Üzleti tippek

A jelentések alapja

A felelős vállalatok teljesítményüket nem csupán gazdasági adatok, hanem társadalmi szerepvállalásuk alapján is mérik. Egyre többen használják ehhez az ENSZ által kialakított Global Reporting Initiative-et.

Ha nem is rohamosan, de 2005 óta folyamatosan nő hazánkban azon vállalatok száma, amelyek amellett, hogy működésüket felelős irányelvek mentén szervezik, évente jelentést is készítenek erről. A felelős cégek munkáját a helyi civilszervezetek, tanácsadók és az ENSZ égisze alatt működő Global Reporting Initiative (GRI) is segíti. A GRI-rendszert nemzetközi szinten több mint ezer vállalat, az OECD, a G8-ak és számos kormány, globális és helyi civilszervezet ajánlja.

Az amszterdami székhelyű GRI elsősorban arra törekszik, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével megteremtse a szervezetek közötti átlátható és megbízható információk cseréjét. A GRI-t 1997-ben hívta össze a Coalition for Environmentally Responsible Economies nevű szervezet az ENSZ környezeti programjával közösen. Abból a célból alapították, hogy a fenntarthatósági jelentéstétel gyakorlatát a pénzügyi jelentéstétel szintjére emeljék, és így elérjék, hogy az azokban közölt információ összehasonlítható, hiteles, pontos, időszerű és ellenőrizhető legyen. A GRI ezt a munkát világszerte vállalatok, környezetvédelmi és társadalmi, könyvvizsgáló szervezetek, szakszervezetek, befektetők és egyéb érdekelt felek aktív részvételével végzi.

A társadalmi szerepvállalásról szóló jelentéskészítés kihívásai egyre többeket érintenek: a részvényesek mellett a munkatársak, a fogyasztók, a civilszervezetek és a vállalat egyéb érintettjei is meg akarják ismerni az adott cég teljesítményét. A holland szervezet által biztosított keretrendszer a világon a legelterjedtebb, hiszen egységes platformot nyújt a felelős teljesítmény méréséhez. A GRI útmutatója gazdasági, társadalmi és környezeti mérőszámokat, valamint jelentéskészítési alapelveket tartalmaz, emellett kitér a legfontosabb, összehasonlítást biztosító témakörökre is. Vizsgálja a cég teljesítményét a termék, a kínálati lánc, a környezetvédelem, a munkaügyek, a vállalati gyakorlat, valamint a helyi közösség területén.

A jelentéskészítés önkéntes, nagy előnye, hogy a cégek maguk dönthetik el, hogy az általános, minden vállalatra jellemző indikátorok mellett mely mérőszámok a legfontosabbak működésük, érintettjei vagy érdekelt felei szempontjából.
Az Európai Unió a tagországaiban működő közepes és nagyvállalatokat arra ösztönzi, hogy a 2005-ös üzleti évtől kezdve a pénzügyi eredményekről szóló jelentés kiegészítéseként a társadalmi felelősségvállalás területén betöltött szerepükről is számoljanak be, különös tekintettel a környezeti hatásokra és a foglalkoztatással kapcsolatos kérdések kezelésére. Az irányelvet a magyar jogi szabályozásba is átültették, a parlament 2003-ban és 2004-ben módosította a számviteli törvényt, amely már az új szabályozást tartalmazza.

A GRI-alapú jelentés fontossága egyre nő, mára a világ száz legértékesebb márkájának 43 százaléka ad ki minden évben ilyen típusú beszámolót. A Financial Times, a Forbes és a Fortune által rangsorolt 15 legnagyobb globális vállalat háromnegyede, a száz legnagyobb cég 64 százaléka tartozik a GRI-jelentők közé.
„Jól mutatja a standard fontosságát, hogy az öt legértékesebb márka – a Coca-Cola, a Microsoft, az IBM, a General Electric és a Nokia – mindegyike használja a GRI rendszerét” – fogalmaz Radácsi László, a B&P CSR Management ügyvezető igazgatója.

„Mára egyre több vállalat ismeri fel, hogy erős pozitív korreláció van a kimagasló nyereségesség és a fenntarthatóságról való jelentés között. Hazánkban 2008-ig 53 társaság készített beszámolót nem pénzügyi teljesítményéről, ebből 13 alkalmazta a GRI-t. A tavaly elindított Good CSR program hatására a GRI alapján jelentő cégek száma megduplázódott, ezzel hazánk tovább erősítette vezető pozícióját a régióban” – teszi hozzá Radácsi László. A szakember az idei évben újabb vállalatok csatlakozását várja, elsősorban a pénzügyi és az energiaszektorból.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik