A több mint hétéves összehasonlító grafikonon az idei második negyedéves érték jelenti az abszolút mélypontot az üzleti környezet megítélésében. A két másik rossz értéket 2004 és 2006 első félévében mérték, valamint 2002 első és 2005 harmadik félévében volt a legkedvezőbb ez az érték (majdnem háromszorosa a mostaninak).
Üzleti környezeti index Forrás: GkI
A GkI Gazdaságkutató több száz Magyarországon működő céget keresett meg. Az üzleti környezet elemzésekor a gazdálkodási környezet bizonytalanságára, az állami szabályozás kiszámíthatóságára és az üzleti infrastruktúra fejlettségére kérdeztek rá, de figyelembe vették a magyar állampapírok kamatfelárát is (ebben tükröződik a külföldi befektetők magyar gazdaságba vetett bizalma).
A kisvállalkozók nagyon pesszimisták
A kutatás szerint az állami magatartás megítélése a kisvállalkozók körében sokkal negatívabb volt, mint a közép és különösen a nagyvállalatoknál (ez még csak az idei első féléves állapotot tükrözi).
„Folyamatosan változtatták és változtatják a gazdaságpolitika irányát, szinte teljesen kiszámíthatatlan a kisebb cégeknek, hogy milyen adózási és általános makrokörnyezettel találkoznak néhány hónapon vagy éven belül” – panaszkodott az FN-nek Tóth István János, az MKIK (kereskedelmi kamara) Gazdaság és Vállalkozáselemzési Intézetének tudományos főmunkatársa.
A kutatóintézetnek a Figyelővel közösen készített felméréséből kiderül, hogy a gazdaságpolitikai bizonytalanság mellett eddig enyhén javult a kkv-k helyzete idén, Tóth szerint elsősorban az élénkülő belső piac miatt (a kisvállalkozások többsége ebből él).
„A kamatfelár emelkedése elsősorban a kisvállalkozókat érinti, mert ők inkább gazdaságpolitikai bizonytalanság mellett eddig enyhén javult a kkv-k helyzete idén, Tóth szerint elsősorban az élénkülő belső piac miatt (a kisvállalkozások többsége ebből él).
A nemzetközi pénzügyi környezet is instabil
A hazai cégeket persze a nemzetközi pénzügyi bizonytalanság is sújtani fogja. A Magyar Bankszövetség elnöke egy televíziós műsorban bejelentette, hogy itthon is drágábban lehet majd hitelt kapni és jobban megvizsgálják majd partnereiket.
„A beruházások tartós lassulása miatt a magyar építőipar mellett a fogyasztási cikkek gyártói, forgalmazói, szállítmányozói, valamint a turisztikai cégek körében nehézségek lesznek” – figyelmeztetett Gerendy Zoltán, a BDO Forte Könyvvizsgáló cég vezető partnere és hozzátette, hogy sokan fognak élni a kockázati tőke lehetőségével, ami azt jelenti, hogy egyre több cég fog külföldi tulajdonba kerülni.
„A kamatfelár emelkedése elsősorban a kisvállalkozókat érinti, mert ők inkább forintban vannak eladósodva, de a nemzetközi válság miatt hosszabb távon a közepes méretű cégek is pénzszűkében lesznek, mert drágulni fognak a devizahitelek” – pontosított az FN-nek Karsai Gábor a GkI vezérigazgató-helyettese.
A cég kutatásából az is kiderül, hogy már a külföldi tulajdonú magyarországi közepes méretű cégek is kiszámíthatatlannak tartják a kormányzati lépéseket (korábban ezt nem találta problémának a megkérdezett cégvezetők többsége). Hasonló eredményre jutott a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is néhány hónapja megjelent éves felmérésében (amelyben már az idei első félévet is vizsgálták).
Az indexet meghatározó többi mutató közül kettő enyhén csökkent, a kamatfelárak pedig stagnáltak, igaz a Visegrádi országok közül (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) még így is az itthoni a legmagasabb.
Versenytársaink rosszabbak
Viszonylag kedvezően alakult régiós versenyképességi helyzetünk a többiek gyenge teljesítménye miatt. Romániában például a nagy folyó fizetési hiány és a növekvő munkabérek miatt (tavaly óta 25 százalékkal nőttek a bérek) drasztikusan csökkent a versenyképesség. Szintén rosszabb helyzettel találkoznak a cégek a többi országban, elsősorban a nyugat-európai exportpiacok lanyhulása miatt, a tanulmány szerint Szlovákia különösen kiszolgáltatott helyzetben van az autóipar magas részaránya következtében.
A versenyképességi mutató elemei közül érdemes kiemelni az úgynevezett költség-versenyképességi adatot, amely Ausztria és Szlovénia kivételével minden országban romlott (mindkét országban az euró a hivatalos fizetőeszköz, így nem került sor a valuta nominális felértékelődésére).
