Üzleti tippek

Az EU sem segít a kis cégeken

admin
admin

2009. 10. 20. 15:00

Az unió nem kérdőjelezi meg a kis cégek foglalkoztatási szerepét, de a gyakorlatban eddig nem valósította meg a támogatásokat, amiket eltervezett a mikrovállalkozások megsegítésére. Továbbra is nehéz forráshoz jutni, nem csökkent a körbetartozás és eddig a bürokrácia sem. A válságban magukra maradtak a legkisebbek.

Az Európai Bizottság belátta, hogy a foglalkoztatás terén a
10 fő alatti vállalkozásokra tud igazán támaszkodni, hiszen náluk dolgozik a
munkavállalók csaknem kilencven százaléka. Eldöntötte, segíteni fogja ezeket a
családi- és mikro cégeket abban, hogy továbbra is fennmaradjanak, és
fenntartsák munkahelyeiket. A gyakorlatban azonban még kevés eredményt tudott
felmutatni ezen a területen.

Kisvállalkozói intézkedéscsomag

Az unió ott tart, hogy kezdeményezte, mérjék fel, az egyes
országokban milyen törvényeket kellene hozni ahhoz, hogy a vállalkozások jobban
tudjanak működni. A kisvállalkozók tevékenységét támogató intézkedéscsomag,
vagyis az SBA kidolgozása és bevezetése már két éve érlelődik, de a „Gondolkozz előbb kicsiben!” szlogennel
meghirdetett program csak nem indul be.

Tíz pontban ugyan összefoglalták, melyek a vezérelvek, de ha
csak a 6. pontot vesszük, akkor elmondható, megtorpant a kezdeti lendület. A
kkv-k ma sem jutnak könnyebben forráshoz, mint eddig, és az üzleti környezet
sem lett olyan, amelyben partnereik időben fizetnének.

A Kis és Középvállalkozások Európai Szövetsége, az UEAPME
éppen ezért felgyorsítaná a folyamatokat, nem mellesleg hangsúlyozva, hogy a
kkv-k nem a válság előidézői, hanem csak elszenvedői, mégsem kapnak kellő
segítséget a talpon maradáshoz.

a kisvállalkozói intézkedéscsomag 6. pontja

Az EU-nak és a tagállamoknak könnyebbé kell tenniük a kkv-k forráshoz jutását, különösen a kockázati tőke, a mikrohitelek és a mezzanine finanszírozási formákhoz való hozzáférést, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell kialakítaniuk, amelyben a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó kifizetések időben teljesülnek.

Hasonló adottságokkal

A szlovák, lengyel, cseh és magyar kézműves
érdekképviseletek hasonló adottságuk miatt külön is megvitatják időről időre a
legégetőbb kérdéseket, és továbbítják javaslataikat az európai szövetség felé.

Legutóbbi találkozójukon a magyarok azt hangsúlyozták, a nemzeti kormányoknak
külön kellene kezelniük a mikrovállalkozásokat, olyan adminisztratív
könnyítéseket adva számukra, hogy közben hitelképességük se szenvedjen csorbát,
vagyis tudják teljesíteni a bankok által kért adatszolgáltatásokat.

Kassai Róbert

Kassai Róbert

Kassai Róbert UEAPME-alelnök lapunknak kiemelte, az amúgy is
utófinanszírozott uniós pályázatoknál az EU-nak jobban kellene ellenőriznie,
hogy a nyertes vállalkozások időben megkapják-e a pénzüket.

Ez annál is
indokoltabb, mivel Gunter Verheugen EU-s versenybiztos éppen nemrégiben jelentette
be, hogy egy felmérés szerint a pályázati pénzek 62 százaléka érkezik késve.

A lengyelek bankon kívüli finanszírozást sürgetnek

A lengyelországi kézműves érdekképviselet is a finanszírozás
megváltoztatását feszegetette. Már régóta dolgoznak egy bankon kívüli rendszer
létrehozásán, nem törődve azzal, hogy ez sértené a bankok érdekeit. A
rendszerbe érkezhetnének az EU Strukturális Alapokból származó forrásai, és az
egész úgy működne, mint egy bankoktól független hitelforrás.

