A pillanat hevében nem érdemes megnyomni az Enter gombot. A tőzsdeguruk ehelyett stratégiaépítést és reális kockázatfelmérést javasolnak.
Bár a pénzpiacoknak híresen rövid távú a „memóriája”, a legnagyobb bukásokra általában mindenki emlékszik. Volt olyan, aki egyetlen ügyleten többet veszített, mint ami egy közepesen fejlett afrikai ország éves GDP-je.
Így járt például a svájci UBS Bank kereskedője, aki tavaly 2 milliárd dolláros veszteséget okozott a pénzintézetnek. Persze, ettől vannak kevésbé látványos mínuszok is, amik szimplán a rosszul összeválogatott portfólióra vezethetőek vissza – magyarázta az FN24-nek Soós Róbert, az XTB Magyarország vezető elemzője.
Mégis mi az, ami miatt Soros György „néhai” kockázati alapja, a Quantum Endowment évtizedeken át átlagosan 20 százalékos hozamot ért el? És vajon miért nem tudják ezt a kisbefektetők és kezdő kereskedők utánozni? Összegyűjtöttük a főbb szabályokat, amiket nem szabad szem elől téveszteni.
Pillanatnyi ötletek helyett kereskedjen stratégia alapján
Soós Róbert szerint a kisbefektetők fő problémája, hogy mire igazán tesztelhetnék a stratégiájukat, akkorra már el is bukták a befektetésre szánt összeget. Rengeteg kereskedési szisztéma létezik, a közös bennük, hogy egyiknél sem 100 százalékos a siker. Az viszont hasznos mankó lehet, ha minden eszközcsoportban a valódi értéket keresi, és csak akkor száll be a piacra, amikor ettől az értéktől jelentős az eltérés. Ökölszabály: „Olcsón vedd, drágán add el.”
Mérje fel, hogy mennyit bukhat a tranzakción!
Ha valaki nem tudja, hogy tőkéjének hány százalékát kockáztatja egy adott döntéssel, akkor azzal sincs tisztában, hogy mi a jogosan elvárható hozam. Ezért a befektetéseknél mindig az legyen az első kérdése, hogy „mennyit bukhatok az ügyleten?” Ha más kezeli a pénzét, és nem tudja erre a választ, akkor jobb, ha félreáll. Ugyanez vonatkozik az „ezzel nem lehet bukni” kategóriára is.
“Minél valószerűtlenebbek az ígéretek, annál nagyobb követőik száma”
André Kosztolany idézete arra figyelmeztet, hogy nem érdemes a nyáj után menni. Az utóbbi időkből jó példa erre az euró-forint keresztárfolyamának a kilengése. “Amikor már kígyózó sorok álltak a pénzváltóknál, és mindenki eurót akart venni, akkor a bankközi piac kereskedői már csak a megfelelő hírmorzsát várták, hogy ennek éppen az ellenkezőjét tegyék” – részletezte az XTB brókerház szakértője.
