Üzleti tippek

Nagyot spórolhatnak idén az evások

Már nem a dupla minimálbér és nem is a tevékenységre jellemző kereset a legkisebb járulékalap a társas és egyéni vállalkozóknál, hanem a minimálbér vagy a bérminimum. Ezzel főleg az evások spórolhatnak nagyot. Nem egyértelmű viszont, mikor kell a minimálbért s mikor a bérminimumot alapul venni.

A február 12-i járulékfizetéstől megváltozott az egyéni és társas vállalkozóknál a minimális járulékalap: legalább a minimálbér (jelenleg 78 ezer forint) után kell fizetniük. Ha pedig a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor legalább a bérminimum (jelenleg 94 ezer forint) után kell fizetnie.

Ez a szabály vonatkozik az evásokra is. Vagyis nem él már a dupla minimálbér szabálya, sem a tavaly sokat kritizált tevékenységre jellemző kereset szerinti tébézés.
Viszont az nem változott, hogy a vállalkozóknak továbbra is alapvetően a személyes közreműködés, illetve a kivét után kell megfizetniük a járulékokat.

Az új szabályban csak két dolog nem teljesen világos: mi a főtevékenység, és ez igényel-e legalább középfokú végzettséget. A teljes minimális közteherkülönbség évi százezer forint felett van.

Mennyit veszít az állam?

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es egyéni szintű járulékfizetési adatai alapján némileg több mint 50 ezer vállalkozó – az egyéni vállalkozók mintegy hatoda és a társas vállalkozók mintegy harmada – fizette járulékát a kétszeres minimálbér után. Közülük adóellenőrzési és egyéb (például nyugdíj- vagy hitelfelvételi) okokból nem mindenkinek áll majd érdekében a bérminimum után fizetni. Azzal a feltételezéssel élve, hogy kb. 60 százalékuk áll majd be a bérminimumra, az államháztartás mintegy 6 milliárd Ft adó- és járulékbevételtől eshet el a Költségvetési Tanács korábbi becslése szerint.

Evások

Az evás vállalkozót azért érinti kiemelten a változás, mert az adózásuk költségátalányon alapul. Eldönthetik tehát – végső soron a tényleges bevételüktől és profitjuktól függetlenül – hogy mekkora összeg után fizetnek járulékot.

Az óvatosak általában a magasabb minimumot választják (tavalyelőtt a dupla minimálbért), a bevállalósak pedig csak a szimpla minimálbér után fizetnek. S vannak néhányan, akik az állami nyugdíjra gondolva ennél is több járulékot küldenek be az állami kasszába.

Persze ki mennyi járulékot fizet, azzal arányos lesz nemcsak a nyugdíja, hanem a táppénze is. És az is igaz, hogy öngondoskodás is van a világon, tehát a nyugdíjat ki lehet pótolni.
De az biztos, hogy akik a magasabb minimum után fizetnek, azoknak sokkal kevesebb járulékot kell fizetniük a bérminimumra (41 830 forint), mintha a korábbi szabály jött volna vissza, és most is a dupla minimálbér után (69 420 forintot) kellene fizetniük.

Nehéz alkalmazni

Szörnyű nehéz alkalmazni a vállalkozóknak az új szabályt – állítja Zara László adószakértő. Az egy dolog, hogy a vállalkozóknak utána kell nézniük, hogy melyik főtevékenység igényel középfokú végzettséget. Mert ehhez az APEH több tippet is ad, így a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertani adatbázisát, FEOR08 adatbázisát, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) foglalkozási keresőjét és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) e-pálya adatbázisát. De aztán a többi bizonytalan.

A vállalkozónak kell például meghatároznia, hogy mi a főtevékenysége. Ez egy társaságnál, ahol differenciáltabb a munkavégzés, talán egyszerűbb. De az egyéni vállalkozónál, főleg az egyszemélyesnél, ahol rengetegféle feladat van, nehéz megmondani, mi is a „fő” tevékenység.

Bejegyzés szerint vagy sem?

