Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-t (MV Zrt.), kifejezetten azzal a céllal alapította a kormány, hogy a Jeremie-program lebonyolítását menedzselje. Önök tulajdonképpen alapkezelőként működnek?
Jogilag nem, tartalmilag igen, a feladatunk elsősorban alapkezelői funkció.
A Jeremie-forrásokat felfoghatjuk egyfajta alapként, amely kkv-finanszírozási célokat szolgál. Eme alap működtetése a mi feladatunk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az alapban lévő forrásokat pénzügyi programokba „csomagoljuk”, és ezeket a programokat működtetjük. A program lényege, hogy nem közvetlenül szolgálja ki a kedvezményezett kkv-kat, hanem pénzügyi közvetítők (például kereskedelmi bankok) bevonásával. Az MV Zrt. feladatait pénzügyi vállalkozásként látja el, bejegyzett főtevékenységünk a kezességvállalás, így mint a garanciát közvetlenül biztosító intézmény jelenünk meg.
Miként alakították ki a finanszírozási forrásokat?
A pénzügyi programok feltételrendszerét nem önállóan, hanem a gazdasági minisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel közösen alakítottuk ki, hiszen fontos ezek gazdaságpolitikai megalapozottsága. Mi közösségi pénzeket osztunk szét, és ezeket eleve csak abban az esetben teszi elérhetővé számunkra az unió, ha bizonyítjuk, hogy a támogatási beavatkozással a szabad piac elve nem sérül. Éppen ezért a programok indítását egy ún. GAP-elemzés előkészítése előzte meg, amely teljes mértékben tekinti át a kkv-finanszírozási piacot, és rámutatat a piaci hatékonyságokra/hatékonytalanságokra.
Hogyan képes jól hasznosulni egy támogatás? Nem áll fenn az a veszély, hogy ha külföldi cégeket támogatunk, akkor ebből magyar vállalkozók alig látnak valami hasznot?
A forrás kizárólag magyarországi vállalkozásokat támogat. A foglalkoztatás és a gazdasági növekedés szempontjából a támogatások tehát mindenképpen Magyarországon hasznosulnak. Az más kérdés, hogy Magyarország nyitott gazdaság, ahol a vállalatok által felhasznált finanszírozás egy része a gazdasági tevékenység folyamatain keresztül végső soron külföldre is kerülhet. A kkv-finanszírozási problémák szempontjából ennek a ténynek nincs relevanciája.
Hol tart jelenleg a program?
Tavaly három pénzügyi konstrukciót indítottunk el. Az Új Magyarország Mikrohitel Program a legkisebb vállalkozásokat célozza, itt 10 millió forint a felvehető hitel maximális összege – legfeljebb 10 éves futamidővel. Ez a konstrukció beruházás- és forgóeszköz-finanszírozásra is lehetőséget ad. Az MFB-vel közös kis- és középvállalati hitelprogramunk, valamint a portfóliógarancia-programunk 100 millió forintos összeghatárig már a kkv-k szélesebb köre számára kínál finanszírozási megoldást. Míg az előbbi rendkívül kedvező, jelenleg 7,5 százalék körüli kamatlábon forintalapú beruházási hitelt kínál, addig a garanciaprogram a finanszírozó bankok által szükségesnek ítélt fedezettségi szint eléréséhez segíti a vállalkozásokat azzal, hogy a hitelek maximum 80 százalékára készfizető kezességet biztosít, amelyet a közvetítő bank automatikusan igénybe vehet.
Január végével két újabb program indult…
Igen, az Új Magyarország Forgóeszközhitel Program célja, hogy a jelenlegi nehéz likviditási helyzetben többletforrást pumpáljon a bankrendszerbe, amelyet a bankoknak kkv-finanszírozásuk fenntartására kell fordítaniuk. Erre nagy szükség mutatkozik, hiszen egyre több vállalkozás kerül olyan helyzetbe, hogy a bankok az akut forráshiány miatt kénytelenek elállni lejáró hitelkereteik meghosszabbításától. Ez a tendencia nagyon komoly reálgazdasági veszélyeket hordoz, amelyet reményeink szerint az új program tompítani tud. Itt a keretösszeg jelentős, 140 milliárd forint, amelyet részben a Jeremie-forrás, részben az MFB biztosít. A felvehető hitel maximális összege is nagyobb az eddigieknél: 200 millió forint. Szintén januárban indítottunk egy kockázatitőke-programot, amely a fiatal, de nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások tőkehelyzetén kíván javítani.
