Adatvédelmi biztosként ismerhette meg az ország, ám a média egy másik szakterület. Tudja-e, miért Önre esett az államfő és a miniszterelnök választása?
Nem ismerem a felkérés pontos hátterét.
Hogyan fogadta a megkeresést?
Azt mondtam, hogy gondolkodnom kell, és többször is elolvastam a médiatörvényt. Láttam, milyen pontatlanok azok a sajtóban megjelenő vándormotívumok, amelyek szerint az ORTT egy tehetetlenségre ítélt, pártok által rángatott intézmény, amelynek nincs is lehetősége a piacot hatékonyan befolyásolni. Ehhez képest nagyon komoly jogosítványai vannak a hatóságnak, olykor talán még túlzottak is a lehetőségei, másfelől pedig a törvény tele van tűzdelve a függetlenség garanciáival. Ugyanakkor az is igaz, hogy számos bornírtság van benne. Egyetértek azzal, hogy új jogszabályra van szükség.
Érdekes, hogy túlzott lehetőségekről beszél, amikor éppen az idei évtől lett kevesebb jogosultsága az ORTT-nek. A digitális átállásról szóló törvények értelmében a testület az idén nem pályáztathat frekvenciára, s a helyi, illetve körzeti rádiós műsorszolgáltatás kivételével nem újíthat meg engedélyeket. A digitális multiplexre való pályáztatást pedig a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) végzi.
Fotó: Hartyányi Norbert
Nem tudok állást foglalni abban, hogy ezek minden elemükben jó döntések voltak-e, ehhez mélyebb ismeretek szükségesek, és még csak egy hete vagyok elnök. A technológiai oldal az NHH kezébe került, de ez nem jelenti, hogy a tartalmi kérdések alapvetően ne maradtak volna az ORTT-nél. A médiumok feletti alkotmányos és törvényességi felügyeletet továbbra is mi látjuk el. A két intézménynek együttműködési kötelezettsége van. Amikor első nap bejöttem a hivatalba, már kerestem is a kapcsolatot az NHH vezetőjével, csakúgy, mint a Gazdasági Versenyhivatal elnökével. Van egy sor társhatóság, amellyel szorosabb kapcsolatot szeretnék, ilyen például az ombudsmani hivatal, a fogyasztóvédelem szervei vagy az Egyenlő Bánásmód Hatóság.
Mennyi időre tervez az ORTT élén? A Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) szerint egy „tiszta lappal induló” médiahatóságra lenne szükség. A megbízatása ugyan 4 évre szól, de a képviselők – arra számítva, hogy a médiatörvény ennél hamarabb a hatályát veszti – az év elején külön törvényben mondták ki: az ORTT tagjainak mandátuma ebben az esetben is megszűnik.
E kérdésben a végső szó még nem hangzott el. Lehet forradalmárként és reformerként viszonyulni a dologhoz. Mint új elnök, reformer vagyok. A szabályozó hatósági jogkörök átalakított formában is biztosan megmaradnak, mert az európai gyakorlatban ez így van. Érdemes megemlíteni azt a bon mot-t, hogy csak az ideiglenes megoldások véglegesek. Kétharmados parlamenti döntésre van szükség, s a jelenlegi boldogtalan közállapotok mellett nagyon kérdéses, megvan-e a szereplőkben erre a készség és a másik iránti bizalom. Ha nagyon rövid idejű lesz a megbízásom, akkor a számításom nem jött be. De ne tessék személyes egzisztenciális megfontolásokat sejteni, mert anyagilag semmit sem nyertem ezzel az állással. Az elnök fizetése 1,3 millió, a tagoké 1,1 millió forint, de ez bruttó összeg: alig több mint a felét kapjuk meg. Én pedig bezártam egy ügyvédi irodát és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetben végzett elnöki munkámmal is felhagytam.
Meg is akartam kérdezni, vajon a mostani jelölése kárpótlás-e…
Ez nevetséges. Aki ilyet gondol, látogasson el az Eötvös Intézet honlapjára, nézze meg, milyen kritikusak voltunk a politika minden oldalával. Hét évet dolgoztam úgy, hogy semmiféle állami jövedelmem nem volt, az intézet nem kapott, de nem is fogadott el működéséhez állami pénzt. Adatvédelmi biztosként még két évem volt hátra, amikor leírtam, hogy a függetlenség érdekében ki kell venni a törvényből az újraválasztás, illetve – teszem utóbb hozzá – évekre a más tisztségre való megválasztás lehetőségét. Most a közjogi méltóságok nem képesek az uralmi elit dobozból kikerülni, ami a harmadik köztársaság erkölcsi alapjait ássa alá.
Arra gondoltam, hogy nemrég nem választották meg általános ombudsmannak.
Nem hiszem, hogy az államfő és a kormányfő részéről ez kárpótlás lenne, és én sem érzem annak. És nem is leszek hálás egyiknek sem.
