A Szurgutnyeftyegaz tulajdonszerzése a Molban olyan energiafüggőségi, -ellátási kérdéseket is felvet, amelyek azokat az országokat – Magyarországot, Szlovákiát és Horvátországot – is érintik, ahol a magyar társaság működik – mondta Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója szerdán az Országgyűlés külügyi bizottsági ülésén a távirati iroda tájékoztatása szerint.
Hernádi meglepődött
Az ügylet több szempontból is meglepő, így például az általában többségi tulajdonra törekvő oroszok kétszer annyit fizettek a részvényekért, mint a tőzsdei áruk. Meglepő az is, hogy az oroszok anélkül vették meg a részvényeket, hogy erről korábban egyeztettek volna a Mollal, ráadásul a vevő cégnek eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Szintén meglepő, hogy az ügylet előtt nem történt politikai egyeztetés, ami szokásos az oroszok részéről hasonló esetekben – mondta a Mol első embere a külügyi bizottság rendkívüli ülésén.
Hernádi Zsolt közölte: mivel a Mol igazgatósága nem tudja, mit akar a Szurgutnyeftyegaz, pénzügyi befektetőnek tekintik a céget. Mivel korábban semmilyen egyeztetés nem volt, barátságosnak semmiképpen nem tekinthető a lépés és a befektető – vélte a Mol vezetője.
Keller László, a pénzügyi tárca államtitkára az ülésen elmondta: a kormánynak fontos a nemzeti stratégiai vállalatok függetlenségének megőrzése, és megerősítette: sem az osztrák, sem az orosz féllel előzetesen nem tárgyaltak.
Kacsa vagy ügynök?
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke – aki a Szurgutnyeftyegaz bevásárlása miatt hívta össze a testület rendkívüli ülését – elmondta: ha az oroszok többségi tulajdont szereznek a Molban, akkor szélsőséges ellátásfüggőségi helyzetbe kerülhet Magyarország.
Nem úgy ismeri az oroszokat, hogy megállnának a tulajdonszerzésben – mondta a politikus, aki szerint „Oroszország esetében is precedens nélküli”, hogy úgy terjeszkedik egy orosz vállalat külföldön stratégiai iparágban, hogy előtte nem folytat diplomáciai egyeztetéseket.
Németh Zsolt szerint kérdés, mit tud tenni a magyar kormány az agresszív gazdasági behatolás ellen. Úgy vélte, hogy a kormány tudatlanságát két dolog magyarázhatja: vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke a kabinet.
Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke elmondta: a testületi ülésen semmi újdonság nem derült ki a tranzakcióról, és visszautasította Német Zsolt vádjait. Felháborítónak és felelőtlennek nevezte ugyanakkor a Fideszt, hogy a külpolitikát is behozta a direkt pártpolitikai játéktérre.
A külügyi bizottság ülését viszonylagos érdektelenség kísérte: az ülésen Szabó Vilmoson kívül más szocialista bizottsági tag nem vette részt, Kovács Kálmán szabad demokrata tagot pedig egy fideszes helyettesítette.
Lehetetlen átvenni az ellenőrzést a Mol felett?
Az FN által korábban megkérdezett szakértők gyakorlatilag lehetetlennek nevezték, hogy a Mol ellenséges felvásárlás áldozatává váljék.
A magyar olajcég menedzsmentje a részvények 47 százalékát kontrollálja, és a cég alapszabálya szerint minden tulajdonos részesedésétől függetlenül legfeljebb 10 százaléknyi szavazattal bír. Ha még ez sem volna elég, akkor ott van a másfél éve – pont az OMV terjeszkedését megakadályozandó – elfogadott „lex Mol” is.
Véd a lex Mol
Az Országgyűlés összpárti támogatással (337 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett) 2007. október 8-án fogadta el „A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosítása” hangzatos címet viselő jogszabályt. A lex Molként emlegetett passzusokkal az a vállalat élhet, amelyre kisebbségi tulajdonosai ellenséges – vagyis a cég menedzsmentje által nem támogatott – nyilvános felvásárlási ajánlatot tesznek.
A jogszabály értelmében például a Mol igazgatósága az ellenséges ajánlatról értesülvén vásárolhat saját részvényt, vagy felemelheti a társaság alaptőkéjét – az ajánlat kivédése érdekében. A menedzsmentnek szintén lehetősége van arra, hogy a cég alapszabályában rögzítse, mekkora szavazati aránnyal hívhatók vissza az igazgatósági tagok – így a többségi részesedést szerzett „ellenséges felvásárló” sem tudja a régi menedzsment tagjait saját embereire cserélni.
