Üzleti tippek

Rubik kocka vagy pornóipar?

admin
admin

2008. 06. 24. 12:11

Magyarország már egyáltalán nem jeleskedik az új találmányokban, de azért van néhány sikeres ötlet, mint a gyógytornáztató robot, vagy az eldobható bili. Az Üzlet&Siker sorra vette az ígéretes jövő előtt álló magyar szektorokat és az új találmányokat.

„A
Kürtőskalács kevés a jó hírnévhez” – jelentette ki egy budapesti konferencián egy amerikai kommunikációs szakember, akinek cége, a Saffron Communications akkoriban Lengyelország nemzetközi hírnevének javításán dolgozott. Munkája során botlott bele az akkoriban rendezett londoni magyar kulturális hét alkalmából felállított standba, melynek reklámüzenetét meglehetősen gyengének találta.

Ha külföldön helyiekkel diskurálunk, természetesen még mindig szívet melengető, amikor szóba kerül a Rubik-kocka, Puskás Öcsi, a gulyásleves, esetleg Tokaj vagy ismert magyar kutyafajták neve. De ha ez egy nemzetközi konferencián a globális gazdasági elitnek is csupán ilyen dolgok élnek az emlékezetében Magyarországról, az már inkább kiábrándító.

Eközben pedig az egykori sorstársak fejlődési pályájáról – a kelta tigrisről, az autóipari nagyhatalommá váló Szlovákiáról vagy a lesajnáltból a prémiumkategóriába felkapaszkodó Skodáról és a dizájnvezér Gorenjéről – tankönyvi sikersztorik születnek. A Tisza cipőre és a Túró Rudira mi itthon büszkék lehetünk, de egy ennél nagyobb kaliberű márkákról kellene, hogy szóljon egy tízmilliós ország.

A működő tőke szeret minket

Sok mindent elárul egy ország lehetséges fejlődési irányáról a külföldi befektetők magatartása: A GKI tanulmánya szerint 1990 és 2004 között mintegy 47 milliárd euró külföldi működő tőkét fektettek be Magyarországon, főleg a gépiparba, a távközlésbe, az infokommunikációba, a logisztikába, valamint az ingatlan- és a pénzügyi szektorba.

A szakemberek egy része szerint a mobil távközlés, a nanotechnológia és a biotechnológia jelenthet Magyarország számára kitörési pontot. Ezek a területek egyébként elsőbbséget élveztek az elmúlt évek kormányzati támogatáspolitikájában is.

Magyarországon a termelékenység és a nemzetközi versenyképesség javulása koncentrálódott néhány feldolgozó-, főleg gépipari ágazatra: híradástechnika, irodagépek, villamosgépek gyártása, járműgyártás. Ezek a szektorok kiemelkedően exportképesek, míg más feldolgozóipari alágazatok lemaradtak.

Az uniós csatlakozás évében a magyar kivitel gyorsabban nőtt, mint a visegrádi országok átlaga, és az újonnan csatlakozott országokba irányuló magyar export gyorsabban bővült, mint az onnan származó behozatal. A magyar vállalkozások – az élelmiszerek kivételével – piacot nyertek.

—-Tranzitország élre tör?—-

Az ország gazdasági mutatói között reményt keltő, hogy a csúcstechnológiai exportnak magas az aránya az összes kivitelben (a világon 23. helyen állunk, előrébb mint Hongkong). Európa egyik legversenyképesebb gazdaságának, Finnország high-tech-exportjának 57 százalékát érjük el.

Sajnos a finnekkel ellentétben Magyarországon a kutatás és fejlesztés (K+F) és a high-tech-export között kevés a kapcsolódás, mivel ezeknek az exporttermékeknek a döntő hányadát olyan külföldi vállalatok adják, amelyek kevés K+F ráfordítást hajtanak végre.

Valójában tehát csak a telephelyei vagyunk a világszintű vállalatoknak, azok nem integrálódnak igazán a hazai kutatási és képzési szektorba, hogy kutatási eredményeik nyomán kijelenthetnénk: ízig-vérig magyar terméket gyártanak.

