Üzleti tippek

Ellenségként néz a Mol az oroszokra

admin
admin

2009. 04. 01. 16:24

Nem tekinti barátságosnak a Mol az orosz Szurgutnyeftyegaz bevásárlását – mondta Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a külügyi bizottság rendkívüli ülésén. Németh Zsolt fideszes bizottsági elnök szerint a kormány vagy béna, vagy áruló. A szocialisták mindkettőt tagadják, a jogszabályok pedig erősen védik a magyar olajcéget.

A Szurgutnyeftyegaz tulajdonszerzése a Molban olyan energiafüggőségi, -ellátási kérdéseket is felvet, amelyek azokat az országokat – Magyarországot, Szlovákiát és Horvátországot – is érintik, ahol a magyar társaság működik – mondta Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója szerdán az Országgyűlés külügyi bizottsági ülésén a távirati iroda tájékoztatása szerint.

Hernádi meglepődött

Az ügylet több szempontból is meglepő, így például az általában többségi tulajdonra törekvő oroszok kétszer annyit fizettek a részvényekért, mint a tőzsdei áruk. Meglepő az is, hogy az oroszok anélkül vették meg a részvényeket, hogy erről korábban egyeztettek volna a Mollal, ráadásul a vevő cégnek eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Szintén meglepő, hogy az ügylet előtt nem történt politikai egyeztetés, ami szokásos az oroszok részéről hasonló esetekben – mondta a Mol első embere a külügyi bizottság rendkívüli ülésén.

Hernádi Zsolt közölte: mivel a Mol igazgatósága nem tudja, mit akar a Szurgutnyeftyegaz, pénzügyi befektetőnek tekintik a céget. Mivel korábban semmilyen egyeztetés nem volt, barátságosnak semmiképpen nem tekinthető a lépés és a befektető – vélte a Mol vezetője.

Keller László, a pénzügyi tárca államtitkára az ülésen elmondta: a kormánynak fontos a nemzeti stratégiai vállalatok függetlenségének megőrzése, és megerősítette: sem az osztrák, sem az orosz féllel előzetesen nem tárgyaltak.

Kacsa vagy ügynök?

Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke – aki a Szurgutnyeftyegaz bevásárlása miatt hívta össze a testület rendkívüli ülését – elmondta: ha az oroszok többségi tulajdont szereznek a Molban, akkor szélsőséges ellátásfüggőségi helyzetbe kerülhet Magyarország.

Nem úgy ismeri az oroszokat, hogy megállnának a tulajdonszerzésben – mondta a politikus, aki szerint „Oroszország esetében is precedens nélküli”, hogy úgy terjeszkedik egy orosz vállalat külföldön stratégiai iparágban, hogy előtte nem folytat diplomáciai egyeztetéseket.

Németh Zsolt szerint kérdés, mit tud tenni a magyar kormány az agresszív gazdasági behatolás ellen. Úgy vélte, hogy a kormány tudatlanságát két dolog magyarázhatja: vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke a kabinet.

Szabó Vilmos, a bizottság szocialista alelnöke elmondta: a testületi ülésen semmi újdonság nem derült ki a tranzakcióról, és visszautasította Német Zsolt vádjait. Felháborítónak és felelőtlennek nevezte ugyanakkor a Fideszt, hogy a külpolitikát is behozta a direkt pártpolitikai játéktérre.

A külügyi bizottság ülését viszonylagos érdektelenség kísérte: az ülésen Szabó Vilmoson kívül más szocialista bizottsági tag nem vette részt, Kovács Kálmán szabad demokrata tagot pedig egy fideszes helyettesítette.

Lehetetlen átvenni az ellenőrzést a Mol felett?

Az FN által korábban megkérdezett szakértők gyakorlatilag lehetetlennek nevezték, hogy a Mol ellenséges felvásárlás áldozatává váljék.

A magyar olajcég menedzsmentje a részvények 47 százalékát kontrollálja, és a cég alapszabálya szerint minden tulajdonos részesedésétől függetlenül legfeljebb 10 százaléknyi szavazattal bír. Ha még ez sem volna elég, akkor ott van a másfél éve – pont az OMV terjeszkedését megakadályozandó – elfogadott „lex Mol” is.

Véd a lex Mol

Az Országgyűlés összpárti támogatással (337 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett) 2007. október 8-án fogadta el „A közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosítása” hangzatos címet viselő jogszabályt. A lex Molként emlegetett passzusokkal az a vállalat élhet, amelyre kisebbségi tulajdonosai ellenséges – vagyis a cég menedzsmentje által nem támogatott – nyilvános felvásárlási ajánlatot tesznek.

A jogszabály értelmében például a Mol igazgatósága az ellenséges ajánlatról értesülvén vásárolhat saját részvényt, vagy felemelheti a társaság alaptőkéjét – az ajánlat kivédése érdekében. A menedzsmentnek szintén lehetősége van arra, hogy a cég alapszabályában rögzítse, mekkora szavazati aránnyal hívhatók vissza az igazgatósági tagok – így a többségi részesedést szerzett „ellenséges felvásárló” sem tudja a régi menedzsment tagjait saját embereire cserélni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.