Üzleti tippek

Hány adót fizetünk?

admin

2008. 07. 15. 08:00

Adózási szakemberek szerint az adminisztrációs kötelezettség azzal csökkenhetne a leginkább, ha számtalan apró-cseprő adófajtánk meny-nyiségét csökkentenénk – esetleg összevontan kellene teljesíteni eze-ket.

Egy vállalkozásnak az adóhatóságnál teljesítendő adói 2008 júliusá-ban, azaz egyetlen hónapban minimálisan tizenegy átutalási megbízás-sal teljesíthetők. Ezek a következők: áfa, társasági adó, szja, nyugdíj-járulék, egészségbiztosítási járulék, munkaadói járulék, munkavállalói járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, egészségügyi hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás. S ez persze bő-vül, ha például a társaság 20 alkalmazottja 20 különböző magánnyug-díj-pénztárnak a tagja, vagy van a cégnek olyan „alkalmazottja”, aki után ekhót, és nem tb-járulékot kell fizetni.
Időről időre felvetődik az ötlet, hogy legyen az APEH-nek egy szám-lája, amelyre fogadja a befizetéseket, majd szétkönyveli a különböző adónemekre. Ez azonban eddig sosem valósult meg. A sok átutalással feltehetőleg csak a bankok járnak jól, mivel kis- és középvállalkozá-sok számára nemigen kínálnak olyan számlacsomagot, ahol ilyen mennyiségű utalás ingyenes vagy kedvezményes lenne.

A kultúra határai

Az elmúlt év végén az is szóba került, hogy vonjanak össze három kisadót: az innovációs járulékot, a rehabilitációs hozzájárulást és a szakképzési hozzájárulást. Ez az ötlet már törvénytervezeti formában lelte halálát – ezúttal a kisvállalkozások örömére. Az öröm oka az volt, hogy az összevonással növekedtek volna az adóterhek, mert olyanoknak is kellett volna rehabilitációs hozzájárulást fizetniük, akik addig nem voltak erre kötelezettek.

Az idei tavasz slágere a szintén ötletstádiumban elvérzett „nyakkendő-”, illetve internetadó volt. Ezek egyébként a nem túl ismert kulturális járulék részeként kerültek volna be a történelembe. Joggal kérdezték tavasszal sokan, hogy a nyakkendők után miért fizetnénk adót, hol itt a kultúra?! De ugyanígy megkérdezhetjük, hogy miért fizetünk kultu-rális járulékot a tárolók, silók, raktárak építése után. Az értelmes in-doklás ezúttal is elmaradt.

Mit mond a lista?

Hogy hány különböző adóból mennyi bevétele származik az államnak, arról sok statisztika szól. Az APEH-hez befolyó bevételek megoszlását az érdeklődő, adótudatos állampolgárok és vállalkozók a szervezet honlapján is megnézhetik. A 2007-es listán 20 különböző adónem szerepel.

A táblázatból az is látható, hogy bár az első helyen a társadalombizto-sítási járulék áll, ez megtévesztő, mert ilyen címen két különböző járu-lékot fizetünk. Ha megosztjuk a 33 százalékos részt a nyugdíj és az egészségbiztosítási járulék között, mindjárt visszaesnek a még mindig előkelő harmadik és negyedik helyekre. A dobogó legfelsőbb fokát az áfa kapja, a társasági adó pedig – az előbbi átszámítás következtében – az ötödik helyet csípi el.

Kevésért sokat

Mibe kerül mindez nekünk? Sokba. Ugyanis nem elég, ha adótanács-adóink, könyvelőink figyelme az adóbevételek több mint háromnegyedét kitevő adókra (áfa, járulékok, tao, szja) koncentrálódik, bíbelődniük kell olyan apróságokkal is, mint a televíziók üzemeltetési díja, a bolti nylon-, vagy papírzacskók környezetvédelmi termékdíja és hasonlók.

Ugyan ki fizeti meg azt, hogy a vállalkozó, könyvelő, adótanácsadó munkaidejének több mint felét azzal tölti, hogy egyezteti a magán-nyugdíjpénztári folyószámlákon mutatkozó, néhány forintos (!) hátra-lékokat, kiszámítja, hogy a raktárba beérkező anyagon hány kilo-gramm zsugorfólia volt, hány televíziókészülék és mennyi ideig üze-melt? Ebből a sok munkából az állam összes bevételének mindössze 10 százaléka folyik be.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.