Kicsit megkésve, de a szezon indulására elkészült az a részletes térkép, amely bemutatja a balatoni települések gazdaságát. Nemcsak a fejlesztésért felelős állami szerveknek és önkormányzatoknak nyújt majd segítséget, de a vállalkozó kedvűek is kimazsolázhatják belőle, hogy milyen turisztikai fejlesztésből van hiány.
Tételesen szerepel majd például, hogy Siófokon 7 darab 4 és 5 csillagos szálloda, 2 kikötő, 4 kerékpárhoz és lovasturizmushoz kapcsolható fejlesztés és 5 kulturális-szórakoztató objektum található. Nincs viszont kifejezetten a borturizmusra építő nagyberuházás és kempingből is csak egy van a nyári időszakban gyakran túlzsúfolt városban.
Új szabályozás
A térképek az új Balaton-törvény mellékletei, amelyet a múlt héten fogadott el a parlament, de még nem nyilvános a szövege. Jelentős változás a nyolc évvel ezelőtti joganyaghoz képest, hogy az M7-es autópálya és a déli part között nem lehet új ipari és raktárkapacitást építeni, és új övezeteket hoz létre a fejlesztési, valamint a természetvédelmi-kulturális szempontoknak megfelelően.
Az új kiemelt területek között van Balatongyörök, Balatonberény, Balatonszemes és Keresztúr is. A következő 5 évben 27 milliárd forint állami és uniós forrás jut csak a parti településeknek, a környező 3 régió egyébként összesen 163 milliárd forintból gazdálkodhat.
„Ez az összeg nem elég a Balaton esetbe hozásához, de jól megtervezett fejlesztésekkel és összefogással ide lehet csalogatni még több befektetőt, így az összeg a következő években ennek akár a háromszorosa is lehet” – vélekedett Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke.
A nagy hal már itt van
A Balaton körül egyébként néhány éve megjelent az SCD Group és megszerezte szinte az összes kempinget (megvette az egykori Siótourt, Balatonturistot és Zalatourt). „Több mint 100 milliárd forint értékben tervezünk beruházásokat a következő években, idén négy projektünk indul el várhatóan” –nyilatkozta az FN-nek Elkán Péter, a csoport kommunikációs vezetője.
Szemesen wellnesshotelt, Badacsonyban bor és gasztrohotelt, Almádiban pedig apartmanházat épít a csoport, és elindul a fejlesztés a siófoki Aranypart Campingben is. Összesen 23 nagy fejlesztés van a tervezőasztalokon.
Az egykori SZOT-üdülők lerobbant épületeinek felújítása azonban várat magára, mivel az ingatlanosoknak általában nem éri meg a bontás, vagy a teljesen korszerűtlen épületek felújítása. Az engedélyeztetési rendszer egyszerűsítésével is szeretnék a jogalkotók a balatoni ingatlanpiacot támogatni. Az új törvényben az olasz minta alapján újraszabályozták az engedélyeztetést, az érintett hivatalok tárgyalásos formában egyszerre fognak majd a projekteknek zöld utat engedni, így az ügyintézés akár fél évvel is rövidülhet.
Milyen lesz a Balaton?
„Vékony jégen táncolunk” – fogalmazott Molnár Csaba a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára és hozzátette, hogy nem egyszerű a fejlesztők és a kereskedők érdekeit, valamint a tó hosszú távú, fenntartható fejlődését összeegyeztetni.
A törvény részleteit nem hozták még nyilvánosságra, ezekben rejlik azonban környezetvédelmi és kulturális szempontból a lényeg: például hány méterig lehet majd beépíteni a parti területeket, megnövelik-e a vízpart beépítettségét 8 százalékról 15-re, illetve hogy kinek a feladata lesz a nádasok rendes éves gondozása, amely egy kistelepülésnek is több millió forintjába kerül évente. Az új törvény egyébként kiemelten fontosnak tartja a Balaton kultúrájának megőrzését és megkülönbözteti a Világörökség részét képező területeket és azokat, amelyek várományosai ennek a címnek.
Kérdéses, hogy mennyire illeszkedik a Balaton arculatába az SCD Zamárdiba álmodott 12 hektáros élményvárosa, amelyben a mozi és az aquapark mellett delfinárium is épül, vagy az Akaliban üzemelő nudistacamping, amely a Levendula névre hallgat, és szinte telt házzal működik kora tavasztól késő őszig.