Az Audi motorjain olvasható Made in Hungary felirat bármikor könnyen megváltozhat, ha a német konszern így határozna. Jelenleg a cég elégedett, és Győrben évről évre bővíti kapacitásait, ezt racionális érvek indokolják, nem érzelmek.

A logisztikai álom

„Lehet Magyarországból logisztikai központ, de erre csak nemzetközi összefogással, a környező országokkal együttműködve szabad törekedni” – véli Némon Zoltán, a hét szakmai szervezetet tömörítő Logisztikai Egyeztető Fórum főtitkára, aki fontos eredménynek tekinti, hogy – részben a szervezet nyomására – elkészült a nemzeti logisztikai stratégia. Az egyelőre még nem nyilvános anyag környezetvédelmi hatástanulmányain dolgozik a gazdasági tárca.

Az országban ma 13 országos és 25 regionális logisztikai központ működik az európai közlekedési folyosók magyarországi vonalai mentén. Ráadásul az országos központoknak csak egy része működik teljes kapacitással, van még bőven tér a fejlődésre. „Ki kell használni az ország földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyöket, de a cél az, hogy az átmenő áruhoz hozzáadott értéket is adjunk, ami lehet a raktározáson kívül az elosztás és például a helyi igényeknek megfelelő csomagolás” – pontosított Némon Zoltán.

A logisztikai feltételek fejlesztések a szakértő szerint környezetvédelmi szempontból nem kedvezőek, mégis fontos a közúthálózat fejlesztése, a gyorsforgalmi utak határtól határig való kiépítése. Egyértelmű az összefüggés a gyorsforgalmú közúthálózat fejlettsége és a gazdasági teljesítmény között. Az európai áruszállítás döntő többsége egyébként jelenleg közutakon folyik, az Unió célja, hogy ennek egy részét a vasútra tereljék.

Sok ködös álomkép, kevés szabadalom

Az innovációval foglalkozó szakértők egy része szerint a vissza-visszatérő „találjuk ki magunkat” mozgalmak nem vezethetnek sikerre. Egyrészt gyökeres változás mesterségesen nem indítható be, és nem tartható fenn a lendület évtizedekig. Ha a hagyományosan jó területeinken (gyógyszeripar, műszeripar, oktatás) lépést tartanánk a világgal, vagy csak megőriznénk egykori nívónkat (vizeink szigorú védelmével, a magyar vendégszeretetre rácáfoló vállalkozások kiszűrésével), az már önmagában is elég lenne a világhír fenntartásához.

A politika feladata nem a ködös távoli célok kitűzése lenne az egykori ötéves tervek szellemében, hanem a keretfeltételek megteremtése és fenntartása, hogy bármilyen eredeti kezdeményezés, amely a privát szektorból jön, gyorsan szárba szökhessen.

„Minden felmérésünk azt bizonyítja, hogy a kkv-k egy jelentős hányadában igen nagy lehetőség rejlik, s ez nem az ágazattól függ. Nem igaz, hogy a biotechnológia, az energiaipar vagy az autóipar jelentené a kizárólagos kitörési lehetőséget. A mezőgazdaság, az élelmiszeripar területén is hatalmas lehetőségek vannak a feldolgozott termékek, például a minőségi borok formájában” – állítja Viszt Erzsébet, a GKI szakembere és a Versenyképességi Kerekasztal tagja.

Kis cégek esetében még speciálisabb marketing szükséges, mint a nagyvállalatoknál: „Egy kisvállalkozás nem fog tudni nagy mennyiséggel betörni a piacra egy új termékkel; valami speciálisat kell kitalálnia, olyat, amiből elég, ha elad egy évben ötvenet, mert meg tud belőle élni.”

