Leépítés, bérbefagyasztás, csökkentett munkaidő, racionalizálás, létszámstop – soha ennyiszer nem hangzott el ez a néhány, nem éppen kellemes csengésű szó a hazai médiában, mint az utóbbi hónapokban. A válság erőteljesen jelen van az álláspiacon is, lassan mindenkinek van olyan ember a közvetlen környezetében, akinek a recesszió ürügyén mondtak fel.
Egyes szektorokat jobban, másokat kevésbé érint a kialakult gazdasági helyzet, de bármilyen ágazatról is beszélünk, ha a költségek visszafogásáról van szó, egy dolog törvényszerű: a vállalatok költségcsökkentéseinek első körben a fejlesztések, a tréningek és a marketingbüdzsé esik áldozatul, hiszen ott látványos megtakarításokat lehet elérni.
Válságban a lehetőség
A Hay Group szakértői azt javasolják, hogy a vállalatok a válságot ne megúszni próbálják, hanem tekintsék lehetőségek. Marketinges szempontból a reklámpiacról önként visszavonuló vállalatok teret adnak azok számára, akik ezt a helyzetet ki szeretnék használni: a mérséklődő hirdetési aktivitás egyrészt esélyt nyújt a hirdetési felületek kedvezőbb áron való megvásárlására, másrészt a reklámzaj csökkenése sokkal észrevehetőbbé, tehát hatékonyabbá teheti azokat az üzeneteket, amelyek megjelennek.
Senki sincs biztonságban
Ennek megfelelően már itthon is érzékelhető, hogy a reklámköltések megzuhantak, a hirdetések száma megcsappant, ezzel egy időben pedig a marketingosztályok létszáma is csökkenni kezdett.
„Az elmúlt időszakban olyan nagynevű, gyors karriert felmutató marketingesek is elveszítették biztosnak tűnő pozíciójukat, akik öt-tíz éve még a szakma csúcsát jelentették” – nyilatkozta lapunknak Simonyiné Tóth Judit, a Simonyi & Tóth állásközvetítő cég ügyvezetője. Mint mondta: ők ma már túl drágának számítottak, szakmai kompetenciájukat pedig nem igazán fejlesztették tovább az elmúlt években.
Kedvelt szakma
A marketingszakma népszerűsége mindenesetre töretlen. Ez nem is csoda, hiszen a marketinges bérek évek óta a legmagasabbak között vannak Magyarországon – derül ki a Hay Group nemzetközi menedzsment-tanácsadó legfrissebb adataiból, amelyekből többek között az is kiolvasható, hogy az ilyen területen dolgozók fizetéseinél hazánkban csupán az informatikai munkakörökben alkalmazottak kapnak magasabb bért.
A marketingesek az egyes szektorokat tekintve a legjobban a pénzintézeteknél keresnek, utána az információs és kommunikációs technológia ágazatban, majd a gáz- és olajipari szereplőknél, valamint az FMCG-cégeknél. A legkevésbé az ipari területen versenyképesek a bérek. (Ez egyébként általában is igaz, nem csak feltétlenül a marketingesekre.)
Mennyi az annyi?
Persze marketinges berkekben is jelentős eltérések vannak a különböző munkakörökben dolgozó szakemberek bérei között. A Hay Group szerint egy vezető átlagos havi bruttó összjövedelme meghaladja az 1,2 millió forintot, ez azt jelenti, hogy szinte négyszer annyit keres, mint egy asszisztens és 2,3-szor annyit, mint egy szakértő. Utóbbiak bruttó 524 ezer forintos bére és a marketingasszisztensek 309 ezres átlagfizetése között körülbelül 1,7-szeres a különbség.
A számok azt mutatják, hogy a magyar bérek a nyugat-európaiakhoz képest az alacsony munkakörökben nagyon, a vezetőknél kevésbé vannak elmaradva. Egy marketingasszisztens Németországban akár szinte ötször akkora fizetést vihet haza, mint magyar kollégája, s Franciaországban és Ausztriában is körülbelül négyszeres a szorzó, ha a nettó összegeket nézzük. Szakértőnek lenni szintén a németeknél éri meg legjobban, egy ottani dolgozó fizetése 3,7-szer annyi, mint egy hazaié.
