Testületi forrásból az MTI úgy értesült, hogy jelentősebb változás a fizetendő koncessziós díj mértékében állt be; az első évre a terveknek megfelelően 350-700 milliós ajánlattal lehet pályázni, utána azonban – a korábban tervezett 10-15 helyett – a nettó árbevétel 8 százalékát meghaladó összeget kell megajánlaniuk a 200 milliós alapdíj fölött a pályázóknak.
A díjat oly módon kell megajánlaniuk a jogosultságok valamelyikéért versenybe szállóknak, hogy a két summa összesen haladja meg az évi 350 millió forintot. A magyar zene – eredetileg a műsoridő negyedében megszabott – minimumához plafonértéket is rendelne a hatóság, mégpedig az értesülés szerint 35 százalékos aránnyal.
Nehéz kiírás
Második nekifutásra írták ki a pályázatot, miután múlt szerdai ülésén szétszavazott a kérdésben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). A hírügynökség akkori információja szerint az MSZP által delegált Gyuricza Péter és Ladvánszky György, illetve az SZDSZ-jelöléssel mandátumot nyert Tímár János tartózkodott, míg Szalai Annamária (Fidesz) és Tirts Tamás (KDNP) nem vett részt a döntéshozatalban. A médiatörvény rendelkezései szerint a második körben már a testület elnöke is leadhatja voksát. Ha ezúttal sem kapott volna kétharmados támogatást az indítvány, akkor harmadik, immár egyszerű többséget igénylő döntés következett volna.
Ez – korábbi nyilatkozatok szerint – alapvetően veszélyeztette volna a tervezett határidőt: azt, hogy a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által használt hullámsávok koncessziójának novemberi lejártáig eldőljön, melyik társaság használhatja e frekvenciákat a következő hét esztendőben, de legfeljebb a most használt analóg technológia leállásáig.
Majtényi László, az ORTT elnöke három hete beszélt arról, hogy szorosak a pályázat határidői, a menetrendben időtartalék igazából nincs, noha “lehetnek egyhetes csúszások, de annál több nem”.
Az ORTT a december 31-én lejárt frekvenciastop miatt nem tudta tavaly kiírni a pályázatot a Sláger Rádió és a Danubius Rádió által 1997 óta használt két frekvenciatartományra, majd a testületen belüli viták mellett az is hátráltatta a munkát, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) csak június közepén döntött egy, a témába vágó médiatörvény-módosításról. Az Ab akkor megsemmisítette azt a passzust, amely lehetővé tette volna, hogy a hullámsávok jelenlegi használói pályázat nélkül újrázhassanak.
