Ezzel a megoldással még a jelenlegi magas gázárak és alacsony villamosenergia-árak mellett is elérhetnek egyes termelővállalkozások 5-10 százalékos megtakarítást – vélik a Dalkia Energia szakértői. Ráadásul a kapcsolt termelés alkalmazásával a cégek diverzifikálják áram- és hőforrásaikat, és energiatermelési tartalékra tesznek szert, valamint a környezet- és klímavédelem területén is előrelépnek.
Az energetikai szakemberek szerint 2-3 éven belül már egyértelműen a kapcsolt technológia alkalmazása jelentheti az energiaköltségek csökkentésének egyik leghatásosabb módját. A beruházást viszont már most érdemes elkezdeni. Ha a gázárak nem is csökkennek jelentősen, a villamos energia ára az elkövetkező két-három évben biztosan emelkedni fog. 3 százalék körüli drágulás az elmúlt egy évben is tapasztalható volt, még stagnáló kereslet mellett is, ha viszont nőnek az igények, akkor valószínűleg elkerülhetetlen a további áremelkedés. A kapcsolt technológia legnagyobb előnye viszont éppen az árampiactól való részleges függetlenedés.
A közhiedelemmel ellentétben nem a technológiával van a baj. A kogeneráció ugyanis egy kiforrott és versenyképes megoldás azoknak a társaságoknak, amelyeknél a hő- és áramfogyasztás egyszerre jelentkezik. „Újabb hőforrásokat biztosít a termeléshez és diverzifikálja az árambeszerzési forrásokat is. Jelentős környezet- és klímavédelmi előnyöket kínál a vállalkozásoknak, és növeli az ellátásbiztonságot is. 2015 környékén pedig már reális költségcsökkentő eszköz is lesz a vállalkozások kezében” – véli Fernezelyi Ferenc, a Dalkia Energia Zrt. kereskedelmi igazgatója. Azonban itt sem szabad fejest ugrani a beruházásba. Íme, néhány szempont, amelyeket érdemes mérlegelni.
Kinek éri meg?
A kapcsolt energiatermelés – a gázmotorok vagy gázturbinák – alkalmazása akkor igazán költséghatékony, ha mind a megtermelt villamosenergiát, mind a hőenergiát a termelési és működési folyamatokra teljes egészében, helyben fel lehet használni. Nem véletlen, hogy éppen a három műszakban termelő vállalkozások, az élelmiszer-feldolgozó üzemek, a vegyi anyagokat előállító cégek, a gyógyszer- és gumiipar szereplői élnek leginkább ezzel a megoldással. Rajtuk kívül jó hatásfokkal és gyorsan megtérülő költségek mellett használhatják ki a kapcsolt energiatermelés lehetőségeit az ipari parkok és inkubátorházak is.
A kapcsolt energiatermelő technológiák sajátossága, hogy a leggazdaságosabban akkor üzemeltethetők, ha folyamatosan termelnek. Ez – a kötelező karbantartásokat leszámítva – évi 7500-8000 üzemórát jelent. Ahhoz azonban hogy a motorok teljesíteni tudják ezt az üzemóra-mennyiséget, fontos a berendezések megfelelő méretezése is.
A szakértők szerint a fél megawatt villamos kapacitás a kritikus méretnagyság, ez alatt nem érdemes ipari kogenerációban gondolkozni. Fél és egy megawatt között alaposan meg kell vizsgálni a lehetőségeket, de egy megawatt kapacitás környékén már a jelenlegi energiaárak mellett is költséghatékony az iparban a kapcsolt energiatermelés.
Víz vagy gőz?
A termeléshez a hőigényt általában a forró víz vagy a forró gőz szolgáltatja a vállalkozások számára. Az ipari gőz előállítására képes gázturbinák villamos hatásfoka elmarad a forró víz előállítását magas hatékonyság mellett biztosítani tudó gázmotoros megoldásokétól. A jelenlegi piaci körülmények és energiaárak mellett elsősorban, ahol az megoldható, a gázmotoros kogenerációt érdemes választani, mert a villamos hatásfoka 10 százalékkal magasabb, mint a gázturbinás megoldásé. Ebből adódóan egy gázmotor kedvezőtlenebb piaci körülmények között is életképes marad.
A hőigény a mérvadó, nem az áramfogyasztás
A technológia alkalmazása szempontjából a legfontosabb, hogy a termeléshez és üzemeléshez kapcsolódjon egy viszonylag nagyobb, állandó hőigény. Ehhez kell ugyanis méretezni a kapacitásokat. Ráadásul a hőelőállítási lehetőségeket az üzem ipari termeléséhez kell igazítani, nem a kiszolgáló helyiségek fűtéséhez vagy melegvíz-ellátáshoz, hiszen azok nyáron elenyésző mennyiségű hőenergiát igényelnek. A problémát ugyanis nem a villamos energia hasznosítása, hanem a hőenergiatermelő-kapacitások megfelelő kihasználása jelenti. A költséghatékonyság pedig csak úgy biztosítható, ha a megtermelt hő teljes mértékben hasznosul.
Hideg-meleg egyszerre
A kapcsolt termelés legmagasabb lépcsőfoka a trigeneráció, amikor már nem csak áramot és hőt, de hidegenergiát is biztosít a rendszer. A termelőegységek jelentős részénél vannak olyan elfolyó hőforrások – kondenzvizek, füstgáz – amelynek a hasznosítása további lehetőségeket tartogat. Az viszont mérlegelni kell, hogy mennyire fontos a termelés szempontjából a hidegenergia, ugyanis az abszorpciós hűtők hatásfoka egyelőre még elmarad a kompresszoros berendezések hatásfokától, és csak akkor lehet versenyképes, ha rendelkezésre áll olcsó hőforrás. A másik oldalon a technológia további előnyei, hogy egyenletesen és folyamatosan képesek a hidegenergia biztosítására, energiatakarékos módon, és a kompresszoros megoldásoknál jelentősen halkabban biztosítják a hűtést. Ez utóbbi szempont ipari termelés esetében nem döntő jelentőségű, de egy szálloda vagy kulturális intézmény számára fontos lehet.