Mekkora az ORTT idei költségvetése?
Másfél milliárd forint, amit az Országgyűlés a tavaly elfogadott törvényben határozott meg. Az én gondolkodásomban ez nagyon nagy összeg, az ombudsmani hivatalban jóval kisebb büdzséből dolgoztunk.
Az összeg nem egyszerűen nagy, hanem nagyobb, mint a tavalyi 1,4 milliárd, miközben a feladatok csökkentek, hiszen az ORTT az idén már nem pályáztathat. Elképzelhető, hogy nem költik el?
A műsorszolgáltatási pályáztatással foglalkozó szervezeti egységnél még nem jártam, s nem tudok választ adni arra, mit fognak csinálni az idén, de a részleges moratórium egy évre szól, és azt a tájékoztatást kaptam, hogy van munkájuk. Persze, nyilván kevesebb, mint korábban. A fontos változtatásokhoz azonban a testület döntése kell, az elnök szavazata csak akkor dönt, ha a tagok ellentétesen szavaznak. Annyit mondhatok: egy olyan országban, ahol tudjuk, hogy az Ormánságban vagy Borsodban hogyan élnek a szegények, a közpénzekkel takarékosan illik bánni.
Az ORTT a Műsorszolgáltatási Alap 30,6 milliárd forintját is kezeli, s a múltban többször is adtak támogatást vitatható célokra. Ezt mennyire kívánja felügyelni?
A 30,6 milliárdból nagyjából 2 milliárdról dönt az ORTT maga, de ez sem kevés. A közpénzek elköltése eleve és mindenkor vitatható, a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett kell folytatni. A testület dönt, és én a testület tagja vagyok. De az elnököt persze könnyű leszavazni.
Van forgatókönyve erre az esetre?
Nincs, de ha lenne sem mondanám meg. De miért szavaznának le? Minden ember hajlik a jóra.
Hogyan függetleníti majd a testületet a pártbefolyástól?
Az, hogy a pártok kiszoruljanak az ORTT-ből, a törvény betűjének való megfelelés lenne.
De hát a tagokat a pártok delegálják…
Akárcsak az Alkotmánybíróságot, mégis független. Az első taláros testületbe még a rendszerváltás előtti MSZMP jelölhetett három bírát, és ők egyáltalán nem működtek rosszul.
A NAMS megalkotása után a médiaügyi kormánybiztos lemondott azzal, hogy most már a pártokon van a sor. Ön ismeri az ötpárti bizottság elképzeléseit az új médiatörvényről, az eddig elkészült munkaanyagot?
Nem, de remélem, mielőbb megismerhetem.
Mi az, amit Ön átalakítana a médiatörvényben a mostani szabályokhoz képest?
Sok mindent. Például a civil részvételt. A médiakuratóriumokban semmi keresnivalójuk nincs az elővárosi trombitásoknak, ez manipulációknak ad teret. Nagyon pártolnám az önszabályozást és az együtt szabályozást, amikor a piacon valamit csinálnak a szereplők, és a hatóság árgus szemekkel figyeli, az helyes-e. A digitális piacon az állami befolyást lényegesen csökkenteni lehetne. Kevesebb és betarthatóbb szabályra lenne szükség.
Kell egyáltalán médiahatóság a digitális érában, amikor olyan sok tévé és rádió lehet, mint újság? A nyomtatott sajtót sem felügyeli hatóság.
Teoretikusan minden elképzelhető. A világon mindenre van szervezeti modell, és mindennek az ellenkezőjére is. De az európai modellben van szabályozó hatóság. Én azt szeretném, hogy amíg van ORTT, addig ne az események mögött kullogó sóhivatal legyen, hanem formálja a közpolitikákat. Fontos dolog a piacot korlátozni, de figyelembe kell venni, hogy az azért piac.
Hogyan vélekedik arról, amit a NAMS ír az új médiahatóságról?
Nem értek egyet azzal, ahogy a médiahatóság függetlenségének garanciáit kifejti, de egyhetes elnökként nem szeretném ezt részletezni.
És azt részletezné, hogy mit gondol Az igazság ára című tévéműsorról, vajon sérti-e a személyiségi jogokat?
Ezt most vizsgáljuk.
Nincs személyes véleménye?
De van. Az ügytől teljesen függetlenül mondom, hogy az ombudsman magatartása nem lehet azonos az ORTT-elnökivel. A szerepek – tetszik, vagy nem tetszik nekem – különböznek. Ennek a munkának egyik alapvető szépsége, hogy egymást korlátozó alapjogok közti egyensúlyt kell keresni. Alapvető hangsúlyt kell adni a sajtószabadságnak, a véleményszabadságnak mint alkotmányos alapjognak, és óvatos mérlegeléssel keresni az egyensúlyt az ezeket korlátozó individuális és közösségi jogokkal.
