Sajnos a hazai vállalkozások közül is egyre többen érzik bőrükön a pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait. A kkv-k azt tapasztalják, hogy a korábbiakhoz képest a banki finanszírozás magasabb költségek mellett és korlátosabb mértékben áll rendelkezésre, ráadásul a pénzintézetek kockázataik csökkentése érdekében a korábban biztosnak tűnő hitelkereteket csökkentik, vagy azok fenntartásához további fedezetet kérnek. Ebben a helyzetben a vállalkozásoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk, amelyekkel a finanszírozási feszültségek csökkenthetők, forrásbevonási képességeik javíthatók.
A prosperáló társaságok számára a forrásszerzés egyik kézenfekvő módja az uniós pályázatokon való részvétel. A megszerezhető támogatás azonban csak a finanszírozás egyik pillére, ott áll még feladványként az önerő, az előfinanszírozás és a pályázathoz kapcsolódó biztosítékadási kötelezettség megoldása is. Bár a támogatási intenzitás emelkedik az idei évben, a beruházások átlagos sajátforrás-szükséglete továbbra is a teljes összeg 50 százaléka körül alakul, melyhez további költségek – mint például a biztosítékadás költsége – is kapcsolódnak. Ezért a vissza nem térítendő EU-támogatások lehívásához igénybe vett pályázati biztosíték legkedvezőbb formájának megválasztása, illetve a korábbi, költségesebb vagy fedezetet igénylő biztosíték cseréje is meghatározó a vállalkozások forrásigényének tervezésekor.
A pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait felismerve október óta egyre több vállalkozás igényel a Star Zrt.-től pályázati kezességet, hogy ingatlanjelzálog vagy bankgarancia formájában adott pályázati biztosítékát kiváltsa az NFÜ-nél – annak érdekében, hogy kedvezőbb feltételekhez vagy felszabaduló fedezethez juthasson. Míg korábban a bankok egyfajta versenytársként tekintettek a garanciaszervezetekre, ma már ők javasolják ügyfeleiknek, hogy vegyék igénybe szolgáltatásaikat, hiszen ezzel csökkenthetik, megoszthatják kockázataikat, és a kkv-k finanszírozási helyzete is javítható.
Biztosított pályázatok
Mint ismeretes, a vissza nem térítendő EU-s támogatások lehívásához a vállalkozásoknak 10 millió forint feletti támogatás esetében pályázati biztosítékot kell adniuk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára. Amennyiben a támogatást elnyert vállalkozás nem teljesíti a támogatási szerződésben vállalt feltételeket, az NFÜ visszakövetelheti a támogatást a pályázati biztosíték igénybevételével. Ötvenmillió forint feletti támogatás esetén három évre – az úgynevezett fenntartási időszakra – az elnyert támogatás 50 százalékának megfelelő értékű pályázati biztosítékot kell állítaniuk a kkv-knak. Az NFÜ pályázati biztosítékként ingatlan-jelzálogjogot, bankgaranciát vagy garanciaszervezet kezességvállalását fogadja el. (Lásd 1. táblázatunkat.)
A forrásszerzési lehetőségek beszűkülésével mindenképpen kedvező feltétel, ha a pályázathoz megszerezhető garancia nem köti le a vállalkozás vagyontárgyait fedezetként, s így az ingatlan, készpénz vagy hitelkeret felszabadítható és további forrásként használható fel a későbbiekben. A garanciaszervezet kezességvállalása a bankgaranciával azonos költségszinten vehető igénybe, nem korlátozva a vállalkozás egyéb hitelfelvételi lehetőségeit. Azon vállalkozások számára tehát, amelyek további banki forrás bevonását tervezik, célszerűbb garanciaszervezet kezességvállalásával teljesíteniük pályázati biztosítéki kötelezettségeiket, hiszen a pénzintézetek sok esetben a hitelkeret terhére vállalnak garanciát, ami ugyanakkor csökkenti a vállalkozások forgóeszköz-finanszírozási vagy fejlesztési célú hitelforrásait.