Egyre szürkébb a magyar szürkeállomány

„Uniós összehasonlításban kevés a magyar szabadalom, s ennél is kevesebb, ami a beadottak közül üzletileg is sikeres lesz” – vélekedett Makra Zsolt, az innováció- és vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó Innostart Nemzeti Üzletfejlesztési és Innovációs Központ üzletfejlesztési menedzsere. A szakértő már önámításnak tartja, hogy sokan még mindig a híres magyar szürkeállományra hivatkoznak.

Makra egyetért azzal a véleménnyel, hogy túl sok a felsőoktatási intézmény, így szétaprózódik a finanszírozás, miközben egyes egyetemeken és főiskolákon félfeudális viszonyok uralkodnak. Külföldön a mérnöki képzésnek is része az üzleti készségek fejlesztése, Magyarországon kevés helyen tanítják a vállalkozói ismereteket.

Óriási probléma, hogy bizonyos területeken (a bölcsész-, jogász-, tanárképzésben) továbbra is jelentős a túlképzés. „Még mindig nagyon sok a jó ötlet, a nemzetközi sikerekre számot tartó fejlesztés, Magyarországon, ezek gazdasági sikerekre váltása azonban még várat magára” – mondta el a szakember.

—-Hogyan tovább?—-

Az innováció és a K+F területén tehát vannak elmaradásaink. Az uniós elvárások szerint 2010-re a hazai GDP 3 százalékát kellene kutatásra költeni (jelenleg egy százalék körüli ez az arány), ennek kétharmadát pedig az üzleti szektornak kellene megvalósítania. Kevés az innovatívnak nevezhető vállalkozás: a tíz főnél nagyobb cégek mindössze 17 százaléka. Az uniós mutató 44 százalék.

A főként a tőkeszegény, viszont a nagyoknál jóval rugalmasabb, közép- és kisvállalkozások keveset fordítanak hosszú távú stratégiatervezésre, humánerőforrás-fejlesztésre és a piacra kerülésre, ezért kevésbé exportképesek, és a várható profit is alacsonyabb. Az innovációs tevékenység alacsony szintjét a vállalkozások az új termékek és szolgáltatások iránti kereslet hiányával is indokolják.

A kivétel erősíti…

„Igenis megvannak mind az anyagi, mind a szervezeti feltételek ahhoz, hogy egy jó találmány ma megvalósulhasson Magyarországon” – állítja dr. Arz Gusztáv, a BME Gyártástudomány és -technológia Tanszékének tudományos főmunkatársa.

A tanszékről számos, üzletileg is sikeres fejlesztés került ki az elmúlt években, többek között egy „gyógytornáztató robot” és egy jelenleg is futó nemzetközi projekt keretében kifejlesztett, Rescuer névre keresztelt, távirányítású szerkezet, amely a katasztrófavédelem, illetve a tűzszerészek munkáját segítheti. A kutató szerint nagyon sok múlik azon, hogy egy-egy pályázat hogy van megírva, ezért a kutatócsoport egy munkatársa külön erre specializálódott.

Mi kellene még?

„Ma már nem a természeti erőforrások, nem a tőke, hanem az innováció a gazdasági fejlődés kulcsa” – ad hangot meggyőződésének Makra Zsolt. Problémának látja az állami innovációs támogatások szerinte kaotikus rendszerét, a gyenge innovációmenedzsmentet, a kockázati tőke hiányát és a feltalálók, innovátorok erőtlen vállalkozói készségét.

Elsősorban az ICT (információs és kommunikációs technológia), a megújuló erőforrások és a biotechnológia jelenthet lehetőséget. A hozzájuk forduló vállalkozóknak, kutatóknak, feltalálóknak üzleti tervek készítésében, pályázatírásban és pénzforrás-felkutatásban segít az Innostart. Tavaly egy biogáz üzem elindításához találtak befektetőt.

A találmányok piacra kerülését és az innovatív szakemberek üzleties szemléletre képzését segítő Valdeal Innovációs Zrt.-nél a forráshiány mellett a szellemi jogvédelemmel kapcsolatos szaktudás, a kapcsolatrendszer és az üzleti stratégia hiányát tartják a magyarországi innovátorok fő hiányosságának.

