A régiónkban működő német kereskedelmi kamarák 840, többségében kis- és középvállalkozást kérdeztek meg egyebek mellett arról, hogy mennyire tartják jó befektetési terepnek az kelet-közép-európai országokat, és hogy melyek azok a területek, ahol javítani kellene a körülményeket.
Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetét a régióban a legrosszabbnak ítélték, Makedónia és Litvánia után utolsók vagyunk, a megkérdezettek több mint fele szerint rossz az ország helyzete. A jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban 36 százalék számít romlásra, a rangsorban a 10.-ek vagyunk.
A cégek konkrét tevékenységeit érintő kérdéseknél is szinte mindenhol a sor végén kullogunk. Az adózás előtti eredmények, a beruházási kiadások és az új alkalmazottak felvételében egyaránt az utolsó három helyre szorultunk.
Máshol is rossz a helyzet
Öröm az ürömben, hogy nemcsak Magyarországot látják borúsan a német cégek. A 14 országot tömörítő régióban átlagosan 24 százalékkal csökkent a bizalom a nemzetgazdasági üzleti környezeteket illetően és 8 százalékkal mérséklődött a konkrét üzletmenetben a korábbi évekhez képest. Különösen borúsan látták a balti államok gazdaságát a felmérésben megkeresett cégek. A magyar 36, illetve 13 százalékos visszaesések így nem tekinthetőek drasztikusnak.
Ez abból is látszik, hogy a magyarországi cégek 73 százaléka ma is itt alapítana üzletet, tehát nem látják borúsan a helyzetet. A többi országgal összevetve a legtöbb tennivalót az adók, a bürokrácia, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az élőmunka költségeinek csökkentése és a fizetési morál területén találták.
„Egyáltalán nem hatékony a magyar hivatalok működése, a különböző hatóságok egymásra várnak, közben telik az idő és euró százezrek vesznek el” – fogalmazta meg kritikáját, a Magyarországon is több mint 8000 főt foglalkoztató Robert Bosch Kft. egyik vezető munkatársa.
Ígéretekből nincs hiány
A gazdasági tárca nem fukarkodik az ígéretekkel, augusztus 20-a után tárgyalja a kormány az adórendszer egyszerűsítésére készített törvénycsomagot, amely 5 területre koncentrál. Az egyelőre még bizalmasan kezelt intézkedéstervek között jó néhány van, amelyet már idén be akarnak vezetni, hosszú távon az a cél, hogy a GDP 6,8 százalékát kitevő bürokratikus terhet az unió átlagához közelítsék (3,5 százalék).
Az FN információi szerint a tervezetben az adóbevallási rendszer drasztikus átalakítása is szerepel, amely elsősorban a legkisebb cégeknek és a magánvállalkozóknak jelenthet könnyítést.
„Pusztán az adórendszer egyszerűsítése 750 milliárd forintos plusz jövedelmet hoz majd a gazdaságnak, ez felér egy jelentős adócsökkentéssel” – ígérte a lépéseket Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium versenyképességért felelős szakállamtitkára.
Konkrét könnyítés
A gazdaságpolitikus a gazdasági tevékenységet jelölő TEÁOR számok új uniós rendszerének bevezetését említette példaként, amely Egyed Géza szerint a korábbi feltételekkel nem kevesebb, mint 100 milliárd forint többletköltséget jelentett volna a magyar gazdaságnak (az ügyvédek, a cégbírósági és adótanácsadói díjakkal együtt). Szeptemberben egy új, sokkal egyszerűbb szisztémát ígérnek.
Egyed Géza hozzátette, hogy uniós gyakorlat alapján egy úgynevezett standard costing modellt vezetnek be szeptembertől, amely az új előterjesztésekben azt vizsgálja, azok mennyire növelik, vagy éppen csökkentik a bürokráciát. A jövőben csak azok a törvények kerülhetnek majd a kormány elé, amelyek nem járnak az adminisztrációs terhek növelésével, vagy más területeken kompenzálják azokat.
