Jelentős mértékben megszigorítaná a közösségi oldalakra vonatkozó adatkezelési előírásokat egy független európai adatvédelmi és jogvédő szervezet, a 29-es Adatvédelmi Munkacsoport. A tanácsadóként az Európai Bizottság munkáját is segítő testület június végén nyilvánosságra hozott javaslatcsomagja a jelenleginél jóval körülményesebbé tenné a fényképek feltöltését az oldalakra, ugyanakkor nagyobb védelmet nyújtana a felhasználóknak a kéretlen reklámok ellen.
Az elképzelés az adatvédelem kapcsán komoly feladatokat róna a közösségi portálok üzemeltetői mellett az oldalakat látogatókra is. Így például a felhasználók csak a fotókon szereplő személyek előzetes hozzájárulásával helyezhetnének el fényképeket a közösségi portálokon. A szakértők szerint a Facebook, a MySpace, a Bebo és a hasonló portálok nem egyszerűen adatgyűjtők, hanem adatkezelők is, és ebben a minőségükben sokkal szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük.
A szervezet által vázolt elképzelés alapján a közösségi oldalaknak a felhasználói profilokban – személyes adatlap – alaphelyzetben a legszigorúbb adatvédelmi beállításokat kellene alkalmazniuk, és a felhasználóra bízni annak eldöntését, hogy lazít-e a szigorú szabályokon. A szakértők szerint ez a megoldás lényegesen hatékonyabb, mint a jelenlegi, amelynél szintén van lehetőség bizonyos korlátozások meghatározására, de ezeket a lépéseket a felhasználóknak kell végrehajtaniuk.
Az üzemeltetők feladatainak sora ezzel nem érne véget a munkacsoport elképzelése szerint, ugyanis amint a felhasználók elkezdik felölteni adataikat az oldalra, egy figyelmeztető üzenetet kellene küldeniük számukra, amelyben tájékoztatják őket a leselkedő veszélyekről. A BusinessWeek összeállítása szerint a közösségi oldalak viharos térhódításával egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, amikor egyes felhasználók a portálokon róluk közölt fotók miatt elvesztették munkájukat, illetve összetűzésbe kerültek családjukkal.
Az adatvédelmi szakemberek szerint törölni kell valamennyi inaktív – egy bizonyos ideig nem használt – felhasználói profilt is, a hozzájuk kapcsolódó adatokkal együtt. Számos panasz érkezik ugyanis az elhunytak családtagjaitól arra vonatkozóan, hogy mennyire körülményesen tudják csak eltávolítani egykori hozzátartozóik adatait.
A munkacsoport tagjai beavatkoznának a közösségi oldalakon hozzáférhető személyes információk marketingcélú felhasználásába is. Megtiltanák, hogy az olyan bizalmas adatokat, mint az etnikai, vallási hovatartozás, a politikai nézetek vagy a szexuális érdeklődés, hirdetőknek továbbítsák. A Facebookhoz, MySpace-hez hasonló oldalakon elérhető adatok reklámcélú felhasználása egyébként nemcsak szervezetekre, vállalkozásokra jellemző, de magánszemélyek is egyre gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel, például egy bizonyos termék hirdetésére, tagtoborzásra, esetleg politikai kampány esetén. A probléma az, hogy ezek a felhasználók nemcsak az ismerőseik között, hanem jóval szélesebb körnek küldenek ilyen típusú üzeneteket, az Iwiw esetén például az üzenőfalat használva. Az ajánlás szerint a közösségi portálokat ilyen szándékkal használó magánszemélyeket is adatkezelőnek kellene nyilvánítani.
Bár a javaslatok egy része – például az előzetes tájékoztatásra vonatkozó – ésszerűnek tűnik, azonban néhány pont igencsak megnehezítheti a felhasználók sorsát. Így például a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, hogy tényleg mindenkitől felhasználási engedélyt szerezzen be, aki mondjuk egy bulin készült fotón szerepel. Emellett a közösségi oldalakon társadalmi megmozdulásokat – szemétgyűjtés, jótékonysági akció – szervezők dolga is nehezebb lesz, ha az EU-ban elfogadják ezeket a javaslatokat.
