Üzleti tippek

Nem lesz elvárt jövedelem?

A vállalkozók járulékfizetését és osztalékfelvételét sem kötnék a jövőben a megfoghatatlan tevékenységre jellemző keresethez, és újra a minimálbér lehet a legkisebb járulékalap. A törvénymódosítás visszamenőleges hatályú lenne. Feltéve, hogy a kormány támogatja majd.

A Jobbik haladéktalanul és teljesen kiirtaná a meglehetősen homályos tevékenységre jellemző kereset (piaci kereset) fogalmát az adó- és járulékfizetési rendszerből. Gyenes Géza és Nyikos László képviselők módosító indítványa szerint újra az egyéni vállalkozói kivét, illetve társas vállalkozóknál a személyes közreműködés alapján kellene járulékot fizetni, ami nem lehetne kevesebb a minimálbérnél. Az evásoknál szintén a minimálbér lenne a legkisebb járulékalap.

A társas vállalkozók osztalékfelvétele sem függene a jövőben a tevékenységre jellemző keresettől. Megszűnne tehát az a szabály, hogy a vállalkozó csak akkor vehet fel osztalékot, ha legalább a piaci díjazásnak megfelelő kereset szerinti szja-t megfizette. A tervezet szerint a változtatás visszamenőleges hatályú lenne, sőt, a tevékenységre jellemző kereset januári bevezetése óta az ellenőrzéséknél kiszabott bírságokat is kamatostul visszafizettetné.

Bizonytalan helyzetet teremtett

A törvénymódosítás indoklásában leginkább azt emelték ki az előterjesztők, hogy a tevékenységre jellemző kereset fogalmának bevezetése bizonytalan helyzetbe hozta a vállalkozókat. Nem mondta meg ugyanis pontosan, mit tekintsenek járulék-/adóalapnak. A törvény megadott ugyan háromféle becslési módszert, de mint az fn.hu korábban megírta, ezek sem tették egyértelművé, mennyi is a piaci kereset.

Ráadásul büntetést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha egy későbbi ellenőrzéskor az adóhatóság azt állapítaná meg, hogy a vállalkozó alábecsülte, mennyi kereset után kellett volna adót és járulékot fizetnie. Hivatkoztak arra is, hogy egy korábbi alkotmánybírósági (Ab) határozat kimondta, a törvényeknek világosan, egyértelműen kell fogalmazniuk, s hogy alkotmányellenes az a szabály, mely jogbizonytalanságot okoz.

Remélik, hogy megszavazzák

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is azok között a szervezetek között volt, melyek az Ab-hoz fordultak a tevékenységre jellemző kereset bevezetése miatt, mert teljesen piacgazdaság-ellenesnek tartották a szabályt. Szűcs György elnök hangsúlyozta, meg nem határozott statisztikai átlag alapján képtelenség elvárni adózást, járulékfizetést.

A szabály nem igazán alkalmas arra sem, hogy az egyes vállalkozások speciális működési körülményeit figyelembe vegye. Még egy fővárosi kerületen belül is eltérőek a kereseti lehetőségek. Az utóbbi időben megszűntek az elvárt típusú adók, ez az egy maradt – tette hozzá Szűcs György. Az IPOSZ üdvözli, hogy benyújtották az eltörlésére vonatkozó törvényjavaslatot, s még inkább üdvözölné, ha ezt a parlament meg is szavazná.

Ösztönözni kell, nem korlátozni

A gazdaságból nem adminisztratív eszközökkel kell nagyobb teljesítményt kivenni, hanem olyan körülményeket kell teremteni, amelyek ösztönöznek a nyereség- és személyi jövedelemadó kitermelésére – jelentette ki Szűcs György az fn.hu-nak. Ilyen új intézkedés például a társaságiadó-kulcs leszállítása 500 milliós árbevételig 10 százalékra, amely tartalmazza az állam, az állampolgár és a vállalkozás érdekeltségét is.

Ha eltörlik a tevékenységre jellemző keresetet, onnantól pedig lehetne arra ösztönözni a vállalkozókat, hogy végül is ne csak a minimálbér után fizessenek járulékot. Mert arra is gondolniuk kell, hogy a nyugdíjuk az alapján fog számítódni, amennyit most befizetnek.

Apró korrekcióra szorulhat

Az fn.hu felvetette, ha a módosító indítvány marad a jelenlegi formájában, akkor az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a vállalkozónak saját magára a minimálbér, alkalmazottaira viszont a dupla minimálbér lenne a legkisebb járulékalap. Szűcs György erre azt válaszolta, ezt a kérdést mindenképpen szinkronba kell hozni.

Oldal György adószakértő felvetésünkre azt mondta, egyszerűen törölni kellene a dupla minimálbérhez kötött legkisebb járulékfizetési szabályt a tb-törvényből. Így a vállalkozó és alkalmazott is egyforma elbírálás alá esne, mindnyájukra legalább a minimálbér után kellene járulékot fizetni. Szerinte egyébként remek a javaslat.

Az indoklás arra is kitér, hogy az idei évben nem jelentene költségvetési bevételkiesést a tevékenységre jellemző kereset megszüntetése, illetve hogy jövőre akár pluszbevételt is hozhatna például társasági adóban. Utóbbi bekövetkezése nem túl valószínű, hiszen mint az IPOSZ elnöke is említette, csökken a társaságiadó kulcsa.

Észrevételeinkre Nyikos László azt mondta, a korrekció érdekében lehet, hogy módosító indítvány benyújtására kérik meg képviselőtársaikat. (Az előterjesztő nem módosíthat – a szerkesztő).

A kezdeményezést bizonyára sokan üdvözlik majd, hiszen számos alkotmánybírósági beadvány érkezett a tevékenységre jellemző keresettel kapcsolatban. Eddig hiába, mert a taláros testület még nem tárgyalta ezt a kérdést. A Fidesz ellenzékből kritizálta a vállalkozók elvárt jövedelmét, kormányra kerülve azonban még nem nyilatkozott róla. Kérdés, támogatják-e majd a törvényjavaslatot.

Címkék: adó

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

young attractive and relaxed internet addict man networking concentrated late at night on bed with laptop computer in social media addiction or workaholic businessman concept
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.