Üzleti tippek

Tartanak tőle

admin
admin

2008. 05. 13. 12:00

A felelős vállalati működés alapját kellene képeznie az érintettek bevonásának. Mégis, csak a legfejlettebb CSR-tevékenységre jellemző a valódi érintetti párbeszéd megvalósítása.

Legyen szó bármilyen üzleti tevékenységről, minden vállalkozás hatással van külső vagy belső környezetére, működésével érintetté teszi a hatóságokat, civilszervezeteket és partnereit is. A hosszú távú sikeres együttműködés és a fenntartható fejlődés érdekében az említett körrel szinte nem lehet elég korán elkezdeni a kétoldalú kommunikációt. Ráadásul ez csak az első lépés. A felelősen működő szervezet az érintetti párbeszéd alapján ugyanis úgy alakítja, irányítja üzleti tevékenységét, hogy ne csupán a legminimálisabban terhelje, hanem jobbá is tegye is környezetét.

Történeti ellentmondás

Az érintettek bevonása a lehető legközvetlenebb visszajelzési csatorna lehetne a vállalatok számára. Érdekes módon azonban a CSR fejlődése során a közvetlen környezettel való ilyen jellegű aktív együttélés szinte a csúcspontot jelenti. Ennek egyik fő oka, hogy a cégvezetés általában ezt a lépést nehezen teszi meg. Sokkal inkább alkalmazott megoldás a piackutatás, a titkos vásárlás és egyéb felmérések eredményeinek böngészése, ha fogyasztói információhoz akarnak jutni. Az érintettek megkérdezése, bevonása egyfajta nyitottságot feltételez, és azt a hozzáállást is megkívánja, hogy egyenrangú félként kezeljék az őket körülvevő környezetet. Emellett a vállalatvezetők kicsit tartanak az érintetti párbeszédtől, mondván, nem tudják, mire számíthatnak, mit akarhat tőlük egy civilszervezet, egy környezetvédő vagy egy hatósági képviselő. Ebből alighanem világosan látszik, miért tekintik a szakértők a CSR-szemléletű vállalati működés legmagasabb fejlettségi szintet megkívánó területének az érintetti bevonást.

Közelebb hozna

hírek

Jászberényi jószolgálat
Az SAP AG magyar leányvállalatának alkalmazottai a vállalat nemzetközi jószolgálati programjának magyar állomásán, Jászberényben segítettek a szebb környezet megteremtésében. A CSR-akció keretében a cég negyven munkatársa és családtagjai – összesen több mint félszázan – vettek részt a város hulladékgyűjtő akciójában, valamint a Jászberényi Belvárosi Általános Iskola eltérő tantervű tagozata környezetének felújításában.

Parkokat támogat a Toyota
A Toyota mintegy ötmillió dolláros hozzájárulással kívánja támogatni az Egyesült Államok nemzeti parkjait. A programmal tovább erősítik a parkok környezetvédelmi szerepét, valamint környezettudatos oktatási koncepciók megvalósítását finanszírozzák. A fenti összeg mellett a vállalat 23 járművet adományozott a nemzeti parkoknak.

A legjobb jelentők
A Ford és a Timberland érdemelte ki a Legjobb fenntarthatósági jelentés díját. A bostoni székhelyű Ceres–ACCA egyesülés nemzetközi pályázatára 87 jelölés érkezett, erre fenntarthatósági jelentéseikkel pályázhattak a vállalatok. A két legjobb mellett elismerést kapott a Suncor Energy és a hazánkban is ismert Dell.

A CSR érintetti oldala nem csupán a fejlődéstörténetben foglal el ellentmondásos helyet, hanem valamilyen szinten a CSR-stratégia kialakításának terén is. Ha logikusan nézzük, minden felelős tevékenység a szükségeken, igényeken kellene alapuljon. A vállalatnak tudnia kell, hogy a társadalmi felelősségvállalási tevékenység mely szakaszába és konkrét eszköztárába lenne érdemes belevonni az adott érintetti kört. Így az első pont logikailag éppen az a párbeszéd lenne, amelynek keretében a vállalat és környezete együtt találja ki, milyen hatásokra kell reagálni, mit vállal a cég a tőle elvártakból. Azután ezen visszajelzésekre, párbeszédre alapozva lehet belső és külső CSR-rendszereket építeni.

Mivel láthatóan számos „gátat” kell még leküzdenie vállalati oldalról az érintetti bevonásnak, felmerülhet a kérdés, a civilek proaktív hozzáállása elősegítheti-e a párbeszédek kialakulását. Nos, a már említett vállalati „félelmeket” mindenképp eloszlathatja egy-egy, az érintetti oldalról érkező felvetés, amelyben a szervezet környezetének képviselői világosan jelzik, milyen területeken várnak el közös gondolkodást és az esetlegesen fennálló problémák együttes megoldását. Az ilyen proaktív megközelítés eredményezheti a multinacionális cégeknél már gyakran alkalmazott érintetti panelbeszélgetések elindulását. Ezzel együtt azonban inkább a vállalati oldal CSR eszköztárának kell, hogy részét képezze a környezet bevonása.

