– Életem legjobb döntése volt a szerbiai megbízás, amelytől ezután sem válok meg – ezt tavaly novemberben nyilatkozta lapunknak, miután a szerbiai Ringier irányítása mellett Papp Bélától átvette a magyarországi cég vezetését is. Miért távozik Szerbiából?
– Ennek több oka is van. Egyrészt mert kimerítő volt az ingázás Budapest és Belgrád között…
– Mennyi időt töltött Szerbiában egy héten?
– Nagyjából 60:40 százalékos arányban oszlott meg az időm a szerb vállalat javára.
– Az ön döntése volt, hogy a két ország közül Magyarországot választotta?
– Részben az én döntésem volt, mert ha nagyon akarom, akkor továbbra is vihettem volna párhuzamosan a két országot. De talán a szerb cégnek is jót tesz egy kis változás. Egyébként február környékén döntöttünk úgy, hogy megkeressük az utódomat, és a jövőben csak Magyarországra koncentrálok. Az ottani piac olyan fejlettségi szinten van, hogy a nagyobb építkezések ideje lejárt.
– A kollégái éreznek majd valami változást azon kívül, hogy mostantól gyakrabban látják?
– Sokkal többet kommunikálok majd velük személyesen, és lesz időm arra is, hogy mélységében foglalkozzak egyes lapok teljesítményével.
– A munkatársai igényelték, hogy többet legyen itthon?
– Egyfolytában.
– Tavaly azt mondta, hogy nem lesz gond a két céget egyszerre vinni, mert nem kell apáskodni a kollégák fölött. Több törődést igényelnek, mint gondolta?
– A törődésnek nem azt a formáját igénylik, hogy fogjam a kezüket. Sőt, szerintem abba legalább annyira belebolondulnának, mint én. Inkább azt mondanám, hogy nagyobb biztonságban érzik magukat, ha itt vagyok, és bármilyen problémával be tudnak jönni hozzám, gyorsabban születnek döntések, gyorsabban kerül aláírás a szerződésekre.
– A jövőben vállalna újabb kiküldetést?
– Nem hiszem, hogy még egyszer első számú operatív vezetőnek elmennék külföldre. Ha nem lenne családom, lehet, hogy más lett volna a helyzet. Akkor talán maradok, hiszen nem motivált volna semmi, hogy kiszálljak egy dinamikusan növekvő piacvezető cégből. A szerb piac még mindig sok kísérletezést és kreativitást enged. Bizonyos dolgokat ott meg lehet csinálni kisebb tőkéből, nálunk már nem.
– Cégen belül könnyebb forrást szerezni egy ottani beruházásra, mint egy magyarra?
– Ezt most már nem mondanám… Eddig egyébként így volt.
– Azt nyilatkozta tavasszal, hogy a magyarországi Ringier komoly fejlesztések előtt áll. Mit értett ez alatt?
– Elemeztük a portfóliónkat, és minden termékünkre vonatkozóan középtávú tervet készítettünk. Ezek közül eddig a leglátványosabb a Blikk megújulása volt, a lap életében még soha nem volt akkora átalakítás, mint most. Vannak folyamatban lévő fejlesztések is, ezekről viszont még nem beszélnék.
– Az elmúlt közel egy évben mi az, ami az ön nevéhez fűződik a magyar Ringier-nél?
– A cégen belüli struktúraváltás és egyes személycserék. Az én ötletem volt a Blikk tavaszi kaparós nyereményjátéka, amely az utóbbi idők legsikeresebb blikkes akciója volt. Emellett számos projekt jelenleg is folyamatban van, például az új székházé. Utóbbinál a tender előkészítésénél tartunk.
– A Ringier magyar cégei közül a magazinokat kiadó Euromedia Bt. szekere futott tavaly a legjobban, árbevétele az inflációt meghaladó mértékben nőtt. Melyik magazinjuk pörgött a legjobban?
– Elsősorban a 2006 végén indult Hot!, de a Blikk Nők piaci térnyerése is jelentős volt.
– Tehát ha nincs új lap, akkor stagnál az Euromedia is?
– Ez egy „mi lett volna, ha” kérdés… Azért olyan nem volt a Ringier elmúlt tíz évében, hogy ne nőtt volna a cég.