Milyenek az első visszajelzések a támogatásokról?
Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk. Készítettünk egy ismertségi felmérést – kvalitatív interjúkkal. A válaszolók kiemelték az olcsó kamatlábat, a gyors, hatékony ügyintézést. A közvetítő kereskedelmi bankok is pozitív értékelést kaptak.
Ön szerint elégségesek lehetnek-e az uniós források a hazai kkv-k megsegítésére?
A mi programunk kiváló eszköz lehet a kkv-k likviditási helyzetének javítására. Az agráripar kivételével gyakorlatilag a gazdasági élet minden területén hatékony többletfinanszírozást kínálunk. Emellett számos más program áll rendelkezésre. A Magyar Fejlesztési Bank több konstrukciója célozza meg a hazai kkv-kat, de az állami erőfeszítések körébe sorolható a Széchenyi Kártya kamattámogatása vagy a Garantiqa és az AVHGA (Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány) garanciatermékei mögötti állami viszontgarancia intézménye. Ezek mind pénzügyi konstrukciók, de a teljesebb kép megjelenítése érdekében meg kell említeni a vissza nem térítendő támogatási források azon százmilliárdjait, amelyek a kkv-szektor felzárkózását segítik. Összességében úgy vélem, a támogatott pénzügyi programok megfelelő eszközt jelenthetnek a kkv-k forrásbevonási lehetőségeinek szélesítésére.
A forint leértékelődése jó az exportcégeknek és az itt termelő hazai vállalkozásoknak. Ön szerint az árfolyamnyereségből eredő többletbevétel képes-e ellensúlyozni a recessziót, a piacok beszűkülését?
Nem. A leértékelés bizonyos forintárfolyamon túl nem lendíti fel az exportot.
A szűkülő piac pedig nem pénzügyi probléma, hanem alapvető fundamentumokat érint.
Tapasztalataik szerint a válság hogyan érintette a hazai kkv-kat?
Mélyen, hiszen minél kisebb és minél tőkeszegényebb egy vállalat, annál kiszolgáltatottabb a piac változásaival szemben. Ráadásul a jelenlegi válság kétfelől is támad: a piacok beszűkülése mellett a finanszírozási helyzet is kritikussá válhat a vállalatok számára. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a kezdeti, néhány hónapos idegesség után feltűntek az első biztató jelek is. A közvetítőinktől kapott visszajelzések alapján megjelent a vállalkozók azon köre, amely az előremenekülésben keresi a kiutat, és fejleszteni akar.
A kisvállalati méret nagy előnye, hogy gyorsabb alkalmazkodásra képes – akár takarékoskodásról vagy racionalizálásról, akár új fejlődési irányok megtalálásáról van szó. Ezt tapasztaljuk közvetetten mi is, hiszen a forráslehívás az elmúlt hetekben élénkülésnek indult.
Névjegy
Bátora László (42) a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettese. Közgazdasági diplomáját a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerezte 1992-ben. Pályáját makroelemzőként kezdte, majd értékpapír-kibocsátással és vállalati finanszírozással foglalkozó szakterületeket vezetett hitelintézeteknél. 2002-től a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. befektetési területért felelős ügyvezető igazgatója volt. 2007 nyarától a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgató-helyettese, fő felelősségi területe a társaság termékfejlesztési és üzleti tevékenységének irányítása.
Felségével és három gyermekükkel Nagykovácsiban élnek egy családi házban. Legidősebb gyermeke 14 éves. Az üzletember szabad idejében vitorlázik, újabban dobolni szeret. „A zenéléssel egyik kamaszkori álmomat valósítom meg” – mondja.