„Márpedig könyvből is meg lehet tanulni a piaci gondolkodást” – állítja pártfogoltjuk, Gara Péter, a közelmúlt egyik nagy nemzetközi sikert elért, itthon kifejlesztett terméke, az eldobható papírbili feltalálója. Az egyetemi tanárként és saját cégében aktív mérnökként dolgozó szakember tapasztalata szerint egy találmány szabadalmi levédetése annyira speciális tudást igényel, hogy azt mindenképpen érdemes külön szakemberre bízni.

………………………………………………….

A Pannon puma jelmezei – ahogy látni szeretjük magunkat

Európa vízbázisa

Magyarország vízkészlete és vízrajza valóban egyedülálló, és ezt az elmúlt évtizedek, évszázadok infrastrukturális túlkapásai sem tudták tönkretenni. Az ásványvízgyártástól a gyógyturizmuson át a horgászatig megannyi gazdasági lehetőséget rejt magában, ráadásul a marketingstratégiát jól segíti a vízi sportok terén felmutatható, eredményekben gazdag történelem.

A vízbázis kiaknázása azonban nem feltétlenül a víz eladásában kellene, hogy kicsúcsosodjon, inkább a vízhez köthető, nagy hozzáadott értékű szolgáltatásokban – természetesen vizeink és vízbázisaink szigorú védelmével.

A Kárpátok éléskamrája

Az általában a mezőgazdasági termelés ugrásszerű bővítésében és az egykori agrárcsoda feléleszthetőségében hívők használják előszeretettel, kötelezően példálózva a márkás húskészítményekkel, a pálinka-, a bor- és a gabonafélék sorával.

Európa kapuja, illetve Ázsia kapuja

Logisztikai kulcspozíciónk idealizált képe, függően a képzeletbeli áthaladás irányától. A valóság azonban az, hogy sem légi, sem tengeri viszonylatban nem érhetünk régiós versenytársaink nyomába, így önálló kapuként szerepelni kizárt. Regionális együttműködésben, szállítmányozásban és magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások területén azonban valóban van keresnivalónk.

Kelet-Európa Svájca

Általában a pénzügyi és üzleti szolgáltatóközpontok (shared service centerek, SSC-k) örvendetes elszaporodása kapcsán kerül ez szóba. Persze tévedés, hiszen Svájc inkább bankjairól híres, az SSC-k tekintetében még India is relevánsabb példának számít.

Kelet Detroitja

Sokáig Győr és Esztergom versenyzett a címért, ma azonban már divat lett azon keseregni, hogy a címet lenyúlták előlünk a szlovákok. A valóság az, hogy az autóipar globális szereplői nem feltétlenül országokban gondolkodnak, nekik a két ország határos területei egy régiónak számítanak, amit a beszállítói vertikumok szerteágazó képe is alátámaszt. A KIA gyárában ugyanúgy hallani magyar szót, ahogy Esztergomban, a Suzukinál is dolgoznak szlovákok.

A zsámbéki szilíciumvölgy

A Zsámbéki-medencében épülő high-tech ipari park és űrkutatási klaszter egyelőre nem úgy fest, mintha fel tudna nőni a kaliforniai elődhöz. Informatikai vállalkozásaink egyelőre inkább fővároscentrikusak, de országszerte elszórtan találhatók azért ellenpéldák. Nehezen lehetne megnevezni speciálisan IT-ban erős központot, legfeljebb IT-ra specializált irodaparkok az említésre méltók.

Európa Bangkokja

Leggyakoribb értelmezésben az inkább a szürke- és feketegazdaságot gazdagító pornóipari szerepünket szokták ezzel jellemezni. Némileg ártatlanabb értelmezés szerint a főváros, illetve a Balaton térsége érdemelte ki e címet – nemzetközileg kedvelt legénybúcsú-helyszínként.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.