2011-ben enyhe visszaesést mutatott a közbeszerzések összértéke: míg 2010-ben ez a szám 1496,5 milliárd forint volt, addig 2011-ben elérte az 1457,3 milliárdot, ami a GDP 5,2 százalékának felel meg. „Ezek alapján a közbeszerzések területe stabil, kiszámítható piacnak számít, a piacra jutás költségei is elviselhetők a hazai cégek számára, és egy jól szabályozott versenyben lehet munkához jutni” – kommentálta a Gazdasági Rádiónak az adatokat Dr. Panácz István, a Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója.
„Fontos, hogy a kisvállalkozások hozzájussanak a megfelelő jogi támogatáshoz, ebben komoly szerepe lehet a hivatalos jegyzékben szereplő, minősítéssel rendelkező lebonyolítói szervezeteknek is” – tette hozzá a szakértő.
Harmadára csökkentek a bírságok
Érezhető szemléletváltozás látható a jogorvoslati gyakorlatban is: tavaly mintegy harmadára csökkent a kiszabott bírságok összege – összesen 104,67 millió forint volt – az előző évhez képest. Ez azzal van összefüggésben, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslatoknál a reparációt helyezte előtérbe, vagyis olyan helyzetet igyekezett teremteni, amelyben az adott eljárás jogszerűen folytatható és sikeresen zárható.
Idén zárul az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési időszaka. Így várhatóan jelentősen megnő az eljárások száma az elnyert pályázati források felhasználása miatt, mivel ezek elköltése teljes mértékben a közbeszerzésekhez kötött. Ezen a területen különösen az önkormányzatok érintettek, mivel ők állnak a legnagyobb számban az ajánlatkérői oldalon. 2011-ben az eljárások számának és értékének döntő hányada a települési önkormányzatokhoz kötődik, úgyszintén az EU-támogatások felhasználásához kapcsolódó közbeszerzések is.
A forrásfelhasználás egyik meghatározó eleme a jogszabályoknak és a műszaki-szakmai követelményeknek mindenben megfelelő sikeres közbeszerzési eljárás. Mivel az EU-támogatással megvalósuló beszerzéseknél komoly ellenőrzési lépések is vannak, ez növeli a lebonyolítás időigényét.
Mire ügyeljünk?
„Ha az eljárást nem készítik elő megfelelően, és az esetleges hiányosságok a minőségellenőrzési folyamat során kerülnek felszínre, akkor ez akár kezelhetetlen időveszteséget okozhat, szélsőséges esetben pedig veszélyeztetheti az eljárás és a megvalósítás sikerét is” – hívta fel a figyelmet a Provital Fejlesztési Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. Éppen ezért fontos, hogy az ajánlatkérők gondosan ellenőrizzék a szükséges dokumentumokat még a minőségellenőrzés megkezdése előtt.
Meg kell vizsgálni, hogy az eljárás dokumentumai alkalmasak-e a felelős ajánlattételre:
– az ajánlattevők számára kellően egyértelmű-e a feladat, és az arra vonatkozik-e, ami a közbeszerzés célja,
– az ajánlatkérő azt kapja-e majd, amire számít, és az ajánlattevő arra tesz ajánlatot, amit várnak tőle.
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a felek között tisztázó kommunikáció indul, ez azonban sokszor nehézkessé és hosszadalmassá teszi az eljárást. „Itt nem a pontosító kérdésekre gondolok, hanem az olyan koncepcionális problémákra, mint például az, hogy a szolgáltatások esetében nincs meghatározva pontosan sem a szolgáltatás tárgya, sem a betartandó minőségi és mennyiségi paraméterek. Az építési tárgyú beszerzéseknél ennek az ellenkezője a jellemző: a kiírás a tervezőtől átvett konkrét berendezésekre vonatkozik, amely ellentétes a közbeszerzési szabályokkal, mert ez esetben a megoldandó műszaki kérdést kell jól leírni és paraméterezni, nem pedig a berendezéseket” – magyarázta Dr. Panácz István.
Az, hogy a közbeszerzési dokumentáció megfeleljen az említett követelményeknek, az ajánlatkérő érdeke és felelőssége, így célszerű, ha az ellenőrzést még az eljárás megindítása előtt lebonyolítja. Így ez ekkor még nem jár jelentős költséggel, ráadásul rengeteg időt is megtakaríthat, illetve jelentősen csökkenti a megvalósítási, jogi és a mindezzel együtt járó anyagi kockázatokat is.
