„Nincsenek független elemzések, mivel mindegyiket multik, vagy dohányzásellenes szervezetek készíttetik a piackutató és elemző cégekkel” – summázta kutatásuk eredményét Gazsó Tibor, az MTA Politikatudományi Intézetének főtanácsadója, és hozzátette, hogy a kormánynak egy külön hivatalt kellene felállítania nem kifejezetten a dohányzás és a törvényi szabályozás vizsgálatára, hanem az összes hasonló problémával küszködő rendszerre. Az MTA intézete egyébként a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) felkérésére készítette el tanulmányát.
Gazsó szerint a többi között a teljes egészségügyre és az energetikára is jellemző, hogy a politikai döntéseket nem megalapozott és független elemzésekkel támasztják alá, hanem az éppen aktuális erősebb lobbicsoport által készítetett tanulmány és kampány befolyásolja a mindenkori kormányt.
„Ez egyszerűen nem igaz, a dohányzás hatásait is többször vizsgálták az elmúlt évtizedben, hosszú, több évig elhúzódó kutatásokkal” – vélekedett az FN-nek Barta Judit, a GkI egyik főmunkatársa. A kilencvenes évek végén készült például egy többlépcsős vizsgálat (a parlament finanszírozta), amelyben a magyar viszonyok mellett a nemzetközi példákat is szemügyre vették. Ebben azt is kimutatták, hogy a férfiak körében növekszik drámai mértékben a dohányzás. A mindössze két-három millió forintba kerülő kutatást 2000-ben végül megismételték (már a kormány pénzéből).
Jól jöhet a jövedéki adó tervezett növelése
Elsősorban az adóemelések költségvetési és hosszú távú dohányzáscsökkentő hatásait nézték a két éve készített felmérésben. A 350 milliárd forintos éves költséggel szemben, amelybe belevették a korai halálozások, a többlet egészségügyi ráfordítások, valamint a megnövekedett gyógyszertámogatások költségét is, 2006-ban mindössze 250 milliárdos állami jövedékiadó-bevétel állt.
„Többéves tapasztalatunk alapján egyszázalékos jövedékiadó-csökkentés 0,4 százalékos fogyasztáscsökkentéssel jár, tehát a kormány tervezett 10 százalékos adónövelése 4 százalékos csökkentéssel fog járni a cigarettázásban” – mutatta be legutóbbi kutatási eredményüket Tompa Tamás, a GkI kutatója hozzátéve, hogy hasonló példákat mutattak az ír és az olasz felmérések is.
A nyugat-európai példákra hivatkozott a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) is, amikor a teljes beltéri dohányzáskorlátozás magyarországi bevezetésének veszélyeivel riogattak. „Amikor bevezették a tilalmat, először mindenhol csökkent a fogyasztás, majd újból visszaállt az eredeti szintre néhány hónap múlva” – mondta el Háber Tamár az MVI elnöke azon a rendezvényen, ahol bemutatták az MTA-val készíttetett tanulmányukat.
A vendéglátósok félnek a tilalomtól
Az elnök hozzátette, hogy a magyar lakosság mindössze 28 százaléka jár hetente legalább egyszer vendéglőbe, ez az arány Nyugat-Európában 78-80 százalék, tehát sokkal kisebb érdek fűződik a nemdohányzók védelméhez. „Nehéz lesz betartatni a tilalomról szóló törvényt, főleg vidéken, ahol sok helyen csak néhány kis kocsma működik, és ezek sokkal rosszabb helyzetben vannak. Arra lehet számítani, hogy tömegesen mennek majd csődbe a vendéglátósok” – mondta el félelmeit az ipartestület elnöke.
Az 1999-ben megalkotott törvényben egyébként még nem szerepel a teljes tilalom, a vendéglátóhelyeknek mindössze biztosítaniuk kell a külön füstmentes helyiségeket. Az ipartestület szerint a törvényben nincsenek pontosan lefektetve a végrehajtási záradékok, és ezért az ellenőrök nem tudják következetesen végezni munkájukat, így sok éttermest megbüntetnek akkor is, ha csak apróbb mulasztást követett el.
Az érdekképviselet attól tart, hogy beigazolódnak a sajtóban megjelent híresztelések, és a kormány még az idei őszi ülésszakon megszigorítja a szabályozást. „Nem a törvények ellen vagyunk, csak azt szeretnénk elérni, hogy a vendéglősök eldönthessék, hogy a teljes mentességet válasszák, vagy kialakíthatnak különtermeket” – pontosított Háber és hozzátette, hogy részletes hatástanulmányok nélkül, és a kültéri dohányzási szabályok lefektetése előtt nem lehet újból hozzányúlni a beltéri füstölés szabályaihoz.
A testület vezetője szerint sok vendéglős a kültéri bővítés felé mozdulna, de sokan biztosan megvennék a szomszédos üzleteket is, ezekhez a beruházásokhoz viszont idő kell, nem lehet kész helyzet elé állítani a vállalkozókat.
Több megelőző reklám kellene
A mielőbbi megoldásra és a teljes tilalom bevezetésére sürget viszont az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE). A szervezet évente kiadja jelentését a magyar Gallup Intézet támogatásával. A legfrissebb tavalyi anyagból kiderül, hogy nem változott érdemben a dohányzók száma, viszont a korosztálybeli összetétel egyre nyomasztóbb képet mutat. A 60 év alatti népesség körében tízből legalább négyen gyújtanak cigarettára napi rendszerességgel, 60 év felett viszont már csak minden ötödik ember (21 százalék).
„Magyarországon szinte alig költenek megelőzésre, Nyugat-Európában például szinte minden országban lehet találkozni dohányzásellenes óriásplakátokkal” – mutatott rá egy hiátusra Gazsó és hozzátette, hogy óriási pénzek lennének a megelőző kampányokra az unió forrásaiból. Izraelben például az utóbb évtizedben sékel milliárdokat költ a kormány minden évben a kifejezetten a fiataloknak szóló tudatformáló kampányokra.
Az MTV izraeli adásán folyamatosan mennek a hirdetések, az utcákon és a szórakozóhelyeken pedig szinte mindenhol lehet találni plakátokat és szóróanyagokat, amelyek nem riogatnak, viszont bemutatják a fiataloknak, hogy mennyire nem trendi dolog a cigizés. Az eredmény bámulatos, az utóbbi 5 évben 40 százalékkal csökkent a dohányzás a 25 év alatti korosztályban.
