A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) első körben július 31-ig adott határidőt a bankoknak, hogy függesszék fel az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált adósokkal szemben az árverezéseket és kilakoltatásokat. Ennek a felkérésüknek csak hat bank tett eleget. A moratóriumot nem hirdető bankok és hitelvállalkozások közül a szerintük legveszélyesebbeket tették most feketelistára, egyelőre csak ábécésorrendben.
Két hónap múlva új listát tesznek közzé, amely már veszélyesség szerinti sorrendbe szedi őket. Ezen listák élén állók ellen pedig a VÉSZ megsemmisítést helyezett kilátásba. A részletekről annyi derült ki, hogy például fel fogják szólítani a lakosságot, és a vállalkozásokat, hogy betétjeiket vegyék ki a lista élén álló bankból, illetve ne vegyék igénybe szolgáltatásaikat.
banki feketelista
AXA Bank, Budapest Bank, CIB Bank, Erste Bank, FHB Bank, K&H Bank, MKB Bank, Raiffeisen Bank, UniCredit Bank
Az OTP Jelzálogbankra is nagyon sok panasz érkezett a VÉSZ-hez, jelezte Éliás Ádám elnök. Ez a bank csak azért nem került fel most a feketelistára, tizedikként, mert az OTP Bank válaszolt a szövetség moratóriumfelhívására. Várják az OTP Bank nyilatkozatát arról, hogy jelzálogbankja megváltoztatja magatartását, különben az OTP Jelzálogbank is felkerül a feketelistára.
A hitelvállalkozások közül Éliás Ádám kiemelte az Aegon Hitel Zrt.-t „különösen brutális eljárásuk” miatt („ruhásszekrény-méretű behajtókkal rúgják rá az adósokra az ajtót”). Velük szemben már – a bankháború két hónappal későbbi elindításától függetlenül – azonnali súlyos támadás szükségességét hangsúlyozta.
hitelvállalkozások feketelistája
Aegon Hitel Zrt., Argenta Zrt., Credit House Zrt., Creditexpress Zrt., Intrum Justitia Zrt., Korona Kredit Zrt., Lánchíd Hitel Zrt., Magyar Ingatlanhitel Zrt., Pesti Hitel Zrt., Provident Zrt., Vin-Factor Zrt.
A listákról a moratórium meghirdetésével bármikor le lehet kerülni. De rá is lehet kerülni, amennyiben a moratóriumot meghirdetők nem tartják be, amit ígértek.
Akik moratóriumot hirdettek
A hat válaszoló bank levelét a VÉSZ elfogadta, ezek tartalmát az elnök röviden ismertette is. Közülük az ING jelezte, nem folytat olyan tevékenységet, amely kilakoltatáshoz vezetne, a Giro Bankkártya Zrt. jelezte, nincsenek lakossági ügyfelei, az MFB, hogy következetesen betartja az EU-s normákat és a magyar jogszabályokat, és támogatja azokat a törekvéseket, amelyekkel az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került adósok terheit enyhítenék.
A Takarékbank közölte, még soha nem indított végrehajtást fedezetként felajánlott ingatlanra, és nem is tervez ilyet. A hitelgaranciát nyújtó Garantiqua Hitelgarancia Zrt. azt nyilatkozta, a gazdasági válság hatásainak enyhítése érdekében az elmúlt hónapokban növelte kockázatviselő képességét, éppen a törlesztési nehézségekkel küzdő ügyfelek érdekében. Az OTP háromoldalas levélben válaszolt, kijelentve, nem kezdeményez árverezést és kilakoltatást, és remélik, ezzel meggyőzték a VÉSZ-t, hogy a bank és ügyfelei nem hadban állók (ahogy a VÉSZ hirdeti), hanem szövetségesek.
A KKV-k helyzetének stabilitásáért
A VÉSZ legfőbb törekvése azonban nem a bankok megleckéztetése, hanem a kkv-k helyzetének stabillá tétele, főleg azért, hogy a válságot követő konjunktúrára felkészülten álljanak a vállalkozások.
Korábban már meghirdették, hogy létre kívánják hozni a kis- és középvállalkozások konszolidációs hivatalát. Most azt is ismertették, a hivatal kialakítását minisztériumi kereteken belül képzelik el. Legfőbb célja első körben a „vétlen csőd” fogalmának meghatározása lenne, és az ilyen eljárás alá került vállalkozások megsegítésére program kidolgozása. A konszolidációhoz EU-s és állami forrásokat is mozgósítanának.
Véleményük szerint nem jogos, hogy a vállalkozói szféra ne kaphasson állami segítséget, illetve hogy a piac maga kell megoldja a problémáit. Mégpedig azért nem, mert az állam nem teremt kiszámítható feltételeket.
Továbbra is szorgalmazzák, hogy csak a befolyt árbevételek után kelljen adót fizetni.
