A részletek még váratnak magukra, de azért már valószínűsíteni lehet, milyen típusú vállalkozásoknak éri majd meg áttérni a jövőre tervezett kisvállalkozói adóra.
A kormány szándéka szerint a foglalkoztatás serkentését célzó új adót azok a vállalkozások választhatják majd, amelyek legfeljebb 25 főt foglalkoztatnak. Az adónem kiváltja majd a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket. Vagyis a társasági adót, egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást (de az osztalékadót nem) és a foglalkoztatást terhelő szakképzési hozzájárulást, valamint a szociális hozzájárulási adót is.
Az adó alapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz, mértéke pedig 16 százalék. A miniszterelnök jelezte: úgy számolnak, hogy 300 ezer kisvállalatnak segíthetnek ezzel, amelyek több mint 800 ezer embert foglalkoztatnak. Balogh Ádám helyettes adóügyi államtitkár szerint mindez 150-200 milliárd forintos adókedvezményt jelenthet a kedvezményezett vállalkozói körnek. Jelentős könnyítés ez. De vajon kiknek is?
| Az adóhatóság adatai alapján |
|
A társasági adóbevallás előzetes adatai alapján a társas vállalkozások döntő része (86 százaléka) legfeljebb 25 alkalmazottat foglalkoztat. 55 százalékuk pozitív adózás előtti eredménnyel zárta a 2011. évet. E teljesítményükkel 103 milliárd forint társaságiadó-kötelezettséget vallottak. Az egyéni vállalkozó 80,5 százaléka (196 ezer) önfoglalkoztató, a fennmaradó nem egészen 47,5 ezer vállalkozó döntő hányada (97,5 százaléka) 10 fő alatti alkalmazotti létszámmal dolgozik. |
A létszámköltségtől és a nyereségtől függ, megéri-e
Az új átalányadó annál inkább megéri majd a vállalkozóknak, minél nagyobb a bérköltségük a nyereségükhöz képest – valószínűsíti Zara László adószakértő. Bár konkrét vállalkozásokkal még nem végzett számításokat, de ezt szinte százszázalékos biztonsággal borítékolni lehet. Példaként említette, hogy ha egy vállalkozás minimálbéren foglalkoztat egy főt, s ahhoz képest duplája a nyeresége, akkor neki nagy valószínűséggel nem fogja megérni áttérni az átalányadózásra.
| Miért annak éri meg, akinél magas a bérköltség a nyereséghez képest? |
|
A bérterheknél a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás esik ki. Vagyis 28,5 százalék helyett majdnem felére, 16 százalékra csökken az adókötelezettség, ami komoly megtakarítás. Viszont a társasági nyereségadó 10 százalékos, ehelyett kellene 16 százalékos átalányadót fizetni. Az osztalék után most 450 ezer forintig kell 14 százalékos ehót fizetni, amit szintén a 16 százalékos átalányadó váltana. Így ezen a vonalon nő az adóterhelés. A kérdés tehát az, hogy az adómegtakarítás bér vonalon nagyobb lesz-e, mint az adónövekedés nyereségoldalon. |
A kisvállalkozói adó jó lehet például a jelenleg kettős könyvvitelt alkalmazó evásoknak (kft-k és bt-knek) is, ha nincs alkalmazottjuk – mondta Zara. Mégpedig azért, mert ők eddig az áfás árbevételük (127 egység) után fizettek 37 százaléknyi adót (vagyis 47 egységet), ami mellett 80 egység maradt nekik. Viszont az új megoldással 100 egységre fizetnének 16 százalékot, s 84 egység maradna náluk (ha a személyesen közreműködők szociális hozzájárulási adójával nem számolunk).
Mi alapján kell majd fizetni?
A bérre minden bizonnyal (ugyanúgy, ahogy eddig) havonta kell majd bevallást készíteni. Viszont nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni, hanem helyette csak a 16 százalékos átalányadót.
Zara László úgy véli, a nyereségre fizetendő 16 százalékos adónál feltehetőleg kérnek majd előleget év közben. Például az előző évi nyereség alapján. S aztán év végén, a beszámoló elkészítése után kell majd fizetni a különbözetet.