A lengyelek szerint a krízis-csökkentő csomagok nagyon
bonyolultak, ezért azt mondják, gyakorlatilag nincs a kisvállalkozásokat segítő
csomag. A mikrovállalkozásokban nagy munkahelyteremtő potenciál van, de ki
fogja ezt a potenciált pénzügyileg segíteni? – tették fel a kérdést.

Szlovákiában rossz a tapasztalat a bankon kívüli
finanszírozással kapcsolatban, ezért nekik kétségeik vannak a lengyel tervvel
kapcsolatban. Szerintük az sem mindegy, például támogatási szempontból, hogy
nyugat-, vagy közép-európai mikrovállalkozásról beszélünk-e mert ez teljesen
más nagyságrend.

Az EU-ban nem minden ország alkotta meg a mikrovállalkozások fogalmát, így a kkv szektort veszik alapul, ötvenmillió euró árbevételig.

Tervezik a mikrovállalkozások fogalmának uniós meghatározását, egymillió euró árbevételhatárig.

Magyarországon bár létezik a mikrovállalkozások fogalma, sajnos a kkv-k fogalmával együtt kezelik őket – nyilatkozta Kassai Róbert.

Cseh válságkép

A csehek a válságot analizálták, mikrovállalkozói szemszögből.
Megítélésük szerint 4 fázis van: 2008-ban pénzügyi válság kezdődött, amelyből
2008 végére – 2009 elejére gazdasági válság lett. Ez azzal járt, hogy a bankok
nem akarták a kisvállalkozásokat finanszírozni.

A gazdasági válság, úgy látják, lassan mérséklődik, de már
itt a 3. fázis, a szociális válság. Nincs munkahely, nincsenek megrendelések.
Ez utóbbi még közvetlenebbül érinti a mikrovállalkozásokat. A szociális
válságnak 2-3 éves távlatban sem biztos, hogy vége lesz, közben jön az ebből
adódó 4. fázis, a politikai válság, beláthatatlan következményekkel, jósolták.

A bürokrácia csökkenhet

A közép-európai négyes a cseh versenyképességi alelnököt
bízta meg azzal, hogy a legégetőbb három kérdés, a körbetartozás, a bürokrácia
csökkentése és az egyszerűsített forrásbiztosítás kijárását sürgesse meg az
UEAPME-n keresztül az Európai Bizottságnál. Az első két témában jó az esély a
haladásra, mert az unió már a direktíva kidolgozásnál tart.

A bürokrácia ügye papíron különösen jól halad, tudtuk meg Kassai
Róberttől. Az unió eldöntötte, 2012-ig 25 százalékkal csökkenti a bürokráciát.
Ez uniós szinten a GDP 2,5 százalékos megtakarítását hozná, Magyarországnak
pedig ennél is többet 6,5 százalékot jelentene. Az UEAPME azt tartaná jónak, ha
a kormányok nem egy lépésben akarnák elérni a kitűzött eredményt, hanem már
jövőre is csökkenne a felesleges adminisztráció. Évi öt százalékos
bürokráciacsökkentést tartanak optimálisnak, ami a vállalkozások számára is biztosítaná a fokozatosságot, ill. az
egész folyamat ellenőrizhetőségét.

Szakképzésben a duális

A négyek a szakképzés kérdésében határozott vonalat visznek, a duális
(elméleti és gyakorlati) szakképzést tartanák a legoptimálisabbnak. Ennek
feltételei jelenleg Lengyelországban a legjobbak, Magyarországon elfogadhatók,
Szlovákiában és Csehországban nagyon sok fejleszteni való van. Főleg az iskolai
képzés túlsúlya és a gyakorlati képzőhelyek csökkenése miatt nem megfelelő a
színvonal.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.