Üzleti tippek

Nem lesz elvárt jövedelem?

A vállalkozók járulékfizetését és osztalékfelvételét sem kötnék a jövőben a megfoghatatlan tevékenységre jellemző keresethez, és újra a minimálbér lehet a legkisebb járulékalap. A törvénymódosítás visszamenőleges hatályú lenne. Feltéve, hogy a kormány támogatja majd.

A Jobbik haladéktalanul és teljesen kiirtaná a meglehetősen homályos tevékenységre jellemző kereset (piaci kereset) fogalmát az adó- és járulékfizetési rendszerből. Gyenes Géza és Nyikos László képviselők módosító indítványa szerint újra az egyéni vállalkozói kivét, illetve társas vállalkozóknál a személyes közreműködés alapján kellene járulékot fizetni, ami nem lehetne kevesebb a minimálbérnél. Az evásoknál szintén a minimálbér lenne a legkisebb járulékalap.

A társas vállalkozók osztalékfelvétele sem függene a jövőben a tevékenységre jellemző keresettől. Megszűnne tehát az a szabály, hogy a vállalkozó csak akkor vehet fel osztalékot, ha legalább a piaci díjazásnak megfelelő kereset szerinti szja-t megfizette. A tervezet szerint a változtatás visszamenőleges hatályú lenne, sőt, a tevékenységre jellemző kereset januári bevezetése óta az ellenőrzéséknél kiszabott bírságokat is kamatostul visszafizettetné.

Bizonytalan helyzetet teremtett

A törvénymódosítás indoklásában leginkább azt emelték ki az előterjesztők, hogy a tevékenységre jellemző kereset fogalmának bevezetése bizonytalan helyzetbe hozta a vállalkozókat. Nem mondta meg ugyanis pontosan, mit tekintsenek járulék-/adóalapnak. A törvény megadott ugyan háromféle becslési módszert, de mint az fn.hu korábban megírta, ezek sem tették egyértelművé, mennyi is a piaci kereset.

Ráadásul büntetést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha egy későbbi ellenőrzéskor az adóhatóság azt állapítaná meg, hogy a vállalkozó alábecsülte, mennyi kereset után kellett volna adót és járulékot fizetnie. Hivatkoztak arra is, hogy egy korábbi alkotmánybírósági (Ab) határozat kimondta, a törvényeknek világosan, egyértelműen kell fogalmazniuk, s hogy alkotmányellenes az a szabály, mely jogbizonytalanságot okoz.

Remélik, hogy megszavazzák

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is azok között a szervezetek között volt, melyek az Ab-hoz fordultak a tevékenységre jellemző kereset bevezetése miatt, mert teljesen piacgazdaság-ellenesnek tartották a szabályt. Szűcs György elnök hangsúlyozta, meg nem határozott statisztikai átlag alapján képtelenség elvárni adózást, járulékfizetést.

A szabály nem igazán alkalmas arra sem, hogy az egyes vállalkozások speciális működési körülményeit figyelembe vegye. Még egy fővárosi kerületen belül is eltérőek a kereseti lehetőségek. Az utóbbi időben megszűntek az elvárt típusú adók, ez az egy maradt – tette hozzá Szűcs György. Az IPOSZ üdvözli, hogy benyújtották az eltörlésére vonatkozó törvényjavaslatot, s még inkább üdvözölné, ha ezt a parlament meg is szavazná.

Ösztönözni kell, nem korlátozni

A gazdaságból nem adminisztratív eszközökkel kell nagyobb teljesítményt kivenni, hanem olyan körülményeket kell teremteni, amelyek ösztönöznek a nyereség- és személyi jövedelemadó kitermelésére – jelentette ki Szűcs György az fn.hu-nak. Ilyen új intézkedés például a társaságiadó-kulcs leszállítása 500 milliós árbevételig 10 százalékra, amely tartalmazza az állam, az állampolgár és a vállalkozás érdekeltségét is.

Ha eltörlik a tevékenységre jellemző keresetet, onnantól pedig lehetne arra ösztönözni a vállalkozókat, hogy végül is ne csak a minimálbér után fizessenek járulékot. Mert arra is gondolniuk kell, hogy a nyugdíjuk az alapján fog számítódni, amennyit most befizetnek.

Apró korrekcióra szorulhat

Az fn.hu felvetette, ha a módosító indítvány marad a jelenlegi formájában, akkor az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a vállalkozónak saját magára a minimálbér, alkalmazottaira viszont a dupla minimálbér lenne a legkisebb járulékalap. Szűcs György erre azt válaszolta, ezt a kérdést mindenképpen szinkronba kell hozni.

Oldal György adószakértő felvetésünkre azt mondta, egyszerűen törölni kellene a dupla minimálbérhez kötött legkisebb járulékfizetési szabályt a tb-törvényből. Így a vállalkozó és alkalmazott is egyforma elbírálás alá esne, mindnyájukra legalább a minimálbér után kellene járulékot fizetni. Szerinte egyébként remek a javaslat.

Az indoklás arra is kitér, hogy az idei évben nem jelentene költségvetési bevételkiesést a tevékenységre jellemző kereset megszüntetése, illetve hogy jövőre akár pluszbevételt is hozhatna például társasági adóban. Utóbbi bekövetkezése nem túl valószínű, hiszen mint az IPOSZ elnöke is említette, csökken a társaságiadó kulcsa.

Észrevételeinkre Nyikos László azt mondta, a korrekció érdekében lehet, hogy módosító indítvány benyújtására kérik meg képviselőtársaikat. (Az előterjesztő nem módosíthat – a szerkesztő).

A kezdeményezést bizonyára sokan üdvözlik majd, hiszen számos alkotmánybírósági beadvány érkezett a tevékenységre jellemző keresettel kapcsolatban. Eddig hiába, mert a taláros testület még nem tárgyalta ezt a kérdést. A Fidesz ellenzékből kritizálta a vállalkozók elvárt jövedelmét, kormányra kerülve azonban még nem nyilatkozott róla. Kérdés, támogatják-e majd a törvényjavaslatot.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.