Az Interfax hírügynökség által idézett diplomáciai forrás úgy vélte: “Két gazdasági társaság gazdasági tevékenységének túlpolitizálása kontraproduktív lenne”. A magát meg nem nevező diplomáciai forrás annak kapcsán nyilatkozott, hogy Budapesten bekérették a külügyminisztériumba a nagykövetet. Mint mondta, a hírt csodálkozással fogadták Moszkvában, mivel a dinamikusan fejlődő orosz-magyar gazdasági kapcsolatok mellett már régen nem került sor ilyen lépésre. “Kapcsolataink annyira pozitívak, hogy az olyan lépések, mint a nyilvános demars és a nagykövet bekéretése nem gyakorlat, különösen ha gazdasági ügyletekről van szó” – mondta az illető.
Rámutatott, hogy az érintett üzlet teljességgel átlátható, s részletesen beszámolt róla a sajtó. “Ezért a magyar fél diplomáciai lépéséről szóló hír valószínűtlennek tűnik számunkra és csodálkozunk. Lehet hogy egyszerűen a budapesti orosz nagykövetnek korábbi egyeztetés alapján volt találkozója a magyar külügyminisztériumban” – vélekedett az illető.
Az Interfax hírügynökség ismertette a nagykövet bekéretéséről szóló hírt, valamint mindazt, amit magyar partnere mondott a találkozón.
Hozzátette: maga a Mol a budapesti tőzsde honlapján jelezte, hogy az április 23-ra kitűzött közgyűlésen módosítani akarja az alapszabályt az ellenséges átvétellel szembeni védelem erősítése céljából. A Surgutneftegas, az egyik legnagyobb és mindenképpen a legzárkózottabb orosz kőolaj-ipari konszern március végén állapodott meg az OMV-vel, hogy 1,4 milliárd euróért megveszi az osztrák konszern tulajdonában lévő, 21,22 százalékos Mol részvénycsomagot, s az üzletet a tervek szerint április 8-án zárják le. A Mol az ügyletet barátságtalannak minősítette, s az OMV-t azzal vádolta, hogy az orosz konszern érdekében vásárolta a részvényeket.
A Interfax arról is beszámolt, hogy az ügylet a magyar politikai körökben is ellenállást váltott ki, a Fidesz ellenzéki párt ennek kapcsán “kollaborációval” vádolta meg a szocialista kormányt és hatalomra kerülése esetére intézkedéseket helyezett kilátásba a gazdasági “invázió” megakadályozására. Veres János pénzügyminiszter azt mondta, hogy a kabinet felveti a kérdést az orosz kormánynak, a PSZÁF pedig vizsgálatot kezdett.