Mi a főtevékenység? Az egyéni vállalkozó a TEÁOR szakmakód alapján jelentkezik be az adóhivatalhoz, a társas vállalkozó pedig szintén ez alapján jelenti be a cégjegyzékben, hogy mi a főtevékenysége. Ezt vegye figyelembe vagy aszerint fizessen járulékot, hogy éppen milyen munkát végez? Gyakorlati példával élve: ha a cégben a munkamegosztás révén a cégvezető pont olyan feladatot lát el, amihez nem kell középfokú végzettség, és egyébként a főtevékenységhez meg kell, akkor hova sorolja magát?

Munkakör vagy végzettség?

A pongyola fogalmazás miatt azt sem lehet tudni, hogy a vállalkozó végzettsége számít-e, vagy a munkaköre – sorolta Zara László. Nem lehet tudni, hogy ha olyan valaki látja el a feladatot, akinek nincs meg a középfokú végzettsége, akkor azért neki is úgy kell-e közterhet fizetnie, mintha meglenne.
És fordított helyzetre sincs útmutatás.

Kollegák tették fel Zara Lászlónak a kérdést: ha valaki főleg egyéni vállalkozónak könyvel, azt hova kell besorolni? Ahhoz ugyanis nem kell semmilyen végzettség. De ettől még lehet könyvelő vagy adótanácsadó, könyvvizsgáló végzettsége a munkát végző vállalkozónak. Szakmakód szerint ugyanis a könyvelés legalább középfokú (vagy inkább felsőfokú) végzettséget igényel. Az említett tevékenység viszont nem.

Végzettség vagy munkakör?

Lehet, hogy a vállalkozónak nincs semmilyen végzettsége, csak sokéves gyakorlata, amivel képes ellátni akár a középfokú végzettséget igénylő munkakört is, akár jobban is, mint egy frissen végzett. Akkor ő legalább mennyi közterhet fizessen? – kérdezett az adószakértő.

S minimum mennyi után fizessen az a kozmetikus, akinek még nem kellett érettségi ahhoz, hogy szakmát szerezzen? – vetette fel egy könyvelő. Az NFSZ-jegyzékben a kozmetikusnál külön fel van tüntetve a 2006 előtti OKJ, ahol még nem kellett érettségi és a 2006 utáni, ahol már igen. A FEOR-besorolás szerint szintén nem egyértelmű a válasz.

A NAV szerint egyértelmű

Az adóhivatal szerint a járulékalap meghatározásánál nem abból kell kiindulni, hogy a vállalkozónak milyen végzettsége van, hanem abból, hogy személyesen végzett főtevékenysége igényli-e a középfokú végzettséget.

Abban az esetben, ha a(z egyéni) vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége középfokú végzettséget igényel, nincs mód a minimálbér utáni járulékfizetésre. A törvény ez esetben kötelezően írja elő a garantált bérminimum alkalmazását – jelentette ki a NAV.

Mit lehet tanácsolni?

Zara László tanácsot nem tudott adni. Azt mondta, minden vállalkozónak magának kell besorolnia, hogy a főtevékenysége igényel-e legalább középfokú végzettséget. Ha pedig valaki nem fizeti meg a magasabb (bérminimum szerinti) járulékot, dokumentálnia kell, hogy ő milyen munkakörben dolgozott, akkor is, ha a törvény ezt nem írja elő. Máskülönben hogyan emlékezne egy későbbi vizsgálatnál, hogy évekkel korábban mi volt a főtevékenysége. Az egyéni vállalkozónak erre a célra megfelel a járulék-nyilvántartás, amit egyébként is kell vezetnie.

Egy megkérdezett könyvelő úgy döntött, minden ügyfelét rábeszéli a bérminimumra, abból nem lehet baj. Csak a hajmosó és a rakodómunkás vállalkozókkal tett kivételt. Korábban Oldal György adószakértő is azt jósolta, hogy a vállalkozók nagy része beállhat a bérminimumra.

Zara László szerint sokkal egyértelműbb lett volna a törvény, ha iskolai végzettséghez kötik a járulékminimumot. Nem kellett volna belekeverni a főtevékenységet, és azt, hogy milyen végzettséget igényel.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.