A pénzügyi-gazdasági krízis miatt legkésőbb jövő év januárra átlagosan 10–30 százalékkal, azaz négyzetméterenként 1-2 euróval drágulnak a fővárosi irodabérleti díjak. A finanszírozási és fenntartási költségek növekedését ugyanis a bérbeadók a bérbevevőkre hárítják tovább – figyelmeztetnek ingatlanpiaci szakemberek. Emiatt – ha erre a bérbeadói oldallal való tárgyalás során lehetőség van – célszerű nemcsak 2009-re, akár 3–5 éves szerződéssel a következő periódusra is előre lekötni az irodákat még a mostani, viszonylag olcsóbb tarifákon. Így a bérbeadó a lekötött időszakon belül csak a várható euróinfláció hatásait háríthatja tovább a bérbevevőre, más terheket nem. A várható további drágulás oka, hogy legkésőbb 2010 második félévére jelentősen csökken az „A” kategóriás budapesti ingatlanpiaci kínálat, mivel a fejlesztők a krízis miatt visszafogják újabb beruházásaikat – összegezte Petrovszky Gábor, a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke. Eközben viszont az amortizáció miatt változatlan ütemben kell átsorolni „B” vagy „C” minősítésűekké korábbi „A” kategóriás irodaépületeket. Az ingatlanszakma szerint tehát lehet, hogy a kkv-szektort is sújtó válság miatt a kereslet is stagnálni fog, ám ezt jóval felülmúlja majd a kínálat visszaesése. Mindezt tetőzi, hogy a jelenlegi paletta sem túl nagy: Budapest a maga mintegy 1,8 millió négyzetméter összterületű „A” kategóriás irodakínálatával messze elmarad például Bécs 12–13 millió négyzetméterétől (az amortizáció miatt ráadásul itthon már korábban is csökkenés volt tapasztalható, hiszen 5 éve még a magyar főváros is 2 millió négyzetméternyi „A” kategóriás irodaterülettel büszkélkedhetett.). Az ingatlanosok a várható drágulás ellenére sem tanácsolják, hogy a kkv-k a bérlés helyett saját telephely vásárlását vagy fejlesztését válasszák – akár befektetési céllal is. Petorvszky szerint mind a sikeres, mind a sikertelen vállalkozások mérete – s ezáltal telephelyigénye – folyamatosan változik. A megvásárolt ingatlan így idővel nem lesz megfelelő méretű, gátolja a cég mobilitását. Statisztikák szerint egy hazai vállalkozás – normál üzletmenet keretében is – 4-5 évente költözködik. Az ingatlanvétel amúgy is felesleges módon köti le a cég szabad tőkéjét, amelyet a vállalkozás fejlesztésére lehetne fordítani. S akkor még nem is szóltunk a további járulékos kiadásokról, a vásárláshoz kötődő ügyvédi, ingatlanügynöki, áfafizetési és -visszatérítési, valamint illetékkötelezettségekről (az ilyen típusú terhek bérletnél jóval kisebbek, átláthatóbbak). Ha egy vállalkozás mégis a telephelyvétel mellett dönt, célszerű olyat választania – akár a saját szempontjainak rovására is –, amely eltérő tevékenységű, cégprofilú piaci szereplők számára is forgalomképes. Szükség esetén ugyanis csak így tud túladni az ingatlanon. A vétel előtt a korábbinál alaposabban kell tájékozódni a hitelintézeti finanszírozási lehetőségekről. A korábbinál szigorúbb banki hitelbírálat miatt korántsem biztos, hogy a cég tudja alkalmazni azt a sémát, amely szerint a 20–30 százaléknyi önerőből megveszi a telket, a maradék 70–80 százaléknyi hitelből pedig felépítteti rá az épületet.
Veszélyes betegségeket kockáztat, aki nem alszik rendesen
Egyebek mellett pszichés zavarokhoz, magas vérnyomáshoz és testsúlyzavarhoz is vezethet, ha nem úgy alszunk, ahogyan kellene.
