A kutató az MTI-nek azt mondta: az általa közölt adatokban jelentkezhetnek ugyan (legfeljebb tíz százalékra rúgó) pontatlanságok, de ezek nagyrészt kiegyenlítik egymást. Adatai alapján a nyomtatott sajtóban 48 és fél ezren, a televíziókban majdnem 21 ezren, a direkt marketingben tízezren, a rádiózásban pedig 5500-an dolgoznak; az internetes média 7200, a közterületi reklám 1700 álláshelyet jelent, a reklámiparban – azaz PR-, marketing- és reklámügynökségeknél – pedig hozzávetőlegesen 8300-an dolgoznak.
Az iparágak bevételi rangsorát szerinte a televízió vezeti 177 milliárd forinttal. A nyomtatott sajtó 156 milliárddal követi. A direkt marketing piacát 30 milliárdra, a közterületi reklám piacát 21 milliárdra, az internet bevételét 17 milliárdra becsüli Máth András – ez utóbbi adat egyébként kétmilliárddal több a rádiós ágazatban forgó pénznél. Az ügynökségeket felölelő “reklám” rubrikában 12 milliárd, a kiegészítő szolgáltatásoknál egymilliárd forintos bevételt valószínűsít.
A mindezek alapján kiszámított “külső bevételgeneráló képesség” tekintetében Máth András a közterületi reklámot találta aranyérmesnek: itt egy-egy alkalmazottra 12,35 milliós bevétel jutott, míg a tévénél 8,63, a sajtónál 3,21, a direkt marketingnél 2,91, a rádiónál 2,73, a netágazatban 2,36 millió forint volt ez az összeg – tudható meg a közelmúltban, Tihanyban tartott Media Hungary konferenciára készült kutatás összegzéséből.