– A Blikket és a Nemzeti Sportot is megjelentető Ringier Kiadó Kft. a 2006-os év 13,054 milliárdos árbevételét tavaly csak 89 millió forinttal növelte. Ez azért reálértéken csökkenést jelent.
– Nem alakult kifejezetten jól a tavalyi év, a menedzsment figyelme megoszlott: a Medialog akkor indult, és az átállás nem volt problémamentes. Ez a bevételeken is meglátszott. A vezetőcsere is viszonylag sokáig „lógott a levegőben”. Én csak novemberben érkeztem, ezért 2007-ről nem tisztem nyilatkozni.
– Mit lehet kezdeni a csökkenő árbevételű és példányszámú Népszabadsággal?
– A Népszabadságnál folyamatban van egy átfogó stratégiai tervezés és egy komoly piaci elemzés. Erről bővebben Kovács Tibor vezérigazgatót kell megkérdezni. Amúgy ő is részt vesz a Ringier igazgatósági ülésein, vannak témák, amiket megvitatunk. Egymás operatív ügyeibe nem nagyon szólunk bele, ugyanakkor elmondjuk egymásnak a véleményünket.
– Ezek szerint a Népszabadság vezérigazgatója nem is önnek riportol?
– Nem. Kovács Tibor és én is a svájci anyavállalat Magyarországért és Romániáért felelős igazgatójának számolunk be. Tiborral 1999 óta dolgozunk együtt, jól ismerjük egymást.
– Szerbiában az irányítása alatt ingyenes lap indult. A hazai piac még nem érett meg erre?
– A piac nincs olyan állapotban, hogy elviselne még egy ingyenes napilapot. Nem elsősorban az olvasók, hanem a hirdetők szempontjából. A napilapos hirdetési torta még többfelé oszlana, tehát minden szereplő rosszul járna. Ezt jól mutatja, hogy a Budapesti 7 Napot is bezárták, s ha a PLT-nél azt mondják, hogy ez a történet nem rentábilis, hagyjunk fel vele, akkor annak azért komoly okai vannak. Ráadásul drága mulatság ingyenes napilapot indítani. Nem hiszem, hogy lenne ma Magyarországon olyan kiadó, amely pont most akarna ebbe belevágni csupán üzleti érdektől vezérelve. Illetve ha valakinek már ennyi pénze van, annak jobb médiabefektetést is tudnék ajánlani.
– Például mit? Internetet?
– Akár, de a magazinpiacon is vannak még ígéretes területek.
– Nem faramuci a helyzet, hogy eredetileg informatikusként került a céghez, amelynek épp az internetes fejlesztések terén vannak komoly lemaradásai?
– Az elmúlt tíz évben számos olyan történelmi pillanat volt, amikor több kecsegtető lehetőséggel is találkozhattunk az internetes piacon. Amikor még az online hozzám tartozott, elég sok projekt futott, viszont az internetes lufi kipukkanása után megcsappant a netbe vetett bizalom. Nem csak a Ringier-nél, világszerte más cégeknél is. Általában ha egy területet elér a recesszió, az kicsit hosszabban elhúzódik, mint az internet esetén. Szerintem senki nem gondolta akkor, hogy később mindezek ellenére ilyen mértékű növekedés lesz. Ráadásul akkoriban sokkal több lehetőség volt az offline piacon is.
– Nem késtek el az online fejlesztésekkel?
– Bizonyos dolgokról lekéstünk, de nem most, nem tavaly, hanem öt éve. Ugyanakkor soha nem késő, mert az internet még nagyon messze van attól, hogy mozdulatlan erővonalakról beszéljünk.
– Van hobbija?
– Szeretek autót vezetni.
– Budapest és Belgrád között volt alkalma. Mi lesz most a száguldással?
– Azért nem fogok búslakodni… Amikor kimentem Szerbiába, 28 éves voltam, és egészen másképp álltam a dolgokhoz. Amibe ott belekezdtem, sikerült. Most már más dolgok is fontosak az életemben, nemcsak a karrier, hanem például a családom. Több időm jut a sportra, időnként moziba járok majd és utazgatok itthon.