Oldal György szerint a tárgyévre kalkulált nyereség lehet majd az adózás alapja, amit év végén korrigáltatnának. S ha így lesz, könnyen lehet, hogy a költségvetés bevételei időben elcsúszhatnak. Hiszen ebben az esetben megtehetik azt a vállalkozók, hogy az év első felében veszteségesnek „tervezik” magukat. S addig nem küldik az államnak a 16 százalékos adót, csak majd a második félévben kezdenek el fizetni.
Valóban bővítheti a foglalkoztatást és fehérítheti is
Zara arra is kitért, mi lesz akkor, ha a cég az átalányadó választása mellett létszámot szeretne bővítene (legálisan). Szerinte a többletfoglalkoztatást nem fogja pluszadó terhelni. Csak a ténylegesen kifizetett bér jelentkezik pluszkiadásként, adó nem. A bérköltséget pedig vagy a profitja, vagy a megnövekvő bevétele terhére fizetheti ki a vállalkozás.
A következőképpen érzékeltette, hogy miért nem nő az adó a létszámbővítésnél. Tegyük fel, hogy a cég bérköltsége 100 egység, a nyeresége 50 egység, akkor 150-es adóalapra fizeti majd a 16 százalékos átalányadót. Ha felvesz egy új embert, akkor a bérköltsége mondjuk 110 lesz, de ezzel párhuzamosan a bérköltség miatt a nyeresége lecsökken 40-re. Vagyis ugyanúgy 150 marad az adóalapja.
Emiatt a 25 fő alatti, feketén foglalkozató cégek is kifehéredhetnek – valószínűsítette. Hiszen a szürke fekete foglalkoztatást eddig sokan úgy oldották meg, hogy saját maguknak osztalékként elszámolt pénzből fizették ki zsebbe az alkalmazottakat (mivel az osztalék adója kedvezőbb volt, mint a foglalkoztatásé). Ha ezek a vállalkozók most kimutatják a könyveikben, hogy bérként fizetnek, akkor nem valószínű, hogy rosszabbul járnak, mint eddig. És ráadásul nyugodtabban aludhatnak, hiszen legálissá tették a foglalkoztatást.
Ehhez azonban sok teendő lesz a kommunikáció szintjén – tette hozzá. El kell érni, hogy a vállalkozók bízzanak benne: az új adóval jól járhatnak, és tartósan fenn fog maradni. Példaként hozta fel, hogy az eva bevezetésekor a vállalkozók nem bíztak abban, hogy sokáig fennmaradhat, ezért jelentkeztek be 2003-ban kevesen. Aztán mikor két év múlva látszott, hogy tartós a lehetőség, ugrásszerűen megugrott az evázók száma.
Nem kijátszhatatlan
Mindkét adószakértő megemlített néhány negatívumot is. Például azt, hogy nyereségeltitkolásra ösztönözhet az új adó. Ha ugyanis a vállalkozás megnöveli a létszámát (maximum 25 főig), és nyereséget pedig nem mutat ki (például leköltséggel fedi le a teljes bevételét, vagyis nullszaldósra vagy veszteségesre hozza ki a céget), akkor jelentősen le tudja faragni az adóit. És ez nagy csábítás lehet.
Oldal György azt mondja, emiatt újfent a feketegazdaság felé tolódhatnak el a vállalkozások. Meg azért is, mert aki igénybe veszi a kedvezményt, annak nemcsak „rendesnek kell lennie, hanem annak is kell látszania”, és nem mindenki fogja felvállalni az ellenőrzés ódiumát.
Zara Lászó pont ezért úgy véli, feltehetőleg beépítenek majd valamilyen féket. Például olyat, mint a társasági adónál a veszteséges cégekre az elvárt minimális 2 százalékos adó (amit a bevétel mínusz az eladott áruk, közvetített szolgáltatások beszerzési értéke után kell jelenleg megfizetni). Ha ezt nem tennék meg, akkor nagyon kijátszható lenne a törvény – jegyezte meg.
A másik csábító lehetőség a vállalkozások számára az lehet, hogy felszalámizzák a nagyobb cégeket kisebbekre. 25 fő alattiakra. Azért, hogy igénybe vegyék a kedvezményes 16 százalékos adót. Oldal György másrészt azt is mondja, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a kevéssel 25 fő feletti cégek „beállnak” majd 25 fősre. Lehet, hogy elküldik a „fölös” állományt, vagy munkaerő-kölcsönzést vesznek igénybe. De az sem kizárt, hogy a továbbiakban feketén foglalkoztatják majd a “többletlétszámot” – tette hozzá.
