Üzleti tippek

Megmaradhat az eva és az ekho

admin
admin

2009. 04. 15. 14:09

Valószínűleg egyelőre nem nyúl a Bajnai-kormány az evához és az ekhóhoz, legalábbis erre lehet következtetni az Oszkó Péter pénzügyminiszter-jelölt szerda délelőtti meghallgatásán elhangzottakból. Az ellenzéki képviselők személyeskedő kérdésekkel igyekeztek sarokba szorítani Oszkót, lényegi kérdések ugyanakkor nem hangzottak el. A bizottság többsége szerint Oszkó alkalmas.

Előbb át kell alakítani az adórendszert versenyképesebbé, s csak utána lehet megszüntetni az evát és az ekhót, ez évekbe is telhet – mondta szerdán, költségvetési bizottsági meghallgatásán Oszkó Péter pénzügyminiszter-jelölt, a Deloitte Zrt. ügyvezetője.

Még nincs kormányprogram

Korai azonban még az evásoknak és az ekhósoknak megkönnyebbülten felsóhajtani, a jelölt ugyanis azzal kezdte mondandóját, hogy még nincs hivatalos kormányprogram. Így a programját illetően csak magánvéleményét tudja általánosságban, számok nélkül elmondani, s lényegében ugyanazt, amit már más alkalmakkor nyilatkozott – jelezte. S csakugyan, nem is tett mást a meghallgatáson, leszámítva az evával és ekhóval kapcsolatos félmondatát.

oszkó és a kis cégek

Oszkó korábban határozottan az eva és ekho eltörlése mellett volt (egy megjegyzésben azért jelezte, személyes véleménye nem változott, az evajellegű adók szerinte sértik a versenysemlegesség elvét).

Mindenesetre ez a jelölt kompromisszumkészségét mutatja, amelynek már korábban is jelét adta. A nagyvállalkozók érdekképviselője, a Joint Venture Szövetség elnökségi tagja a Reformszövetségben ülve – a FN információja szerint hosszas vitákat folytatva a kisvállalkozók képviselőivel – végül az egészségügyi hozzájárulásra havi ötezer forintot javasolt, bár a négy nagy adótanácsadó cég programjában az tízezer forint volt. Azt a programot is meghatározó részben Oszkó dolgozta ki az FN információi szerint.

A csomagot a kkv-k akkor elutasították, egyértelműen a nagytőke érdekeit szolgáló programnak minősítve azt. Veres Pénzügyminisztériuma úgy nyilatkozott meglehetős alappal, hogy a csomag a kisebb jövedelműeket, és a kis cégeket hozná kedvezőtlenebb helyzetbe.

Nagyot fordult azonban a világ, mert akinek a csomagjáról tavaly a Pénzügyminisztérium még elítélően nyilatkozott, hamarosan maga lesz a pénzügyminiszter.

Elismételte, hogy a legfontosabb cél a foglalkoztatottság növelése, s ennek érdekében adóátrendezést is szükségesnek tart (járulékcsökkentés áfaemelésből). Újra elmondta, hogy fontosnak tartja a vagyonadó bevezetését (ez a Reformszövetség programja szerint ingatlanadót jelentene 30 millió forint értékhatár fölött – Oszkó a meghallgatáson nem ment bele ilyen részletekbe).

Régen megtette volna

Az eddigi megszorításokról úgy vélte, hogy azok szükségesek voltak, s valójában nem is válságkezelő intézkedések, hanem olyan lépések, amelyeket már régen meg kellett volna tenni, mert rontották a potenciális növekedés értékét. Oszkó hangsúlyozta, hogy emelni kell a lehetséges növekedés értékét, az aktivitást, a foglalkoztatottak számát, s ezt a célt kell szolgálnia az adórendszernek is.

okun törvénye

Kérdéses, miért is jó válság idején az aktivitást serkenteni, hiszen az inaktivitásból kimozdított, munkát kereső emberek olyan világgal találják szembe magukat, amelyben éppen fogyatkoznak az álláshelyek. Az aktivitás növelése kétség kívül növeli a potenciális GDP-t, de nem világos, ennek mi az értelme válság idején.

Arthur Okun közgazdász szerint a potenciális GDP-növekedéstől való minden 2 százalékpontos elmaradás 1 százalékponttal növeli a munkanélküliségi rátát.

Ha Magyarországon például 3 százalékos a potenciális GDP-növekedés, s ténylegesen 5 százalékkal esik vissza a gazdaság, a munkanélküliségi ráta 4 százalékponttal nő. Ha a potenciális GDP-növekedés felugrik 7 százalékra, de a kereslethiány miatt a tényleges változás ugyancsak mínusz 5 százalék, akkor a munkanélküliségi ráta 6 százalékponttal nő.

Nem hangzott el olyan ellenzéki kérdés, hogy mi a célja az aktivitás serkentésének akkor, amikor munkahelyek tömegesen szűnnek meg.

Ugyancsak nem kérdeztek rá a képviselők az iparűzési adó sorsára. Oszkó Péter ugyanis az iparűzési adó eltörlésének híve, s az ezzel kapcsolatos perben a magyar állam ellenében képviselte a nagyvállalatokat az Európai Bíróság előtt. A pert a magyar állam egyébként megnyerte.

Rákérdeztek viszont a képviselők a Postabank és a magyar állam közötti perre, ahol a Postabankot az Oszkó vezette Deloitte Zrt. képviseli, s rákérdeztek a Deloitte állami megrendelésire, illetve az Oszkó és Bajnai közötti „üzletbarátságra”, a Deloitte és Wallis kapcsolatára. Arra is kíváncsiak voltak, Oszkó szlovák rendszámú autóval jár-e, illetve van-e offshore cége.

Oszkó rutinos médiaszereplő lévén jól állta a kérdéseket, lebetűzte autója rendszámát (magyar formátum), kijelentette, nincs offshore cége. Hangsúlyozta: nem tanácsolta egy ügyfelének sem, hogy adóelkerülési célzattal offshore céget alapítson. Biztosította a képviselőket arról, hogy a Deloitte egy állami megrendelést sem fogad majd el, amíg ő pénzügyminiszter lesz, de nem lát okot arra, hogy a már meglévő szerződések alapján ne folytathatna a cége tanácsadást állami tulajdonú cégeknek. A Postabank ügyet illetően azt mondta, megkérte Bajnai Gordont, hogy pénzügyminiszterként – az összeférhetetlenség elve alapján – ne kelljen az üggyel fogalalkoznia.

A bizottság MSZP-SZDSZ többsége alkalmasnak találta Oszkó Pétert pénzügyminiszternek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2018. november 19.
A behavazott Normafa Budapesten 2018. november 19-én.
MTI/Mohai Balázs

Jön december leghidegebb hete

NEW ORLEANS - SEPTEMBER 09: The NFL shield logo on the goal post pad at Louisiana Superdome on September 9, 2010 in New Orleans, Louisiana.   Ronald Martinez/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.