Amennyiben egy támogatást elnyert vállalkozás ingatlanjelzáloggal vagy bankgaranciával teljesítette biztosítéki kötelezettségét, lehetőség van annak utólagos lecserélésére, kiváltására garanciaszervezet kezességvállalásával. A gazdasági környezet hatására egyre gyakrabban fordulnak a vállalkozások egy már kedvezően elbírált pályázat vagy egy megkötött szerződés esetében hozzánk – a biztosítékcsere igényével. Ez természetesnek mondható, hiszen a források, hitelkeretek kimerülése vagy tartalékolása a jelenlegi helyzetben egy racionális, felelős cégvezetői döntés.
Fejlesztési menetrend
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által megjelentett 2009. évi, technológiafejlesztést célzó pályázati kiírások tervezete már tükrözi a kkv-k forrásokhoz való hozzáférésének könnyítését. Az ez évi pályázatok tervezetei a korábbi struktúrát követik – az A jelű, folyamatos elbírálású, automatikus jellegű pályázatok a kisebb összegű fejlesztési beruházások támogatását célozzák; a B jelű komplex vállalkozásfejlesztésre vonatkozó, nagyobb összegű pályázatokon kizárólag kkv-k vehetnek részt; a C jelű pályázatok pedig az exportorientált és beszállító jellegű vállalkozások nagy összegű technológiai fejlesztésére irányulnak, ugyanakkor jelentős keretösszeg-emelkedést mutatnak. Emellett a kis- és középvállalkozások kedvezőbb feltételekkel hívhatják le az elnyert támogatásokat, esetükben a támogatással kapcsolatos árbevételi és foglalkoztatási kötelezettségvállalások is könnyebbé válnak. (Lásd 2. táblázatunkat.)
A vállalkozások számára az egyik leglényegesebb változás, hogy az igénybe vehető előleg az elnyert támogatás összegének 40 százalékára emelkedik a korábbi 25-ről. Míg a korábbi években a vállalkozásoknak az árbevétel növelésére kellett kötelezettséget vállalniuk, addig idén lehetőség lesz csupán a létszám fenntartására vonatkozóan kötelezettséget vállalni. Az árbevétel növekedése helyett pedig az árbevétel maximális csökkenésére lehet kötelezettséget vállalni, amely a megvalósítás helyétől függően évi 5 és 10 százalék lehet. Több kiírás esetében növekszik a támogatási intenzitás és az elnyerhető támogatás maximális összege.
Csökkentett terhek
A változásokat jól szemlélteti a GOP-2009-2.1.1/A jelű, folyamatos elbírálású kiírás, melynek esetében jelentősen emelkedik az igénybe vehető támogatás összege.
Míg korábban legfeljebb 20 millió forint értékű támogatást lehetett elnyerni, 2009-ben már 50 millió forint a maximális támogatás. A támogatható vállalkozások köre is bővül, 2009-ben már nemcsak a mikro- és kisvállalkozások, hanem a középvállalkozások is részt vehetnek a pályázaton.
A támogatási intenzitás maximuma a projekt megvalósításának helyétől függően a korábbi 30–50 helyett 50–70 százalék lesz. A leghátrányosabb helyzetű településeken a pályázóknak két év helyett elegendő lesz egy lezárt működési évet felmutatniuk. A kiírás keretösszege is jelentősen emelkedik – összesen 18 milliárd forintot vehetnek igénybe a vállalkozások, amellyel 2000–2300 projekt támogatása válik lehetővé az NFÜ várakozásai szerint.
Az idei kiírásban jelentősen csökkennek a vállalkozásokra háruló jövőbeni kötelezettségek. A korábbi 3–5 százalékos, reál értelemben vett árbevétel-növelési követelmény helyett választani lehet, hogy a beruházás megvalósulását követő két üzleti évben a támogatott vállalkozás reál értelemben vett árbevétel-csökkenése nem lesz nagyobb 5, illetve 10 százaléknál, vagy pedig a vállalkozás fenntartja a bázisév létszámát.
A támogatások igénybevételének feltételei is kedvezőbbek.
A kedvezményezetteknek 25 millió forintot meg nem haladó támogatások esetében nem kell pályázati biztosítékot nyújtaniuk, továbbá 40 százalék mértékű előleget vehetnek igénybe, amelyre a korábbi A jelű kiírások esetében még nem volt lehetőség.
Zoltán Csaba vezérigazgató, Start Tőkegarancia Zrt.
