Illő tisztelettel, de komolytalannak tartom a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) szerdán közzétett banki feketelistáját és a szövetség fenyegetéseit – írta az FN.hu kérdésére a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Felcsuti Péter.
Mint az FN.hu is beszámolt róla, a VÉSZ nyilvánosságra hozta a szerintük a hitelezőkre legveszélyesebb kilenc bank, és tizenegy pénzügyi vállalkozás listáját. Azt is kijelentették, hogy amely intézmények két hónap múlva a lista élén állnak, azokat megsemmisítik, bár nem a szó fizikai értelmében.
A VÉSZ tevékenységének jogosságát hatáskör híján nem vagyunk hivatottak megítélni – fogalmazott megkeresésünkre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
A VÉSZ így látja
Nincsenek védve a hitelfelvevők, állítja a VÉSZ. Lapunk kérdésére, hogy mi alapján állították össze a listát, a szövetség elnöke több dolgot említett. „Egyrészt nem tettek eleget korábbi követelésünknek, hogy függesszék fel az árverezést és kilakoltatást az egyoldalú szerződésmódosítások miatt fizetésképtelenné vált adósok jogszerűen elfoglalt egyetlen otthonára” – sorolta Éliás Ádám.
(Montázs: Rédley Tamás)
„Az adósok ingatlanjait azok tudta nélkül árulták az interneten. Szerintünk ez azért történt, mert a listán szereplő hitelezők behajtóknak, sőt offshore cégeknek adták át a fizetni nem tudók adatait” – jelentette ki. Az FN.hu kérdésére, hogy vajon ezt az állítást mindegyik feketelistán szereplőre érti-e, Éliás Ádám nem adott határozott választ. „Lehetséges – mondta, hogy van közöttük hitelező, amely nem adta ki offshore cégnek az adatanyagot, de kiadta behajtónak. Mindegyikük az árverezés és kilakoltatás irányába szorítja ügyfeleit” – tette hozzá.
Banki reakciók
Az MKB nem kommentálta a listát. A Raiffeisen szerint a VÉSZ által kért moratórium, azaz értelmezésükben a fizetés teljes beszüntetése nagyon komoly elvi kérdéseket vet fel, és súlyosan veszélyeztetné a kereskedelmi bankok és betéteseik helyzetét. Az UniCredit Bank méltánytalannak tartja, hogy szerepel a feketelistán.
„Nem érezzük magunkat találva a VÉSZ fenyegető ultimátuma által” – szögezte le a CIB Bank lakossági üzletágának vezetője. Petzné Lamboy Judit kijelentette, nem járnak el olyan módon, ahogyan a VÉSZ állítja. Éppen ellenkezőleg, együttműködnek fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleikkel és akárcsak a többi, az FN.hu-nak válaszoló bank, számos fizetési könnyítést kínálnak adósaiknak, hogy azok képesek legyenek visszafizetni tartozásukat.
banki fizetéskönnyítési adatok
A többezres komolyabban tartozó ügyfélkörből már több mint ezerötszáz átstrukturálási kérelmet hagyott jóvá a CIB, mindezt úgy, hogy a hátralékosok csak 60-65 százalékát érik el, s közülük mindössze 7-8 százalék kér átütemezést. Ezernél több hitelkönnyítő szerződést kötött az UniCredit, és tízezer feletti ügyfélnek javasolt megoldást az OTP, tudtuk meg.
Kilakoltatás számokban
A VÉSZ 2-300 ezerre becsüli az olyan veszélyeztetett adósok számát, akikre kilakoltatás várhat, és valószínűsíti, hogy számuk hamarosan megduplázódik.
lakott ingatlanból nem
A megkérdezett bankok közül négyen adtak konkrét választ kilakoltatásra vonatkozó kérdésünkre.
Az UniCredit tájékoztatása szerint náluk egyáltalán nem volt kilakoltatás.
A CIB-nél kilenc hónapra leállították ingatlanhitel-szerződéseik felmondását a válság miatt, majd a könnyítési konstrukciók kidolgozását követően, 2009 májusában indították újra. Azóta 44 szerződést mondtak fel, ám mindössze egyetlen, lakatlan ingatlan foglaltak le.
A K&H a 150 000 ingatlanfedezetű hitelszerződése közül csupán mintegy 600 esetben kényszerült annak megszüntetetésére, kilakoltatás egyetlen esetben sem történt.
Az FHB vállalati portfóliója a válság alatt indult, a többi banktól hitelt nem kapó, de hitelképes vállalkozások felé nyitottak. Fel sem merült ezekkel a vállalkozásokkal szemben a végrehajtás.
Az év első félévében gyakorlatilag nem változott az ingatlan-végrehajtások száma az elmúlt évekéhez képest – írta kérdésünkre az OTP a Végrehajtói Kamara adataira hivatkozva. Azt is megjegyezték a forrásra hivatkozva, hogy csak a végrehajtások harmadát indítják pénzügyi vállalkozások, s ebből mindössze 5 százalék fűződik kereskedelmi bankokhoz.
Az FHB pénzügyminisztériumi adatokat említett lapunknak, mely szerint idén öt- esetleg hatezer ingatlant érintő végrehajtásra kerülhet sor összesen az országban, főleg a pénzügyi vállalkozások, hitelközvetítők ügyfélkörében felmondott hitelek miatt.
„Ha igazak a számok, akkor azt javaslom a bankoknak, hogy villámgyorsan hirdessék meg a VÉSZ által szorgalmazott árverezési és kilakoltatási moratóriumot” – reagált Éliás Ádám az FN.hu-nak.
Korábbi megsemmisítési fenyegetéseiket megerősítve azt is hozzátette: itt az utolsó pillanat. Még semmi visszafordíthatatlan nem történt, de lehetséges, hogy egy-két hónapon belül már nem lesznek abban a helyzetben, hogy moratóriumot hirdessenek.
Feketelista kontra bankkódex
Éppen a feketelista nyilvánosságra hozásának napján ülésezett a bankszövetség elnöksége, és jóváhagyta a nagyobb részben PSZÁF ajánlása alapján készülő, önkorlátozást szorgalmazó bankkódex tervezetét. Ebben ajánlásokat fogalmaztak meg többek között a szerződésmódosításokra, végrehajtásokra és behajtásokra is.
„Sok tekintetben járatlan úton haladunk, de mind a kormány, mind a bankszektor komolyan törekszik a megállapodásra – nyilatkozta lapunknak a bankszövetség elnöke. – A készülő dokumentum célja, hogy a kereskedelmi bankok hitelezési tevékenysége a hatóságok számára jobban átlátható, normatív, azaz szabályelvű, illetve az ügyfelek számára méltányos legyen” – tette hozzá Felcsuti Péter.
A felügyelet mást vár a kódexben
A bankszövetségtől eltérően máshová teszi a hangsúlyt a banki etikai kódexszel kapcsolatban a PSZÁF. Szerinte inkább az a cél, hogy a kódex csökkentse az ügyfelek bankokkal szembeni információs hátrányát a lakossági és egyéb hitelszerződésekre vonatkozóan. Mert ez a különbség a felügyelet szerint ma kétségtelenül megvan.
„A kódex a teljes hitelezési folyamatot – így az egyoldalú szerződésmódosításokat is – tegye átláthatóvá. Ölelje fel a teljes hitelfolyamatot a szerződés megkötése előtti időszaktól a szerződés megszüntetése utániig. Szándékunk szerint azért vonatkozna a bankok mellett az egyéb hitelezési szereplőkre (így a finanszírozó pénzügyi vállalkozásokra) is a kódex, mert az ő ügyfeleiknél is fennáll az információhátrány kockázata” – jelezte megkeresésünkre Binder István sajtófőnök.
Megerősítette még, az elképzelések között szerepel, hogy a kódexhez nem csatlakozó piaci szereplők nevét nyilvánosságra hoznák.
a bankok és a vész a készülő kódexről
Az FN.hu-nak nyilatkozó bankok mindnyájan helyeselték a kódex életre hívását.
Fontos, hogy az ajánlás védje majd a betétesek érdekeit is – emelte ki a CIB, hozzátéve, igazi értelmét akkor látják, ha nem csak a bankok, hanem minden hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szolgáltató aláírja a kódexet.
Az OTP szerint a banki önszabályozás, kiegészülve a PSZÁF széles körű ellenőrzési és szankcionálási jogával fogyasztó- és piacbarát szabályozást alkothat.
A K&H meggyőződése, hogy sikerül olyan elveket lefektetni, amelyek egyaránt szolgálják az ügyfelek érdekeit és védelmét, valamint vállalhatók a bankszektor számára is.
A VÉSZ az FN.hu kérdésére kijelentette, nem hiszi, hogy a kódex okafogyottá tenné a bankokkal szemben indított támadásukat. Szélhámos blöff – foglalta össze röviden véleményüket Éliás Ádám.