Egyedi témakörök

Az érintetti körök tekintetében nem szerencsés általánosítani, hiszen minden vállalat – tevékenységéből adódóan – különbözőképpen befolyásolja környezetét. Természetesen vannak tipikus érintetti területek, például a munkavállalók, a természeti környezet, az illetékes hatóságok, a vállalat földrajzi környezete vagy éppen a fogyasztói csoportok. A cégeknek egyedileg kell meghatároznia, hogy milyen témakörökkel kell foglalkoznia, ennek felderítéséhez pedig komoly kutatásokat, majd ezek értékelését kell elvégeznie.

Magyarországon egyelőre nem beszélhetünk az érintetti párbeszéd terjedéséről. Kevés vállalat áll a CSR-szemléletű működés olyan magas fokán, hogy az érintettjeit bevonva fogalmazzon meg célokat és szervezze meg tevékenységét. Kiemelkedően egyetlen cég, a BAT esetében láthatjuk, hogy immár három éve komoly figyelmet fordít e területre. Az érintetti párbeszéd folyamatát a nemzetközi sztenderdek szerint, komoly módszertannal és független külső auditálással hajtja végre. A dohánycég esetében az érintettek témaköre egy központi globális stratégia fontos eleme. Esetükben ez a fajta aktivitás egy újabb kommunikációs lehetőséget ad a szabályozások által igencsak behatárolt mozgásterükben. Ugyanitt érdemes szót ejteni a Vodafone szerepvállalásáról. A piros-fehér mobilcég tavaly szervezte meg az első magyarországi érintetti párbeszédét. Az indíttatás náluk is az anyacég részéről érkezett. A Magyar Telekom és az OTP is aktív e téren, igaz, kicsit más utat választottak. Ők a CSR-jelentésükhöz kapcsolódóan hirdettek érintetti párbeszédet. A jelentés elkészülte után összehívtak egy szakértői érintetti panelt, majd ennek eredményét csatolták a felelősségvállalási jelentésükhöz. A Pannon a társadalmi felelősségvállalás napjának egyik életre hívójaként is érintetti párbeszédet kezdeményezett, míg a K&H az általa támogatandó területeket meglévő és leendő ügyfelei megkérdezésével, azaz társadalmi párbeszéd alapján jelöli ki.

A Szakértő válaszol

Aktívabb cégek

A párbeszéd még nem a szervezeti kultúra része, sokszor mindkét fél meglepődik mennyire sok hozadéka van – mondta lapunknak Kánya Kinga, a Partners Hungary alapítvány CSR-stratégiai vezetője.

– Az üzleti szféra, vagy a civilek kezdeményezik inkább az érintetti párbeszédet?

– Néhány erős civilszervezet kivételével inkább a cégek aktívabbak e téren, ám egyre több vállalat folytat CSR-tevékenységet, illetve próbál stratégiát kialakítani. Ma már egyre elterjedtebb az a nézet, hogy mielőtt belekezdene a cég a felelősségvállalási programjába, érdemes megkérdezni érintettjeit. Mivel közöttük vannak civilek is, a szemléletformálás egyre szélesebb kört ér el, és talán egyre többen képesek majd proaktívan megfogalmazni közösségi és környezeti szükségleteket, amelyek harmonizálnak a vállalat CSR-céljaival.
Ugyanakkor az is látszik, hogy a párbeszéd még nem a szervezeti kultúra része, sokszor mindkét fél meglepődik mennyire sok hozadéka van, mennyi új információt lehet megtudni, s ötleteket adni egymásnak.

– A kezdőlépéseket követően hosszú távon melyek a sikeres érintetti bevonás feltételei, kritériumai?

– Először térképezzük fel az érintettek csoportját, és válasszuk ki a kulcsszereplőket. Jó, ha független szervezet végzi a stakeholder-analízist, a párbeszéd előkészítését, az interjúzást, illetve a moderálást. Azt tapasztaltuk, hogy egy semleges félnek könnyebben elmondják az emberek a céggel szembeni tapasztalataikat, elvárásaikat.
Ezután tegyük világossá számukra a folyamatot, kommunikáljunk, vegyük figyelembe javaslataikat. Fontos, hogy a felek adjanak egymásnak időt az együttműködések kialakítására, ne csupán egyszeri megkérdezés jellege legyen a párbeszédnek.

– Milyen sikeres hazai érintetti bevonásra tud példát mondani?

– Az IBM által képviselt programot érdemes említeni, mert jó példája a belülről építkezésnek, valamint a balassagyarmati Delphi Thermal Hungary induló programját, ahol fő szempont volt a belső és külső igények, szükségletek metszéspontjának megkeresése és az erre való CSR-stratégia felépítése.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.