De a franciák, az osztrákok és az angolok sem panaszkodhatnak, nekik havonta csaknem háromszor annyit utal munkaadójuk a bankszámlájukra, mint amennyit egy hasonló pozícióban dolgozó magyar marketinges keres. A menedzsereknél már nem ilyen szembetűnők a különbségek, ezen a szinten Nagy-Britanniában, Ausztriában és Franciaországban körülbelül kétszer, Németországban pedig két és félszer annyit lehet keresni, mint itthon.
Magas terhek
Tudta-e
Az Egyesült Arab Emírségekben a bruttó fizetést mindössze 5 százalékos adó terheli, Hongkongban 9, Oroszországban 13 százalék az arány. Mi sereghajtók vagyunk 48,5 százalékkal.
Közép-Európával összehasonlítva a magyar bérek versenyképességét elsősorban a más országoknál sokkal nagyobb adóteher rontja. Bár Szlovákiában egy menedzser bruttó fizetése nem éri el a magyar kollégákét, mégis 40 százalékkal több marad a zsebében a kedvezőbb adózás miatt. A szlovákokhoz hasonlóan keresnek a cseh csúcsmarketinges szakemberek, míg Oroszországban és Romániában ennél is magasabbak a fizetések: előbbi esetén 1,7, utóbbinál 1,8-szoros a szorzó.
A szakértőket a régió országaiban átlagosan a hazai bruttó fizetés 90 százaléka illeti meg, viszont az adózás miatt ők is jobban járnak, mint a magyarok: a cseheknek és a szlovákoknak 1,2-szer, a románoknak és az oroszoknak körülbelül 1,4-szer marad több a zsebében.
Itthon maradók
Noha a külföldi kereset vonzó, a magyarokra mégsem jellemző, hogy más országban vállaljanak munkát. „A 90-es évek első felében a munkavállalók nagyobb része mutatott hajlandóságot a külföldi munkavégzésre, mint ma. Akkor szinte mindenki a nemzetközi pozíciót jelölte meg karriercélnak. Mostanság inkább azok az állások vonzók, amelyek regionális felelősséget biztosítanak, de magyarországi központból ellátható a feladatot” – magyarázza Simonyiné Tóth Judit.
Ennek oka a szakértő szerint, hogy a magyarok sok esetben nem találják vonzónak a felajánlott munkakört, magánéleti körülményeik miatt nem élnek a lehetőséggel, illetve hogy egy 3-4 éves külföldi tartózkodás után nehéz hazatérni a hazai szakmai életbe. Nem mindig pozitívum ugyanis a kint eltöltött idő, mert ha valakinek nincs alapos ismerete a magyar piaci helyzetről és nincs meg a kapcsolatrendszere, hátránnyal indul. „Amikor egyik ügyfelünknek egy külföldről hazatért szakembert ajánlottunk, még csak le sem ültek tárgyalni vele, mondván, hogy nekik olyan emberre van szükségük, aki teljes mértékben ismeri a hazai viszonyokat” – árnyalja a képet az ügyvezető.
Marketinges szakértői munkakörökben az ország keleti felében átlagosan 25, a nyugati részen pedig 13 százalékkal keresnek kevesebbet az országos átlaghoz képest. A legjobb fizetések (nem meglepő módon) Budapesten és környékén vannak – tudtuk meg Jakabos Tündétől, a Hay Group javadalmazási üzletágának vezetőjétől.
Nők kedvence
Nemek vonatkozásában is érdemes picit vizsgálódni – állítja a Hay Group tanácsadója. Kiderül ugyanis, hogy arányaiban sokkal több nő dolgozik marketinges munkakörben, mint a többi szakmában. Ugyanakkor minél magasabb a pozíció, annál nagyobb valószínűséggel tölti be azt férfi: míg az asszisztensek közel 80, a junior termékmenedzserek, márkamenedzserek és a kutatási területen dolgozók több mint 70 százaléka nő, addig az egy szinttel magasabb pozíciók már csak felét töltik be a hölgyek, míg a legfelsőbb szinteken, a marketingigazgatói székek háromnegyedében férfiak ülnek.
Ha a marketingesek fizetéseiben bekövetkezett változást nézzük, azt láthatjuk, hogy az elmúlt három évben a béremelések mértéke körülbelül 1,7 százalékkal elmaradt az átlagtól. Ennek legfőbb oka az lehet, hogy a fizetésemelésekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor a vállalatok figyelembe vették, hogy a marketinges munkakörök évek óta a legjobban fizetettek közé tartoznak, ezért ott az átlagosnál kisebb emelésekre került sor.
