beszélő, felkészült munkatársakat találjanak.
A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség becslése szerint Magyarországon jelenleg több mint 25 ezren dolgoznak üzleti szolgáltató központokban (SSC-kben) és további több ezren lehetnek azok, akik call centereknél, kihelyezett ügyfélszolgálati központokban végzik munkájukat.
Bár a két tevékenység között számos hasonlóság van és a köznyelv gyakran keveri is a kettőt, de lényeges különbség, hogy míg a call centerek egyfajta értékesítési vagy ügyfélkezelési központként dolgoznak, addig az SSC-k jóval összetettebb feladatokat látnak el. Az itt dolgozók legtöbbször egy-egy multinacionális cég komplex pénzügyi, IT- vagy HR-tevékenységeit végzik. Minden szakmai kihívás és a kimagasló juttatások ellenére ezek a vállalatok nehezen találják meg a megfelelő munkaerőt.
Munkavállalói félelmek
“Több okot is látunk emögött az ellentmondásos jelenség mögött” – mondta Hadi László, a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó BrandJob ügyvezető igazgatója.
“A jelöltekkel folytatott beszélgetések során érezzük, hogy sokan félnek attól, hogy gyorsan monotonná válhat a szűkre szabott feladatkör. Mások a számítógép előtti történő egész napos egy helyben üléstől és az állandó telefonálástól tartanak. Vannak olyanok is, akik attól félnek, hogy hiába a kedvező feltételek, gyorsan kiüresedik a munka, és nem lesz módjuk továbbfejlődni vagy továbblépni. Valójában számos elképzelés egyszerű információhiányra vezethető vissza, ami lehet a magáról nem elég árnyalt képet mutató vállalat és a felületesen ítélékező jelölt hibája is” – tette hozzá a szakértő.
“Az ilyen típusú márkaépítés legfontosabb eleme, hogy segít a vállalat munkaadói értékeinek megfogalmazásában. Gyakran ez az értékkészlet lényegesen eltér attól, mint amit a cégről amúgy gondolnak. A magyarországi szolgáltatóközpontoknak is érdemes lenne foglalkozniuk azzal, melyek a legfontosabb belső vállalati értékeik. Ezek egyben megkülönböztetik őket a versenytársaktól és más iparágak szereplőitől. Ha ezt megfogalmazzák maguknak, és a megfelelő módon tudatosítják a cégen belül és kívül, akkor ezzel a korábbinál lényegesen több és képzettebb munkavállalót tudnának magukhoz vonzani” – összegezte Hadi László.
Kiélezett verseny a legjobbakért
A szolgáltatóközpontok még egy szempontból vannak ellentmondásos helyzetben. Egyik oldalon tevékenységük jellegéből fakadóan meglehetősen zártan működnek, és munkájuk nem jelenik meg markánsan a külvilág előtt. Ráadásul versenyezniük sem kell másokkal, hiszen közvetlen ügyfelüknek, saját cégüknek nyújtanak szolgáltatásokat. Ugyanakkor a munkaerőpiacon keményen meg kell küzdeniük a friss diplomásokért, az idegen nyelveket magas fokon beszélő és jól képzett szakemberekért.
Az ügyvezető igazgató elmondta: a kiszervezett tevékenységet végző cégek egymással is kőkemény versenyben állnak egymással. Az kerül közülük kedvezőbb helyzetbe, aki felismeri, hogy a legjobb munkavállalókat nem lehet pusztán versenyképes fizetéssel vagy jó munkafeltételekkel megnyerni. A vállalat egészének (és persze a konkrét ajánlatnak) is vonzónak kell tűnnie.
Az angliai felmérés tapasztalatait itthon is érdemes megfogadni: a nyerő stratégiához világos értékekre építő kommunikációra, a felsővezetés azonosulására, a munkatársak elkötelezettségére és a munkáltatói márka rendszeres, körülbelül kétévente történő frissítésére van szükség. A legjobb jelöltek ugyanis a legjobb cégeket fogják választani.
