Nem kell sokáig kutakodni az emlékeink között, hogy felidézzük azt az időszakot, amikor egy gombóc fagylalt két forint volt, és maximum azon lehetett töprengeni, hogy a szűkös kínálat közepette a szokásos csokoládé-vanília párosítás helyett puncsot vagy citromot vegyen-e az ember. Az üzletek jégkrémes hűtőpultjánál sem volt jobb a helyzet. Gyártott jégkrémhez csak a nyári hónapokban lehetett hozzájutni, a piacot az oroszlános Leó uralta, amely a fagylaltosokhoz hasonlóan szintén elsősorban a klasszikus ízekkel állt elő. Igaz, volt pálcikás és poharas kiszerelés is.
tudta-e
2007-ben az egy főre jutó jégkrémfogyasztás Új-Zélandon volt a legmagasabb, mintegy 23 liter/fő, a világ jégkrémnagyhatalma címmel ellenben az Egyesült Államok büszkélkedhet, ahol évente 20 liter felett fogyasztanak a jeges desszertből.
A helyzet mára gyökeresen átalakult, a szupermarketek hűtőpultjai tucatszám kínálják az édes, jeges desszertet. A márkák és ízek kavalkádjában csak az ár, a külső és a reklám az, ami némi fogódzót nyújthat a választáshoz. Ezek fontos szerepet játszanak a döntésben, mivel a jégkrém általában nem szerepel a családok bevásárlólistáján, inkább hirtelen ötlettől vezérelve kerül a bevásárlókocsiba. Többek között ezért is szerencsés, hogy a pénztár előtt is kelletik magukat a pálcikás – szakzsargonnal élve – impulztermékek, gondolván azokra, akik a vásárlás során megfeledkeztek a jeges élvezetekről.
Visszafogottság
Magyarország nem tartozik a nagy jégkrémfaló nemzetek közé, egy fő éves szinten körülbelül három-négy liter jégkrémet pusztít el. A mennyiség az utóbbi években némileg csökkent, de a Nielsen adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 17 milliárd forintot 2008 májusa és 2009 áprilisa között. Ennek közel egyharmada, hatmilliárd forint jut az impulzustermékekre, míg 11 milliárdnál valamivel több az otthon fogyasztott, nagy kiszerelésű jeges édességekre. Mennyiségben a forgalom öt százalékkal csökkent az említett időszakban, ennél valamivel nagyobb mértékű mínuszt tárt fel a piackutató a nagy kiszerelésű és kisebbet az impulzusszegmensben.
A visszaesés egyik lehetséges magyarázata, hogy a mennyiség helyett a magyarok is inkább a minőséget választják. Ezt a feltételezést támasztották alá a hazai piac zászlóshajójának számító Algida márkát gyártó Unilevernél és az impulzkategóriában második legnagyobb piaci részesedésű Nestlé jégkrémeket készítő Ice Cream Depo Hungária Kft.-nél, ahol a forgalom nem esett a prémiumszegmensben. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly az időjárás lényegesen kedvezőtlenebb volt az azt megelőző évinél, és ez jelentős hatást gyakorolt a kategória fogyasztására” – tette hozzá Bonomi Géza, az Unilever CE Junior Brand Managere.
A GfK étkezési szokásokkal foglalkozó idei évi kutatása szintén csökkenésről számolt be: míg 2007-ben a megkérdezettek 19 százaléka evett hetente jégkrémet, addig 2009-re ez az arány 8 százalékra apadt. Az időjárás mellett Bonomi Géza a növekvő alapanyagárakat említette mint lehetséges visszaesési tényezőt. Az áremelés szintén nem az olyan, prémiumkategóriába tartozó márkákat érintette rosszul, mint a Magnum vagy a Carte d’Or, mivel ezek fő célcsoportját a magasabb jövedelműek alkotják, akik kevésbé árérzékenyek. Azt azért elismerte a menedzser, hogy a kereskedelmi márkák – elsősorban a diszkontláncok extrém olcsó termékei – előretörése igencsak kedvezőtlen hatást gyakorolt a Magnum és a Cornetto piaci részesedésére is. „Ezek azonban egy új fogyasztói csoport bevonzásával inkább hozzáadtak a piachoz; kulcsmárkáink értékesítése nem csökkent, csupán nem tudták követni a piac bővülését” – magyarázta Bonomi Géza.
Optimista gyártók
A kilátásokkal kapcsolatban meglehetősen optimistán vélekednek a megkérdezettek, akik szerint a recesszió hatására nem lesz forgalomcsökkenés. Az Unilevernél inkább azzal számolnak, hogy lesz olyan fogyasztói réteg, amely a gazdaságosabb kiszereléseket, az árakciókat, az optimálisabb ár-érték arányú termékeket, esetleg a kereskedelmi márkákat részesíti majd előnyben. Az alacsony árszegmensben a jégkrémgyártó Krémkönnyű márkájával kíván labdába rúgni. Ugyanebben a kategóriában verseng a fogyasztók kegyeiért a Csehországban piacvezető Prima brand is, amely főként a gyerekeket vette célba.
Drága íz
tudta-e
Ronald Reagan 1984-ben a júliust a fagylalt hónapjává nyilvánította, a hónap harmadik szombatja kiérdemelte a fagylalt napja címet.
„Ha nyaralásra nem is telik majd mindenkinek, egy jégkrémet nem fognak megvonni a szülők a gyerektől” – vélekedik Vámos Viktória, a cseh márkát forgalmazó Nowaco Kft. értékesítési vezetője.
A portfólióban több, 70 százalékban túrót vagy joghurtot tartalmazó készítmény is található, és ezek akár az Algida és a Nestlé piaci részesedésére is veszélyt jelenthetnek. Igaz, e két cég jelentős összegeket áldoz arra, hogy termékeivel kitűnjön a jégkrémpiacon, míg a Prima nem. Érdekesség, hogy a Nowaco forgalmazza a hazánkban kapható egyetlen szuperprémium-kategóriás jégkrémet. A Häagen-Dazs azonban Vámos Viktória szerint nem igazán hasonlítható össze a hagyományos jégkrémekkel. A szezonális kilengések kisebbek, mint más termékek esetén, a vásárlói réteg pedig a borsos árak ellenére márkahű, így a forgalom visszaesésétől ők sem tartanak.
A gyártók néhány új termék sikerében is bíznak. Ugyan minden évben megjelennek olyan extrémnek tűnő ízvariációk, mint az almás-őszibarackos, a dobostortaízű vagy a kekszdarabkás jégkrémek, a biztos sikert még mindig a hagyományos ízekkel és azok kombinációival lehet elérni. Ezért évről évre újabb összetételű, vizes vagy tejes alapú csokoládés, vaníliás, illetve epres jégkrémek kerülnek a polcokra. Formák tekintetében is folyamatosan változik a paletta, hiszen egy virág vagy autó alakú jeges desszertnek melyik gyermek tudna ellenállni.